felvág kivégez darabol kiskereskedelem élelmiszer kenyér
Gazdaság

Páros lábbal száll bele a külföldi kiskerláncokba a kormány - Mégis mi áll a háttérben?

Csiki Gergely
A héten eldőlt, hogy - a költségvetés megborulása miatt - a kormány a kiskereskedelmi különadó magasabb kulcsainak brutális megemelésével a külföldi tulajdonú üzletláncoknak is nekimegy, amivel tulajdonképpen a másik fontos célja érdekében is tesz. Számításaink szerint ugyanis a legfelső kulcsok ilyen mértékű emelése után a legnagyobb külföldi élelmiszer-áruházláncok már 100 milliárd forint körüli összeget fizethetnek be különadó címén az államkasszába. Egy ilyen mérték pedig jelentheti azt is, hogy a kiszorítósdi (Lázár János szavaival élve "abcúg diszkontok") új szintre lép.

A nagyoknak még jobban fáj majd

A kormány idén és jövőre 8 ágazattól szed be többletadót különadó formájában, amit a kormányzati kommunikáció "extraprofitadónak" hív, mivel ez érvelése szerint meglepetés nyereség és csak úgy az érintett cégek ölébe hullott. A részletes indoklásból azonban kiderült, hogy meglehetősen önkényes módon közelíti meg a kormány azt a kérdést, hogy hol, melyik ágazatban éppen mit tekint az indokolt nyereségen felüli profitnak. Ebben a témában Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzője részletesen beszélt a Portfolio Checklist podcastjának legutóbbi adásában is.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a kiskereskedelmi szektorban azért van "extraprofit", mert idén a teljes kiskereskedelmi forgalom 16%-kal bővült év/év alapon (a legutóbbi márciusi adatok alapján). Rettentő erős a kereslet a kiskereskedelmi áruk iránt elmondása szerint, legyen az élelmiszer vagy nem élelmiszer.

Ezért a kormány a mostani döntésével 60 milliárd forinttal több kiskereskedelmi különadót szedne be idén. Tavaly a szektor 80 milliárd forintnyi különadót fizetett, 2022-ben Nagy Márton elmondása szerint ez felmehet a forgalom növekedése miatt 90-100 milliárd forintra és erre jön rá az emelés, ami 60 milliárd forintnyi többletbevétel az államnak. A különadó alapja a folyó évi árbevétel, vagyis a 2022-es nettó árbevétel lesz az alap. A többletbevételt a kulcsok módosításával éri el:

  • 100 milliárd bevétel felett 2,7% a jelenlegi kulcs (ez február elsejétől lett 2,7%, előtte 2,5% volt), ez 4,1%-ra emelkedik,
  • 30-100 milliárd között: 0,4% az adó mértéke ez 1%-ra emelkedik,
  • 500 millió-30 milliárd forint közötti bevételnél változatlan marad az adókulcs, vagyis 0,1%
  • 500 millió forintos adóalapig pedig 0% a kulcs.

A fentiekből jól látható tehát, hogy

  • a különadó-kulcsok rendszere még inkább progresszívvé válik, ami azt jelenti, hogy
  • a kormány még jobban megterheli a legnagyobb kereskedelmi cégeket.
Mi lesz a magyar tőzsdei cégekkel a különadó-bejelentések után? Befektetői klubunkon kiderül:

A pénteken megjelent napi podcastadásunkban részletesebben is elemeztük a különadók makrogazdasági és tőkepiaci hatásait:

Mennyi az annyi és kik fizetik?

Fontos megemlíteni, hogy mivel a legnagyobb forgalmat a nemzetközi élelmiszerláncok bonyolítják le, ezért a kiskereskedelem alatt sokszor rájuk gondol hirtelen mindenki, azonban a kiskereskedelmi különadó alanya minden nagyobb kereskedelmi szereplő, amelyik éves nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Az élelmiszer-multiláncok mellett ilyen nagy szereplő a forgalma alapján például a Media Markt, az Ikea, az OBI, a DM, a Rossmann, az emag vagy a többi jelentősebb online szereplő.

Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, hogy a kiskereskedelmet sújtó sarc legnagyobb viselője a hat legnagyobb élelmiszeráruházlánc, amelyek nevezetesen mind külföldi tulajdonban vannak. Az érintett cégek a legutóbbi beszámolója a 2020-as évről szól (várhatóan a hetekben-hónapokban fogják közzétenni a 2021-es üzleti teljesítményeiket), az itt található nettó árbevétel-számokat korrigálhatjuk fel a 2021-es és 2022-es eddigi forgalombővüléssel annak érdekében, hogy becslést kapjunk arról, mekkora különadó-összeget fognak befizetni 2022-ben. Számításaink eredményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

A főbb kiskereskedelmi láncok által fizetendő különadó összege (mrd Ft)
Cégnév Régi kulcsok mellett  Új kulcsok mellett
Lidl 16,1 24,8
Spar 15,1 23,2
Tesco 14,0 21,5
Auchan 7,5 11,7
Penny Market 6,1 9,6
Aldi 5,7 8,9
Összesen 64,6 99,6
Forrás: Portfolio-számítás

A fenti táblázatból jól látható, hogy a 6 külföldi tulajdonú áruházlánc 2022-ben közel 100 milliárd forintnyi plusz adót fizethet be, ami az idénre várható 140-150 milliárd forintos teljes kiskereskedelmi különadó kétharmadánál is nagyobb arányt jelent.

A Lidl, a Spar, a Tesco, az Auchan, a Penny Market és az Aldi 2022-ben 35 milliárd forinttal több kiskereskedelmi különadót fizethet be a költségvetésbe a magasabb kulcsok miatt, mint amit eddig terveztek.

Tehát a kormány által várt 60 milliárd forintos többlettehernek több, mint a felét ez a 6 nemzetközi tulajdonú lánc viseli. Rajtuk kívül is vannak még nagy szereplők, amelyek komoly összegeket fizethetnek pluszban a közösbe az adókulcsok emelése nyomán:

  • A Media Markt például a 2021 szeptemberéig terjedő üzleti éve után 1,9 milliárd forintnyi kiskereskedelmi különadót fizetett be. Ez a tétel most könnyen 3 milliárd forint fölé emelkedhet.
  • Az IKEA 2021 augusztus végéig lezárt legutóbbi 1 évében 110 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ami alapján a különadó kötelezettsége 1,3 milliárd forint lehet az új szabályok értelmében, az eddigi kulcsokkal számolt 650 millió forint helyett.
  • Az OBI a 2020 végéig tartó egy évében a beszámolója alapján 530 millió forintnyi különadót fizetett. Az idei éve után az új kulcsok mellett 1,6 milliárd forintot is fizethet.
  • Az időközben egyesülő eMag és Extreme Digital online kereskedőknek az egyesített árbevétele 110 milliárd forint felett lehetett 2020-ban, így várhatóan ők is 1 milliárd forint feletti különadót fizethetnek.

Érdemes kitérni arra is, hogy mint minden eddigi kiskereskedelmi különadó, úgy a mostani emelés sem sújtja ilyen jelentős mértékben a hazai élelmiszerláncokat, a CBA-t, a Coop-ot és a Reál üzleteket, mivel ezek nem egy kézben vannak, hanem egymástól kvázi független láncoknak tekinthetők. Ezért az egyes egységei fizethetik a mérsékeltebb kulcsú sarcot, amennyiben árbevételük meghaladja az 500 millió forintot, vagy a 30 milliárdot.

Kettő az egyben

A nagyobb láncok arányaiban sokkal magasabb különadó-terhelésére mondja azt a kormány, hogy a közteherviselésből arányosan erősebben vegyék ki a részüket.

Közben az árstop is sújtja az élelmiszer-kereskedőket, piaci becslések szerint ez az kormányzati beavatkozás az élelmiszerboltok számára februártól június végéig (eddig van most meghirdetve) 60-70 milliárd forint bevételkiesést jelent az érintett cikkelemek körében. Ha mindehhez a két lényeges tételhez hozzávesszük a beszolgáltatási törvényt (valamint az építkezésekre vonatkozó speciális szabályokat, lásd plázastop), akkor jól látható, hogy a kiskereskedelem területén nem mondhatjuk befektetőbarátnak a kormányt. Mindez azonban nem véletlen, van ugyanis egy másik, kimondott és évek óta dédelgetett határozott célja a kormánynak:

más szektorokhoz hasonlóan itt is 50% feletti magyar/nemzeti tulajdont szeretne látni.

