orbán viktor kormányülés
Gazdaság

Megjelent a rendelet az "extraprofitadókról" - Minden részlet egy helyen!

Csiki Gergely
Első ránézésre furcsa, de nem teljesen szokatlan időpontot választott a kormány az új különadók kihirdetésére. Június 4-én ugyanis a szombati közlönyben jelent meg a kormány rendelete az "extraprofitadóról". Cikkünkben bemutatjuk minden egyes különadó-módosítás főbb részleteit, az adóalapokat, az adó mértékét és több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét: így például a bankadó, a biztosítási adó és a tranzakciós illeték esetében.

Az aktuális közlöny, benne a sokak által várt rendelettel ide kattintva érhető el. Ebben a szombati közlönyben hirdette ki a kormány "A Kormány 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelete az extraprofit adókról" című rendeletét. Érdekes, hogy egy hétvégi napot választott a költségvetést rendbe hozó intézkedések kihirdetésére, azonban ez nem teljesen szokatlan a kormánytól, mert korábban is volt arra példa, hogy a fontos, de nem feltétlenül nagy népszerűségnek örvendő lépéseit egyedi időpontokban jelentette meg.

A mostani rendelet közvetlen előzménye egyébként, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is:

A 11 oldalas és 15 fejezetből álló kormányrendelet felsorolja az elmúlt néhány hétben bejelentett különadók és adóemelések részleteit. Emlékezetes, a kormány másfél hete jelentette be, hogy a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében 8 szektorra (bankok, energetika, biztosítók, kiskereskedelem, gyógyszerforgalmazók, telekommunikációs cégek, légitársaságok, reklámszektor) vet ki adókat, vagy emeli meg a már meglévő különadó-sarcot. Ebből idén 815 milliárd forintnyi plusz bevételt vár a kormány. De mindezek mellett a most kihirdetett rendeletben szerepel a cégautóadó és a NETA-adó módosítása is. Az ilyen egyéb adóemelésekből jövőre 100 milliárd forintnyi többletbevételt vár a kabinet.

Megtaláljuk a rendeletben "az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók" szabályait, a légitársaságok hozzájárulásának nevezett különadót, a cégautóadó emelését, a gyógyszerforgalmazási törvény módosítását, az energiaellátók jövedelemadójának módosítását, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályaitól való eltérés új szabályait, a népegészségügyi termékadó módosításait, a távközlési adó változtatását, a pénzügyi tranzakciós illeték módosítását, a biztosítási adóról szóló törvény változtatását, a jövedéki adóról szóló törvény módosítását, a kiskereskedelmi adó szabályainak változását, a bányászati törvény eltérő szabályait. A 11 oldalas dokumentum érdekessége, hogy szinte minden előzetesen bejelentett különadó-változtatást tartalmaz, egy kivételével: a reklámadó nincs benne. Elképzelhető, hogy ennek az az oka, hogy ez az adónem 2023. január elsejétől tér vissza, mert a kormány addig függesztette fel ennek az alkalmazását. (A Költségvetési Tanács pénteken megjelent, 2023-as költségvetésről szóló véleménye alapján például azt tudjuk, hogy a reklámadó kulcsa 0 százalékról 7,5 százalékra emelkedik az adóalap 100 millió forint feletti részére vonatkozóan 2023. január 1-jétől.)

A legtöbb paragrafus egyébként idén július elsejétől lép életbe.

Augusztus elsején lépnek életbe a bányajáradékkal kapcsolatos módosítások

Változik a bankadó

A rendelet kimondja hogy "a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett". A részletszabályok:

  • A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel.
  • A különadó mértéke 2022-ben 10%, 2023-ban 8%.
  • A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.
  • A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2023. adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig három egyenlő részletben megfizeti.
  • A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő hitelintézet, pénzügyi vállalkozás az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
  • E § rendelkezéseit a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.
  • Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
  • Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

Érdekes az adó alapja
Érdemes megemlíteni, hogy a bankokat terhelő új adónál az adó alapja a nettó árbevétel, ami nem egy bevett fogalom a banki beszámolókban, de lényegében arról van szó, amiről Nagy Márton miniszter beszélt egy háttérbeszélgetésen, amin a Portfolio is jelen volt: a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékbevételek összege lesz az adó alapja.
A hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál a nettó árbevétel a következő tételekből áll össze: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal és a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékével, azzal, hogy e beszerzési értékre tekintettel az adóalap nem csökkenthető, továbbá, ha a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár összegét egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként számolják el, akkor a vásárolt követelés könyv szerinti értékének egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként elszámolt összegével, és növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű.

