Olajembargo Charles Michel Orban Viktor
Gazdaság

Napokon belül jöhet az áttörés az uniós olajembargóban – mondja a német alkancellár

Portfolio
Miután a hétfő délutáni órákban videókonferenciás egyeztetést tartott Orbán Viktor kormányfővel Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy előkészítse a május végi EU-csúcsot, késő este a német ZDF televíziónak azt mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter, hogy „napokon belül áttörést fogunk elérni” az uniós olajembargó ügyében. Közben a Bloombergnek névtelenül nyilatkozó források egyáltalán nem ilyen biztosak ebben, azaz szerintük lehet, hogy átcsúszik júniusra az esetleges megállapodás az orosz olaj embargójáról, mert a magyar álláspont nem puhult, hanem inkább keményedett. Az eddigi jelek arra utalnak, hogy importvám várható az orosz olajra azon országok, így Magyarország esetén, amelyek (átmenetileg) mentesülnének az embargó alól és közben direkt EU-pénzt kapnának az olajinfrastruktúra megfelelő átalakítására.

Rövid Twitter-posztban jelezte tegnap este Kovács Zoltán nemzetközi ügyekért felelős kommunikációs államtitkár, hogy lezajlott Orbán Viktor és Charles Michel között a jövő heti EU-csúcsot előkészítő vidókonferenciás egyeztetés. Ennek tartalmáról nem tudni semmit, csupán azt az üzentet – amit Varga Judit igazságügyi miniszter is hangsúlyozott tegnap Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsa ülés kapcsán –, miszerint előbb megoldást kell találni az orosz olajembargóból fakadó magyar energetikai igényekre és csak ezután lehet szó magáról az embargóról.

Olajembargo Orban Viktor Charles Michel
Orbán Viktor magyar kormányfő egyeztet Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével 2022. május 23-án. Kép forrása: Kovács Zoltán Twitter-fiókja.

A Bloombergnek névtelenül nyilatkozó források feltételezésünk szerint ezen a hétfói ÁÜT-ülésen vettek részt és ott a Varga Judit által elmondott üzenetből szűrhették le azt, hogy a magyar álláspont nemhogy puhult volna az orosz olajembargó ügyében, hanem inkább keményedett és ebből egyesek már arra következtettek, hogy a május végi EU-csúcson nem is lesz alku, hanem az inkább átcsúszik júniusra.

Mindezek után késő este Robert Habeck ismét nyilatkozott és a ZDF-nek már elég határozottan azt mondta: „napokon belül áttörést fogunk elérni” az uniós olajembargó ügyében. Ez elég nagy változás ahhoz képest, hogy tegnap reggel még inkább azt pendítette meg: ki kellene hagyni Magyarországot az embargós körből, ha ennyire nagy az ellenállása, aztán délelőtt már úgy finomította ezt, hogy ez nem jó út, inkább mind a 27 tagállamnak együtt kellene haladnia a hatodik uniós szankciós körben is.

Nagyon érdekes adalékként Habeck arról is beszélt, hogy az orosz olajexport bevételek csorbítása érdekében egy olyan megoldáson dolgozik az Egyesült Államok és az Európai Bizottság, amely árplafont tenne az olajárakra, hogy ne tudjon bármilyen áron olajat exportálni Oroszország. Szerinte ez a megoldás csak akkor működik, ha minél több országot rá lehet erre venni, igaz elismerte, hogy ez kemény dió – áll a Reuters tudósításában.

Múlt héten az amerikaiak felől kiszivárgott, hogy a G7-es platformon egy orosz olajimport vámot terveznek bevezetni, ami egyszerre több dolgot is el szeretne érni:

  • legyen érdeke az oroszoknak az olajkitermelés, mert lenne valamekkora felvevő piaca a terméknek és így nem zúdulna még nagyobb kereslet az egyéb olajfajtákra,
  • de közben megszűnjön annak a jelentős (majdani magyar költség-)előnynek egy része, ami abból ered, hogy az urali típusú olajár már most is sokkal olcsóbb az Európában irányadó Brentnél, vagy az Amerikában irányadó WTI-nél, továbbá a Közel-Keleten irányadó Arab Lighthoz képest.

