radiátor fűtés hőmérséklet
Gazdaság

Sokan aggódnak a távhő ára miatt: mit lépnek a szolgáltatók?

Losonczy Géza, KPMG
|
Kálmán Anna, KPMG
Már tavaly is több önkormányzat és szakmai szervezet is kongatta a vészharangot, hogy a kormány dobjon mentőövet az elszabadult gázárak miatt bajba jutott távhő szolgáltatóknak. Az orosz-ukrán háború ráerősített és tartósította a magas gázárakat, ezért a kormány előbb decemberben, majd  április 28-án igyekezett feloldani az akut problémákat. A hosszú távú megoldás azonban olyan önfenntartó finanszírozás lehet, amely előmozdítja a szektor zöldítését, kihasználja a kínálkozó kedvező EU-s támogatási forrásokat, és nem ró túlzott terhet a lakosságra - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG associate partnere, az energetikai és közüzemi szektor vezetője és Kálmán Anna, a KPMG szenior menedzsere.

A tavalyi energiaár-emelkedést követően már több város is kifejezte aggodalmát a távhőszektor jövője miatt, arra kérve a kormányt, hogy valamilyen megoldással segítse ki a bajból az elszabadult, várhatóan hosszú távon is magas gázárak miatt lehetetlen helyzetbe került távhő ágazatot. A kormány decemberben első lépésként megemelte a távhő termelők értékesítői díját, valamint a távhőszolgáltatók részére kiutalható távhőszolgáltatási támogatás mértékét, amely összességében magával vonta a távhőkassza 7,5 milliárd forintos emelésének szükségességét. A távhőkassza arra szolgál, hogy megtérítse a szolgáltatók veszteségit, amikor – mint most – a távhő átvételi ára az egyéb költségekkel együtt meghaladja a rezsicsökkentésben szabályozott fogyasztói árból származó bevételt.

A szektor működésének támogatása a távhőkasszából átmenetileg tehát megoldott ugyan, de annak mértéke a villamosenergia-fogyasztók által megfizetett kapcsolt szerkezetátalakítási díj mértékétől függően korlátozott, és ennek a keretnek már idén is több mint duplájára (~90-100 milliárd forint) lenne szükség a hiány pótlásához.

A problémahalmaz tartós megoldásához olyan finanszírozási formát kellene találni, amely önfenntartó, előmozdítja a szektor zöldítését, kihasználja a kínálkozó kedvező EU-s támogatási forrásokat, és mindezekkel együtt sem ró túlzott terhet a lakosságra.

Ahhoz, hogy a problémát megértsük, kicsit érdemes elmerülni a távhőszektor természetében és finanszírozási szerkezetében. A távfűtésre és használati melegvíz szolgáltatásra – a csővezetékeken keletkező 10-12 százalékos hőveszteség ellenére – környezetbarát hőszolgáltatási megoldásként tekint az Európai Unió is. Hazánkban a távhő szolgáltatás lényegében a biomasszára és fosszilis tüzelőanyagokra, azon belül is a gázra épül. Magyarországon az EU-ban az egyik legnagyobb ezen belül a gáz mint fűtőanyag részesedése, amelynek leszorítása nemcsak nemzetgazdasági érdek, de fontos fenntarthatósági követelmény, valamint a hazai energiapolitikai célkitűzéseket is támogatja.

Távhőtermelők által felhasznált energiahordozó mennyiségek alakulása Forrás: KPMG

Probléma ugyanakkor, hogy a távhő szolgáltatás a finanszírozási nehézségek miatt nem tud jelentős beruházásokat megvalósítani, így nem tudja gazdaságossá, környezetbaráttá alakítani a termelést, miközben rendkívül kitett marad a gázárak alakulásának.

