Sosem látott számok érkeztek a magyar árrobbanásról: itt vannak a 40-50%-kal dráguló termékek

Hosszú ideje nem látott árrobbanás rázza meg Magyarországot. A KSH minden hónapban 180 reprezentáns áralakulását hozza nyilvánosságra, amelyekről rendszeresen beszámolunk. Most azonban olyan gyors az áremelkedés üteme, hogy úgy gondoltuk, elkérjük a hivataltól a teljes inflációs kosarat, amely közel 1000 termék és szolgáltatás árát tartalmazza.

A KSH Portfolio-nak küldött részletes adatai alapján – amely az infláció számításának alapja – látható, hogy rengeteg termék és szolgáltatás ára emelkedik drasztikus mértékben. (Néhány termék árát adatvédelmi okokból nem közölték.) Főképp olyan termékek ára lőtt ki, amit gyakran vásárolnak az emberek, így nem csoda, hogy mindenki kifejezetten gyors áremelkedést tapasztal. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk azokat a reprezentánsokat, amelyeknek 30% felett nőtt az ára az előző év azonos időszakához képest.

A fenyődeszka, a lencse, illetve a barack ára több mint 50%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ahogy a táblázatban is látható, rengeteg napi szinten vásárolt élelmiszer van a legjobban dráguló termékek között, ami miatt az emberek nagyon gyorsnak érzik az inflációt. A listát a parkolás vezeti, de csak azért, mert a Covid miatt az ingyenes parkolás még torzítja a bázisidőszak adatát (ami így magas éves indexet hoz). 40% felett nőtt az ára a paradicsomnak, a csirkecombnak és a réteslisztnek, de jelentős áremelkedést láthatunk a sajt, a margarin, illetve a kenyér áránál is. Érdekesség, hogy az árstop nem "fagyasztja be" az egyes helyettesítő termékek árát, ahogy arra a kormányzat korábban számított: hiába nem nőhet a finomliszt ára, a rétesliszt ott van a legjobban dráguló termékek között, illetve hiába árstopos a csirkemell, a csirkecomb ára kilőtt.

A legjobban dráguló termékek közé bekerült a fenyődeszka, az ablak, a járólap és a csempe is. Az alapanyagárak elszállása lökte az élmezőnybe ezeket a termékeket, azonban érdemes kiemelni, hogy már korábban is gyors áremelkedés jellemezte ezeket, hiszen az otthonfelújítási támogatás (a felújítás akár 50%-át is visszatéríti az állam a családosoknak) jelentősen megemelte a keresletet anélkül, hogy a kínálat bármit is változott volna. Ilyen esetekben pedig borítékolható az áremelkedés.

Miután sok gyakran vásárolt termék, főképp élelmiszer ár nő átlagon felül, ezért is lehetséges, hogy a GKI kutatása szerint több mint kétszer olyan gyors áremelkedést tapasztalnak az emberek, mint a hivatalos adat. Ez persze nem azt jelenti, hogy tényleg kétszerese lenne az infláció a hivatalosnak, hanem azt, hogy az emberek így érzik. Ugyanis egyrészt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a rezsiárak befagyasztása miatt nem nő az energiaár, illetve sokkal ritkábban veszünk olyan termékeket, amelyeknek csökken az ára.

Pedig ilyenek is vannak szép számmal. Ezek azonban nagyrészt tartós fogyasztási cikkek vagy ruhák, amelyeket ritkán vásárolunk. A legnagyobb árcsökkenés (közel 30%-os) a tankönyveknél látható, ám a pedagógusok véleménye alapján a tankönyvek színvonala még így is gyorsabban esik vissza, mint ahogy olcsóbbá válnak. Az alábbi táblázat alapján azonban az is elmondható, hogy az árcsökkenés a legtöbb termék vagy szolgálatás esetén mindössze 1-3%-os, miközben a legnagyobb drágulások 40-50%-osak.

A táblázat az adott hónapokra nyersen kiszámított átlagárakat tartalmaz, melyek nem szűrik ki a reprezentánsok megfigyelésében és megfigyelhetőségében bekövetkező időbeli változásokat (pl.: minőségi változás, összeíróhely-váltás, reprezentánsmódosítás), közölte a Portfolio-val a KSH. Ebből fakadóan a nyers átlagárak időbeli összehasonlításra nem vagy csak korlátozottan alkalmazhatók. A torzító hatásokat nem tartalmazó tényleges árváltozást mérő indexeket is kiszámolta a KSH, amely alapján felállítottuk a sorrendet. A torzító hatások kiszűrése pedig könnyen más árindexet eredményez, mint ami a nyers adatokból adódna.

Címlapkép: Getty Images