Részletesen a bankok által fizetendő újabb teherről itt írtunk elemzésünkben:

Különadó az energiaszektorra, amit a Mol fog fizetni

A kőolajtermék-előállító a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a (2)–(11) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett - olvasható a rendeletben.

Az újfajta különadó képletét is meghatározza a kormánydöntés. Ennek értelmében a különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj (3) bekezdés szerint meghatározott világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.

Majd mindezt tovább részletezi a rendelet. "E § alkalmazásában a kőolaj világpiaci árkülönbözete a Platts Crude Oil Marketwire Brent (Platts Dated Brent-PCAAS0) tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzései Mid értékeinek (amerikai dollár/hordó) számtani átlaga és az Orosz Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség, ha az pozitív, azzal, hogy a kőolajtermék-előállító az adókötelezettség megállapításakor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, tárgyhavi átlagos amerikai dollár árfolyamát alkalmazza".

Az új, energiaszektort, de lényegében egyedül a Mol-t érintő különadó mértéke 25%.

A kőolajtermék-előállító az e § szerinti különadó kötelezettséget – egy kivétellel – havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg. A kivétel pedig ez: a kőolajtermék-előállító a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

E § rendelkezéseit a kőolajtermék-előállító első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.

A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő kőolajtermék-előállító az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

Egy vadonatúj különadó

A rendelet tartalmaz egy újfajta különadót is, amiről eddig a kormány a széles nyilvánosság számára nem közölt semmilyen információt. Ez is az energetikai szektort érinti, és a pár nappal ezelőtt, a befektetők számára kiküldött rövid tájékoztatóban volt benne fél szóval (a kötelező átvételi tarifából - KÁT - származó bevételek hasznosítása az egyetemes szolgáltatásokban).

Ezek szerint új különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett – a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőmű termelője kivételével –

  • a) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő,
  • b) a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: METÁR rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő, és
  • c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő,

ha a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatásigénybevételéhez szükséges szerződése a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik, vagy ha a 2022. vagy a 2023. adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést.

Mentes az e § szerinti kötelezettség alól az (1) bekezdés szerinti termelő a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energia tekintetében.

A különadó alapját is részletesen kibontja ez esetben a rendelet:

  • a) a KÁT rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkör tagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;
  • b) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkör tagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Hivatal által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;
  • c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult, a befogadó üzletszabályzata szerinti, a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő által kötött villamosenergia-kereskedelmi szerződésben meghatározott értékesítési árnak a tárgyévre vonatkozó támogatott árral csökkentett pozitív összegének és a termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia hálózatra betáplált villamos energia mennyiségének szorzata.

Az a) és b) pontban a termelő számára a Hivatal végleges határozatában megállapított jogosultság szerinti árat kell alkalmazni.

Az e § szerinti különadó mértéke 65 százalék.

Az (1) bekezdés szerinti termelő az e § szerinti különadó kötelezettséget – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megállapítja, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.

E § rendelkezéseit az (1) bekezdés szerinti termelő első alkalommal a mérlegkör tagsági, a prémium támogatási vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződés megszűnése napját követő nap vagy – abban az esetben, ha a termelő a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést – a kereskedelmi üzem megkezdésének napját magában foglaló teljes adóévére, de legkorábban 2022-ben kezdődő, utoljára a 2023. december 31. napját magában foglaló teljes adóévére alkalmazza. Az (1) bekezdés szerinti termelő a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira az e § szerint fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

Jön a légitársasági különadó

A rendelet megállapítja, hogy hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység. Az előzetes közlésekkel összhangban a hozzájárulás fizetésére kötelezett az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet. A hozzájárulás alapja az (1) bekezdés szerinti légi személyszállítási tevékenység keretében, a (2) bekezdés szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve.

A hozzájárulás mértéke

  • a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található, utasonként 3900 forint,
  • b) az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként 9750 forint.

A hozzájárulást azon induló utasok száma után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és a (7) bekezdés szerint bevallani, akik esetében az indulás időpontja a (7) bekezdés szerinti bevallási időszakra esik. A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet. A 7. bekezdés így hangzik: a hozzájárulás fizetésére kötelezett bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 20. napjáig teljesíti az állami adó- és vámhatóság e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványán.