A távhő -termelés és -szolgáltatás árszabályozási és engedélyes tevékenység szerint elválik egymástól, habár sok helyütt ugyanaz a gazdasági társaság állítja elő a távhőt. A távhőszolgáltatók által a lakossági és a külön kezelt intézményi fogyasztóknak kiszámlázható díjak szabályozottak, tehát a bevételnek felső korlátja van, tekintettel arra, hogy a fogyasztás több mint 80 százalékát ez a két szegmens adja. A tarifa a szolgáltatók kimutatásai szerint számos esetben nem fedezi a tényleges költséget. A szolgáltatók még részesedhetnek a távhőszolgáltatási támogatásban, amit az Európai Unió 2012/21/EU bizottsági határozata tesz lehetővé, de ennek fél éven belül vége szakad. A rendelet 2022. szeptember 30-ig ad lehetőséget az egyes közszolgáltatási kötelezettséget ellátó vállalkozásoknak nyújtott támogatás alkalmazására, és

pillanatnyilag nincs jele annak, hogy ezt a határidőt a bizottsági határozat felülvizsgálatával az Unió időben meghosszabbítaná.

A jelenlegi földgázár mellett tehát hamarosan jelentős finanszírozási problémák léphetnek fel, de ha a támogatás meg is maradhatna, akkor is hiányoznak az ösztönzők a szektor környezetvédelmi szempontú megújításához. A rendszer egésze ugyanis a legkisebb költség elvére épül, ezt érvényesíti a MEKH a termelők elismert költségeiben és a távhő szolgáltatókat megillető támogatás mértékét megalapozó költségfelülvizsgálatok során is, ez pedig nem kedvez a kevesebb károsanyag kibocsájtással járó beruházásoknak.

A legkisebb költség elve azt mondja ki, hogy az évente megállapított indokolt (elismert) költségben azoknak a termelő kapacitásoknak a üzemeltetési és más költségeit kell figyelembe venni, amely a legolcsóbban működtethető. Ez ugyanakkor nem mindig fedi le a termelő kapacitások valós rendelkezésre állását és működtethetőségét, fejlesztésre sem ösztönöz. A távhőszolgáltatók tekintetében pedig a társaságok éves adatszolgáltatásaiban rendelkezésre bocsátott költségek több elemét nem ismeri el a MEKH, mely a következő időszakra vonatkozó távhőszolgáltatási támogatás alapjaként szolgál, ennek - bevétel és elismert költségek különbsége - mértékéig egészíthető ki a szolgáltatók bevétele, amikor a kiadások meghaladják a rezsicsökkentéssel érintett fogyasztói árak által korlátozott bevételt. Ez a rendszer nem csak akkor okoz problémát, amikor a gázárak „elszállnak”, általában is probléma, hogy az indokolt költség egy éven felüli csúszással követi a valódiakat, hiszen így értelemszerűen nem nyújt fedezetet az emelkedő bér és egyéb költségekre.

Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy a legolcsóbban termelő (vagyis az indokolt költségekben elismert) kapacitások ugyanis jellemzően a legrégebbiek, mivel üzemben tartásuknál már rég nem kell figyelembe venni az amortizációt. Ha egy távhőtermelő új kazánt vásárolna, annak finanszírozási költségét, magasabb amortizációját így nem tudná megfelelően érvényesíteni a következő évek indokolt költségeiben, ami értelemszerűen nem ösztönöz beruházásra.

A felszínre kerülő problémák csak rávilágítanak az ebben a rendszerben feszülő ellentmondásokra.

Az egyszeri, vagy átmeneti támogatás sem oldja fel ezeket a feszültségeket, éppen ezért indokolt lenne hosszabb távon is működő, stabil, kiszámítható modellt létrehozni, olyat, amely egyben támogatja a távhő szolgáltatás szén-dioxid mentesítését is. Ez annál is inkább indokolt most, mivel az Európai Unió számos jelét adja annak, hogy támogatja ezt a fajta fűtési megoldást és annak karbonmentesítését.