A német miniszter egyébként a Bloomberg televíziónak is nyilatkozott hétfőn, ahol a határozott kijelentés (áttörést fogunk elérni) helyett már árnyaltabban fogalmazott:

Magyarország és néhány más ország továbbra is felvetett néhány problémát. Szerintem ezek megoldhatóak, és remélem, hogy napokon belül lesz olajembargó.

Ezután arról nyilatkozott, hogy mind a 27 tagállamnak egyhangú döntést kellene hoznia, tehát együtt kellene haladnia az olajembargó ügyében is, mert ez volt az eddigi öt szankciós kör erőssége is.

Közben hétfőn délután a Reutersnek adott interjút Kadri Simson uniós energiaügyi biztos, aki arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság már eddig is extrém rugalmasságot mutatott abban, hogy megengedné a fosszilis energiahordozók területén a beruházásokat. Ezzel arra célzott, hogy egy korábbi uniós döntés ezt már megtiltotta volna, de a múlt héten közzétett 210 milliárd eurós REPowerEU programból mintegy 2 milliárd eurónyi forrást megcímkéztek azon beruházásokra, amelyek az orosz fosszilis energiahordozókról való leváláshoz kellhetnek a tagállamoknak. Így tehát Kadri Simson hangsúlyozta:

Erre a rugalmasságra azért volt szükség, hogy a tengerparttal nem rendelkező országoknak esélyt adjunk arra, hogy beleegyezzenek ezekbe a szankciókba. Tényleg megpróbáljuk biztosítani azt, hogy egyetlen tagállamunk se nézzen szembe ellátásbiztonsági problémákkal. És ez volt az oka annak is, hogy a RePowerEU-tervünkben felvettük a szükséges csővezeték-projektek listáját, amelyek alternatívákat kínálnak a tengerparttal nem rendelkező országok számára.

Elismerte azt is, hogy Ursula von der Leyen a május 9-i budapesti látogatásán azt vázolta, hogy hogyan tudja az EU segíteni az orosz urali típusú olajra berendezkedett magyar olajfinomító átalakítását úgy, hogy az Horvátország felől tudja majd kapni a tengeri szállítású olajat. A magyar kormány által nyilvásosan is jelzett igények szerint a Mol százhalombattai finomítója és egyéb itthoni fejlesztések összesen mintegy 550 millió eurónyi beruházást jelentenek, illetve további mintegy 200 millió euróba kerülne az Adria-vezeték horvátországi szakaszán mintegy 80 km-es rész kapacitásbővítése. Ezek együtt tehát bőven beleférnének az említett 2 milliárd eurós keretbe és nyilván lenne még pénz egyéb országok (pl. Csehország) egyéb igényeire is.

Közben Lengyelország állandó brüsszeli nagykövete, Andrej Sados két fontos dolgot is jelzett a lengyel PAP hírügynökségnek:

  • Milyen szövegmódosításokat javasoltak Charles Michelnek a jövő heti EU-csúcs zárónyilatkozatához. Konkrétan elárulta, hogy importvámot szorgalmaznak az orosz olajra azon országok esetén, akik mentesülnének az embargó alól (erre fent Habeck is utalt).
  • Már a hetedik szankciós csomagon dolgoznak, ami már az orosz gázimport korlátozását is tartalmazná amellett, hogy az orosz nukleáris energiahordozók (fűtőelemek) importját is betiltanák.

A lengyelek utóbbit már huzamosabb ideje szorgalmazzák a németekkel együtt, a franciák tiltakozása mellett, és ebből a szempontból érdekes adalék volt múlt héten, hogy az amerikai Westinghouse cég azt jelezte: rövidesen engedélyért fog folyamodni azon öt uniós tagállamban (köztük Magyarországon) nukleáris fűtőanyag exportálására, amelyekben orosz típusú atomreaktor üzemel. Így tehát a cég célja az, hogy ha az orosz fűtőanyagra is idővel embargó lenne, akkor helyette be tudjon lépni a képbe és például Paksra is ő tudja szállítani a fűtőanyagot.

Címlapkép forrása: Európai Unió, az Európai Tanács fotógalériája, Charles Michel Orbán Viktorral egyeztet 2022. május 23-án a május 30-31-i rendkívüli EU-csúcs előtt.

Liszicsanszk
Orosz útlevél
Puskák
Karikó Katalin
Maszk eldobva
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Karikó Katalin