A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.

A gyógyszerszektor különadója

Módosítja a kormány a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valaminta gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényt is.

Ezek szerint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. § (1) bekezdésétől eltérően 2022-ben és 2023-ban a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját, abban az esetben pedig, ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót, ha az nem azonos a tápszer forgalmazójával, a forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere (a továbbiakban együtt: gyógyszer) után – a Gyftv. 38. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerek és az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabály szerinti tápszerek kivételével – a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral (a továbbiakban együtt: termelői ár) arányos (termelői ár/fogyasztói ár) részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.

Itt is elmondható, hogy az elmúlt napokban közölt információkkal ellentétben nem egységesen 4 százalékos többletteher jön az érintett gyógyszerforgalmazók számára, hanem 8 százalékos (20 helyett 28%), de nem minden termék után.

Az (1) bekezdést első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

Célkeresztben a bioetanol gyártók

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénytől (a továbbiakban: Távhő. törvény) eltérően a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a feldolgozóipari gyártó is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül.

Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen már jelezte, hogy az energiaszektorból érkező 300 milliárd forintból 250 milliárd forintot fog a Mol állni, a maradék egy új szektorra esik. A rendelet most részletezi őket is.

  1. feldolgozóipari gyártó: a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó;
  2. bioetanol gyártó: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 KN-kód szerinti, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből denaturálással előállított, 2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholterméket gyártó;
  3. keményítő, keményítőtermék gyártó: a TEÁOR 106201 szakmakód szerinti tevékenységet végző;
  4. napraforgóolaj gyártó: a TEÁOR 1041 szakmakód szerinti tevékenységet végzők közül a 1512 11 10, 1512 11 91, 1512 19 10, 1512 19 90, 1516 20 95, 1516 20 98 vámtarifaszámú terméket gyártó.

A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2022. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2022. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2022. szeptember 20-áig bevallja, és 2022. szeptember 20. napjával kezdődően havonta egyenlő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig. A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2023. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2023. január 20-áig bevallja, és havonta egyelő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.

Távközlési pótadó is lesz

A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szerinti adófizetési kötelezettség mellett, a Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 16. pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban: adóalany) a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévére – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévére – és a 2023-ban kezdődő adóévére az adott adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig távközlési pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítani, fizetni és bevallani az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

A pótadó alapja a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1 jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben – az ezen adóévi, a 2023-ban kezdődő adóévben a 2023-ban kezdődő adóévi, az (1) bekezdés szerinti tevékenységből származó, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel (e § alkalmazásában a továbbiakban: nettó árbevétel), figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra. A 8. bekezdés ezt mondja ki: a 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a pótadó összege az adóévi, (2) bekezdés szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással, 365 napos időszakra számított összege alapján a (3) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

A távközlési pótadó mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalap

  • a) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • b) 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
  • c) 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
  • d) 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

Az adóalanynak

  • a) 2022. november 30-ig a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a 2021-ben kezdődő adóévben elért nettó árbevétel alapján a (3) bekezdés szerinti adómértékkel, a (8) bekezdésre figyelemmel megállapított összegű;
  • b) a 2023-ban kezdődő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig a 2023-ban kezdődő adóévre a 2022. évre megállapított pótadóval egyező összegű

pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani.

A pénzügyi tranzakciós illeték változásai

A rendelet 4. paragrafusa kiterjeszti a tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget az értékpapír-kereskedelemre. Ez áll benne: "a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás (a továbbiakban: befektetési vállalkozás), továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) a Bszt. 6. § a)–c) pontjában meghatározott KELER Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a szolgáltatónak (aztán majd a gyakorlatban az ügyfél, mert várhatóan áthárítják a díjat) az ügyfelek értékpapírvásárlása után kell adót fizetnie, eladás után nem.

A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal, hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.

Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik. Mentesül a pénzügyi tranzakciós illetékkötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.

A befektetési vállalkozás, a hitelintézet az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon 1000 forintra kerekítve vallja be és fizeti meg. E § rendelkezéseit első alkalommal a 2022. szeptember 20. napjáig esedékes tranzakciós illetékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

A rendelet 15. paragrafusa pedig arról rendelkezik, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint. Eddig 6 ezer forint volt a maximum érték. Szintén ez a paragrafus mondja ki, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvénytől (a továbbiakban: Pti. tv.) eltérően a Pti. tv.-t a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre is – az e §-ban meghatározott eltérésekkel – alkalmazni kell.