A távhő-infrastruktúra fejlesztését és a megújulók rendszerintegrációját segíti elő 2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról (EPBD), illetve a 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról (EED). Ezen kívül a karbonsemlegesítést támogatja a 2018/2001/EK irányelv a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról, valamint a korábbi 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról. Az Európai Unió 2016-ban kiadott hőtechnikai stratégiája a 2014-2020-as időszakra 6 milliárd eurót különített el távhő szolgáltatás megújuló energiaforrásokra történő átállítására, és az ebben tükröződő Uniós szándék várhatóan a jövőben sem változik.

Magyar távhőszektor lehetőségei

Ebben a környezetben kellene hosszabb távú, stabilan finanszírozható, és a szektor zöldítését is lehetővé tevő megoldást találni a magyar távhő szolgáltatás átalakítására. Ez nem fog menni anélkül, hogy az állam ne járulna hozzá a karbonmentes energiára való átálláshoz, és / vagy kapcsolt termeléshez köthető beruházásokhoz. Amíg ez az átállás meg nem történik, el kell fogadnunk, hogy a távhő csak akkor tudna támogatás nélkül is „önfenntartó” szolgáltatás lenni, ha a lakossági árak valamilyen szinten együtt mozognának a gázárakkal, mivel a hazai távhőrendszer leginkább gázalapú.

Eredménnyel kecsegtet ugyanakkor, hogy ha a szektor „ki tud zöldülni” – ami a magas beruházási igény miatt átmenetileg drága megoldásnak tűnik - az a magasan maradó, vagy tovább emelkedő gázárak és szén-dioxid kvótaárak között hosszabb távon megtérülő befektetéssé válhat. Ugyancsak komoly lehetőség rejtőzik a távhőhöz kapcsolódó EU-s források hatékony felhasználásában, de vannak a ma érvényes finanszírozási szabályokban olyan rejtett lehetőségek is, amelyek akár rendszerszinten és rövidebb távon is bevethetők.

Ilyen lehetőség lehet az EKR-rendszerben definiált, ugyanakkor részletszabályozással még nem lefedett fehér bizonyítványban rejlő potenciál kiaknázása.

Az energiahatékonyságról szóló 2015-ös törvény szerint az EKR rendszerben végrehajtott, hitelesített megtakarítások korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jognak számítanak, amellyel bilaterális úton (illetve a jövőben várhatóan szervezett piacon is) kereskedni lehet. Az érvényben lévő szabályozás szerint a kötelezetti kör úgy is elszámolhat hitelesített megtakarításokat, ha azt kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók, vagy egyéb harmadik felek valósították meg, és a „megtakarítást” átruházzák a kötelezetti kör valamely más tagjára. Ennek megfelelően a távhőszektor vállalatai a saját maguk által (az EKR rendszerben harmadik félként) végrehajtott intézkedések értékesítésével a jövőben pénzügyi forráshoz juthatnának, amely részben fedezetet nyújthat a távhőrendszer elemeinek szükséges felújítására, cseréjére.

E megoldás alkalmazásának komoly korlátja, hogy a jelenlegi feltételek szerint fehér bizonyítványt csak a végfogyasztónál elért energiamegtakarítás után lehet kiállítani. Ez a kritérium korlátozza a  távhőszolgáltatókat a megtakarítások kiaknázásában és értékesítésében. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a távhőszolgáltató a saját rendszerének hatékonyabbá tétele – például a távhővezetékek jobb szigetelése – után ma még nem jogosult fehér bizonyítványra, ilyenhez csak akkor juthat, és csak akkor értékesíthet, ha a fogyasztónál keletkeztet valamilyen módon megtakarítást. Ez a szabály azonban könnyen megváltozhat, mivel az EKR bevezetése egyelőre nem hozza a várt eredményeket, ezért a rendszer EU-s szinten is reform előtt áll, ami várhatóan a kötelezettek, illetve a megtakarítások „haszonélvezői” körének kibővítése felé halad majd.