Erre több jel is utalt a közelmúltban, a parlamenti választásokat követően. Orbán Viktor egyenesen azt mondta még áprilisban, hogy nem lehetetlen, hogy a kormány kiszorítja a magyar piacról a külföldi kiskereskedelmi láncokat. Bár végül a területet nem Lázár János kapta meg, aki korábban hangoztatta a külföldi láncokkal szembeni álláspontját, hanem Nagy István agrárminiszterhez került. Gazdaságstratégiailag viszont Nagy Márton is beleszólhat ebbe a kérdésbe, hiszen ő felel a gazdaságfejlesztésért és parlamenti bizottsági meghallgatásán egyértelműen kifejezte ő is, hogy a hazai kiskereskedelemben növelni kell a nemzeti tulajdon részarányt.

Azzal tehát, hogy arányaiban a nagy, külföldi tulajdonú láncokat másoknál sokkal erőteljesebben sarcolja a kormány, a kiszorítás irányába lép. Ha nem is gyorsítja fel az ezzel kapcsolatos piaci mozgásokat (emlékezetes, az Indotek nemrégiben szerzett befolyást az Auchan-ban), kényelmetlenebbé és drágábbá teszi a magyarországi jelenlétet számukra. Így tehát a különadó megemelésével

a kormány kettő legyet is üthet egy csapásra.

A beérkező plusz 60 milliárd (összesen 150 milliárd) forinttal részben helyreteszi a költségvetés egyensúlyát, másrészt pedig nekimegy a külföldi tulajdonú áruházláncoknak.

Ezért lehet magabiztos a kormány - Az EU bírósági döntésének háttere

A kiskereskedelmi különadót 2020 áprilisában hozta vissza a kormány, a koronavírus-járvány miatti költségvetési intézkedéssorozat részeként, sávos formában. Az Európai Unió Bíróságának 2020 márciusában kimondott ítélete szolgáltatta akkor a muníciót a kormány számára. Az indoklásában a bíróság akkor kiemelte: hogy e különadókat, amelyek progresszív módon (sőt az utóbbi ügy esetében erősen progresszív módon) terhelik az árbevételt, elsődlegesen a más tagállamokból származó személyek tulajdonában álló vállalkozások viselik – arra tekintettel, hogy e vállalkozások rendelkeznek a legnagyobb árbevétellel az érintett magyar piacokon–, tükrözi e piacok valós gazdasági helyzetét, és nem minősül e vállalkozásokkal szemben való hátrányos megkülönböztetésnek. Kiemelte azt is, hogy a szóban forgó adóévekben, nevezetesen a Vodafone ügyben a 2011. április 1-je és 2015. március 31. közötti időszakban, a Tesco ügyben pedig a 2010. március 1-je és 2013. február 28. közötti időszakban, azok az adóalanyok, amelyek kizárólag a 0%-os adósávba estek, valamennyien magyarországi személyek tulajdonában álló adóalanyok voltak, míg a felső adósávokba eső adóalanyok többségükben más tagállambeli személyek tulajdonában álló adóalanyok voltak. Ily módon a különadó legnagyobb részét olyan adóalanyok viselték, amelyek más tagállambeli személyek tulajdonában álltak. "A Bíróság ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert, és alkalmazhatnak progresszív adóztatást az árbevétel tekintetében, amennyiben az árbevétel összege semleges megkülönböztető ismérvnek minősül, és az adóalanyok teherviselési képességét illetően releváns mutatónak tekinthető. Ebben az összefüggésben az a körülmény, hogy a szóban forgó különadók legnagyobb részét más tagállamok természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában álló adóalanyok viselik, nem elegendő annak megállapításához, hogy velük szemben hátrányos megkülönböztetés áll fenn" - érvelt a Bíróság.

Címlapkép forrása: Getty Images

covid
számla befizetés
repülő nyaralás léiközlekedés beach
olaj
arany

Holdblog Pénzzúzás

Pénznyomtató jegybankok, infláció, kétségbeesett jegybankok… ez az elmúlt 12 év ciklusa (is) eddig. Viszont...

Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
norvégia