Ezzel a kormány lényegében célkeresztbe vette a külföldi háttérrel rendelkező, új típusú, Magyarországon is egyre népszerűbb pénzügyi közvetítőcégeket, ami nem váratlan, ugyanis Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a múlt heti háttérbeszélgetésen már előrevetítette, hogy például a Revolutot és a Transferwise-t is az adó hatálya alá szeretnék vonni.

Az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végzett műveleteire a Pti. tv.-nek a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

Az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni 2022. szeptember 1-ig, ha e § rendelkezései alapján a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává válik 2022. július 1-jétől. Ha az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy 2022. július 1-jét követően válik e § rendelkezései alapján a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személyt.

A Pti. tv. 7. § (1) bekezdés h) pontjától eltérően a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint a Pti. tv. 6. § (1) bekezdés c) pontja esetében átutalásonként, illetve kifizetésenként, ha a tranzakciós illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett.

Így változik a biztosítókat terhelő különadó: jön a PÓTADÓ

A 16. paragrafusban találhatók a biztosítókat érintő jogszabályváltozások. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Bizta tv.) szerinti biztosító (e § alkalmazásában a továbbiakban: biztosító) a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) fizetésére köteles.

A pótadó alapja: a) a Bizta tv. szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, valamint b) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, Bizta tv. szerinti biztosítási díj (a továbbiakban: biztosítási díj) összege.

A pótadó mértéke a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett adóalap esetén:

a) pontja szerinti adóalaprész

  • aa) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,
  • ab) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,
  • ac) 18 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék, valamint

b) pontja szerinti adóalaprész

  • ba) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,
  • bb) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
  • bc) 18 milliárd forintot meghaladó része után 6 százalék

A pótadó mértéke a 2023. január 1. és 2023. december 31. között keletkezett adóalap esetén

a) pontja szerinti adóalaprész

  • aa) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,
  • ab) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,
  • ac) 36 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék, valamint

b) pontja szerinti adóalaprész

  • ba) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
  • bb) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék,
  • bc) 36 milliárd forintot meghaladó része után 3 százalék.

A biztosítónak a) 2022. november 30-ig a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével a (3) bekezdés szerinti adómértékkel, a (7) bekezdésre figyelemmel számított, b) 2023. május 31-ig a (3) bekezdés szerinti adómértékkel számított, 2023. január 31-ig bevallandó pótadóval egyező összegű pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani - áll a rendeletben.

A biztosítónak a (3) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót 2023. január 31-ig, a (4) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót 2024. január 31-ig kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania. Ha a megfizetett pótadóelőleg összege több, mint a pótadó bevallott összege, a különbözetet az adóalany a pótadóbevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) és (4) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért adóalap az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összesített adóalapban képvisel.

A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.

Mi is ez az új biztosítási adó?
Értelmezésre szorul a biztosítók esetében is az adó alapja: az a) pontban szereplő adórész alapja az lesz, ami után a már létező biztosítási adót is fizetik a biztosítók: a casco, a vagyon- és felelősségbiztosítások, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások aktuálisan keletkező díjbevétele. Ez azonban kiegészül a b) pontban szereplő életbiztosításokkal. Nem a meglévő biztosítási adó megemeléséről van szó tehát, hanem egy olyan új, sávos "pótadóról", amely a már amúgy is megadóztatott nem-életbiztosításokon túl az életbiztosításokat is sújtja, de a kulcsok alapján kisebb (kevesebb mint feleakkora) mértékben.

A kiskereskedelemben is itt a pótadó

A 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben – a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve – több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve – kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania.

Az az adóalany, amelynek nincs a 2021. évben kezdődő adóéve, a Kiskeradó tv. szerint a 2022. évben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022. évben kezdődő adóéve – több, a 2022. évben kezdődő adóév esetén a 2022. évben kezdődő utolsó adóéve – adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összeget köteles pótadóként megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani. A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a fizetendő kiskereskedelmi adó összege az adóévi, Kiskeradó tv. szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással 365 napos időszakra számított összege alapján a Kiskeradó tv. 6. §-a szerint, a 2023-ban kezdődő adóévtől a (2) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

Vagyis ezzel eldőlt, hogy 2022-ben még nem emelkednek a sávos kiskereskedelmi különadó kulcsai, hanem az érintett cégeknek közel megduplázzák (80%-kal növelik) az adófizetési kötelezettségét. Ez alapvetően újdonság az eddigi információkhoz képest.