Érdemes megfontolni a sűrűn beépített területek távhőrendszerei zöldítésének fókuszba helyezését is. Ahol nem megoldható a városi épületek karbonsemleges hő- és melegvíz-ellátásához a hőszonda és a napelem telepítése, alkalmazása, ott a meglévő távhő forrásainak zöldítésében, a lehetséges energiaközösségek kialakításában, energiahatékonysági intézkedésekben lehet gondolkodni. Lehetőség továbbá a több erőforráson alapuló távhőrendszer kialakítása – viszont ennek feltétele lehet az is, hogy a távhőtermelők zöld áramot használó villanykazánokat is telepítsenek, amelyek emellett rendszerszabályozási célokat is szolgálnak.

A fenntartható távhőszolgáltatás jó példája Dánia, ahola lakásállomány kétharmadát távhővel fűtik, és innen is kapják a melegvizet. Első lépésként biomasszára állították át a fosszilis tüzelőanyagon alapuló erőműveket, ami kezdetnek jó volt, de szeretnének átlépni a következő lépcsőfokra a megújulók irányába és a biomasszát is lecserélni főként nap, geotermikus, víz és szélenergiára. Az országban nagyon elterjedt a kapcsolt energiatermelés, az erőművek nagy része CHP (Combined Heat and Power), amelyeknél a hagyományos erőmű 50 százalékához képest csupán 10 százalék az energiaveszteség.

A szolgáltatók nonprofit alapon működnek, és olyan végfogyasztói árat állapítanak meg, amelyek csak a felmerülő karbantartási, visszapótlási költségeket fedezik. A városi tanácsok minden esetben egy 20 éves költség-haszon elemzést végeztek annak érdekében, hogy biztosítsák a beruházási projektek profitábilis megvalósítását mind szolgáltatói, mind fogyasztói oldalról, valamint az adórendszer is tartalmaz ösztönző elemeket. A hatóság folyamatosan felülvizsgálja és figyelemmel kíséri az árakat és benchmark elemekkel összehasonlítja a különböző szolgáltatókat.

Többek között az EU-s szabályozói törekvések hatására, illetve a fűtésre fordított energiahasználat nagy mértéke miatt Európa szerte egyre több ország felismerte, hogy a távhőszektorba való befektetés, a szektor fejlesztése hosszú távon nagyban elősegítheti a dekarbonizációt, az energiahatékonyságnövelést, illetve az energiamegtakarítási célok elérését.

Ezek ugyanakkor a termelői és a szolgáltatói oldalon is komoly tervezést igényelnek. Szükséges felülvizsgálnunk, nemcsak a távhő szerepének és technológiai megoldásainak területét, de talán a távhőrendszer fogalmát is. Példaképpen, az egyik ehhez kapcsolódó törekvés a 4GDH, a 4. Generációs Távhő Rendszer: Ez alacsony energiaigény mellett az un. smart energy-n alapul, ami optimális „együttműködést” tesz lehetővé az energiaforrások, -elosztás és -fogyasztás között. Ez természetesen jelenleg távoli, összetettnek tűnő megoldásokat feltételez, de ha most akarunk fenntartható és a zöldítés irányába is nagyot lépő struktúraátalakítást elérni a szektorban, akkor a problémakört összetettségében kell vizsgálni, ezeket a lehetőségeket is szem előtt tartva.

A szerzők a KPMG associate partnere, az energetikai és közüzemi szektor vezetője és a KPMG szenior menedzsere.

Címlapkép: Getty Images

eu csúcs eu tagság huxit
elemző
orosz ukrán háború konfliktus zászló ukrajna stock
olaj_olajkút
federal-reserve-building-fed-washington-amerikai-egyesult-allamok

Kiszámoló Új gyászos rekord

Ezt is elértük, ma már 404,7 forintot kellett adni egy euróért. Ezek után izgatottan várjuk, hogy holnap az MNB...

Holdblog Pénzzúzás

Pénznyomtató jegybankok, infláció, kétségbeesett jegybankok… ez az elmúlt 12 év ciklusa (is) eddig. Viszont...

Online előadás
Meddig esik az OTP? Mi lesz az amerikai kamatemeléssel, mekkora galibát okozhat a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
federal-reserve-building-fed-washington-amerikai-egyesult-allamok