vakcina
Gazdaság

Ezt okozták az oltások a koronavírus negyedik hullámában

Portfolio
A koronavírus 2021 végi járványhullámát a korábbi vírusváltozatoknál gyorsabb terjedésű delta variáns okozta, ami ellen a korlátozó intézkedések már jóval kevésbé voltak hatékonyak a világban. Megnéztük, hogy a járvány ellen milyen védelmet nyújtott az országok átoltottsága. Az eredmény nem meglepő.

Ahogy a koronavírus egyre fertőzőbb formái jelennek meg, úgy lesznek egyre kevésbé hatékonyak a járvány elleni védekezés klasszikus formái, az intenzív tesztelés, az utánkövetés, maszkviselés, távolságtartás stb. Ezek még most is hasznosak, de a járvány logikája azt diktálja, hogy a védekezésnek egyre inkább a legfontosabb eleme a védőoltás.

A delta járványhullám Európában gyakorlatilag lefutottnak tekinthető, ezért ez egy jó alkalom arra, hogy megnézzük, valóban sikeresebbek voltak-e azok az országok, amelyekben többen oltatták be magukat. Ehhez országonként megnéztük, hogy szeptembertől decemberig népességarányosan hányan haltak meg a coviddal összefüggéseben, illetve, hogy az időszak eleje táján, szeptember 15-én a népesség mekkora hányada kapott legalább két védőoltást. (Azért döntöttünk így, mert egyrészt a védettség kialakulásához is idő kell, másrészt a legtöbb országban erre az időszakra már eléggé lelassult az oltakozási aktivitás ahhoz, hogy ez a mutató jól ragadja meg az oltással nyert védettségi szintet.)

Az eredményt az alábbi ábra mutatja. A vízszintes tengelyen az egymillió főre vetített halálesetek száma, a függőleges tengelyen a szeptember közepi oltottsági arányt ábrázoljuk, minden pont egy-egy országot reprezentál.

covid1

Mint látható, a két mutató között nagyon erős az összefüggés, 31 ország adatai alapján a korrelációs együttható -0,75. Vagyis minél átoltottabb volt egy társadalom, annál kevesebben haltak meg a delta-járványhullám alatt Európában. Természetesen egy ilyen egyszerű vizsgálat során nem lehet tekintettel lenni az egyes országok közötti módszertani különbségekre (például a covid-halálok megállapítása), vagy az egyéb típusú védekezés intenzitására stb., de ilyen erős együttmozgás mellett kizárható, hogy az átoltottsággal szerzett védettség és a halálozás között ne legyen oksági kapcsolat.

A fenti ábra másik érdekességét a kiugró értékek jelentik. Albániában és Bosznia-Hercegovinában az alacsony átoltottság sokkal magasabb halálozási számokat indokolt volna, ha a többi ország eredményei által sugallt összefüggésből indulunk ki. E két ország esetében a legvalószínűbb magyarázat, hogy jóval kevesebb halálesetet számolnak el a hatóságok koronavírusos betegségterhére, mint máshol. Erre közvetett bizonyíték, hogy mindkét ország többlethalálozási mutatója jóval magasabb, mint ami a hivatalos covid-halálesetekből adódik. Sajnos az albán és a bosnyák statisztika eddig csak szeptember végéig szállított többlethalálozási adatot, ezért a fenti következtetést csak később lesz alkalom alaposabban tesztelni. Mindenesetre azt láthatjuk, hogy addig az időszakig az albán többlethalozás nagyobb volt, mint a belga vagy a német, pedig a hivatalos covid-halálozási adat hasonló.

Mi az a többlethalálozás?

A hazai és nemzetközi koronavírus-járvány adatai közül a legmegbízhatóbbnak többnyire egy „nem-koronavírusos” statisztikát szoktak tekinteni: a többlethalálozást. A mutató azt jelzi, hogy a járvány heteiben mennyivel haltak meg többen (vagy kevesebben), mint a járvány előtt az év hasonló időszakában. A többlethalálozási mutatót pont azért tartják sokra, mert egyszerűen megkerüli azokat a problémákat, hogy kit tekintsünk koronavírusban elhunytnak, hány fertőzöttet találunk meg, mindenkit sikerül-e letesztelni a kórházakban stb. Ehelyett egyszerűen összeveti koronavírus időszakának halottjait a járványmentes időszak haláleseteivel.Ez a mutatót például azok az esetek is növelik, amikor az egészségügy túlterheltsége miatt valakit nem tesztelnek koronavírusra, mégis covidban hal meg, vagy ha egyéb betegsége ellátatlanság miatt okozza egy beteg halálát. Ugyanakkor például a többlethalálozást csökkenti, ha a koronavírus-járvány idejére kiszorul a megszokott influenzavírus, és emiatt nem szed annyi áldozatot, mint amennyit a téli hónapokban szokott.

A másik két "trendtől" eltérő ország Litvánia és Magyarország. E két országban közel 60%-os volt az átoltottság a hullám elején, ehhez képest igen magas volt a halálozás. Ha csak a vakcinavédettség befolyásolná a halálozási számot, akkor a két országban akár fele ekkora lehetett volna a delta-járvány halálos áldozatainak száma.

Az eltérésre nincs olyan egyszerű magyarázat, mint a fenti balkáni országok esetében. Ugyanis nem csak a hivatalos halálozási adat, hanem a számolt többlethalálozási (rész)adatok is alátámasztják, hogy az őszi járvány több áldozatot követelt, mint a hasonló oltottságú Ausztriában vagy Németországban. (Az előző hullámok adatai alapján óvatosan annyit mondhatunk, hogy a magyar többlethalálozási adat - bár szintén elég kedvezőtlen képet közvetít - nemzetközi összevetésben összességében nem annyira tragikus, mint amit a világ élvonalába tartozó koronavírus-halálesetek száma közvetít. Tehát a különbség egy részét magyarázhatják módszertani okok, de nem a teljes egészét.)

Ez azt sugallja, hogy az oltottságon kívül más tényezők is szerepet játszhatnak a halálozás alakulásában. Például a társadalom demográfiai helyzete, a lakosság egészségi állapota, az egészségügyi rendszer színvonala, a kínai vakcina gyenge minősége, az egyéb védekezési lépések intenzitása is számíthat. E szempontból szembetűnő, hogy a halálozási számok erős kelet-nyugati földrajzi megosztottságot is mutatnak.

Címlapkép: Getty Images

elemző
francia ország koronavírus járvány hullám omikron
kariko katalin
who getty stock
feher haz
auchan
antony blinken
horvátország zászló

MNB Intézet A fánk-hatás

A pandémia alaposan megbolygatta az ingatlanpiaci folyamatokat. Két kutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy...

2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Online előadás
Hosszú távú portfólió építés ETF-ek segítségével, osztalékrészvények, gyorsnövekedésű részvények.
Ajándék ötlet
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
auchan