A 2023-ban kezdődő adóévben viszont már új adómértékeket kell alkalmazni a kormány döntése értelmében:

  • a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
  • c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
  • d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.

Az új adókulcsok kapcsán érdemes megemlíteni, hogy azok majdnem megegyeznek az előzetesen közöltekkel, viszont fontos változás a várakozásokhoz képest, hogy már a második sávba tartozó vállalatok adókulcsa is változik. Az előzetesen közölt információkkal ellentétben nekik is többet kell fizetniük: 0,1% helyett 0,15%-ot, vagyis az érintett kiskercégek különadó-terhelése 50%-kal emelkedik.

A kiskereskedelmi különadó részleteivel itt foglalkoztunk legutóbb:

Hogyan változik a bányajáradék?

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérően a bányajáradék mértéke a 2022. és a 2023. évben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek

  • a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel – 48 százaléka,
  • b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében 42 százaléka, amennyiben a bányajáradék Bt. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint számított mértéke a 42 százalékot nem éri el,
  • c) a próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel – 36 százaléka.

Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.

A Bt. 20. § (4a) bekezdésétől eltérően, ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga a 18 EUR/MWh-t meghaladja, földgáz esetében a 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke L%-kal, de legfeljebb 6%-kal emelkedik, ahol L = Jalap × (PTTF – 18 EUR/MWh) × 3,2%, L: a bányajáradék-növekedés százalékos mértéke (%); Jalap: a bányajáradék 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja, és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéke (%); PTTF: a TTF földgáz bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh).

Ez alapján a bányajáradék esetében megvalósul egy változás is az adószámítási módszerben, bejön egy fix adóköltség elem, a megemelt adómértékek mellé, de emellett lényeges új kötelezettségeket is előír az érintett cégeknek a kormány.

Ilyen például, hogy idén és jövőre is a tavalyi mennyiséget kell kitermelni és ha valaki nem teszi ezt, akkor büntetést kap, legalább a bányajáradékkal megegyező összegűt.

A rendelet ezen a ponton azt is kimondja, hogy a Bánya törvény 20. paragrafusának (4b) bekezdése nem alkalmazható. Vagyis a kormány hatályon kívül helyezte a rendeletével a törvény ezen pontját: "ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik".

A Bt. bányajáradék számítási szabályait a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni:

(2) A kőolaj és szénhidrogén földgázra (a továbbiakban együtt: szénhidrogén) megállapított mezők esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdésében meghatározott kategóriánként – a bányavállalkozó – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a 2022. és a 2023. évben legalább a 2021. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni.

(3) A bányavállalkozó nem köteles a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiség kitermelésére, ha annak műszaki, illetve földtani akadálya van, vagy vis maior helyzet adódott. Az akadály vagy a vis maior fennállásának megállapítását a bányafelügyelettől kell kérelmezni, a kérelem alapjául szolgáló indokok bemutatásával.

(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti kérelem alapján, ha az abban foglalt indokok fennállnak, megállapítja az akadály vagy a vis maior fennállásának tényét és a kérelmező bányavállalkozóra vonatkozó csökkentett kitermelési mennyiséget. A bányafelügyelet a megalapozatlan kérelmet elutasítja.

(5) Ha a bányavállalkozó a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiséget, illetve a (4) bekezdés szerint engedélyezett kitermelési mennyiséget bányafelügyeleti engedély hiányában nem teljesíti, a bányafelügyelet a szabálytalanul gyakorolt bányászati tevékenységre vonatkozó, a Bt. 41. §-ában meghatározott szankciókat alkalmazza, azzal, hogy közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható. A jogsértés miatt kiszabott bírság mértéke nem lehet kevesebb, mint a ki nem termelt szénhidrogén mennyisége után számított bányajáradék összege. A bírság mértéke tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése szerinti bírságmaximumot nem kell figyelembe venni.

Érdekességképp kiemeljük, hogy a rendelet 28. paragrafusa kimondja, hogy a bányajáradék eltérő számítási módját nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében.

Változik a gépjárműadóról szóló törvény

A rendelet kimondja, hogy 2022. július 1. és 2022. december 31. között – a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/E. §-ától eltérően – a cégautóadó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése alapján az 1. mellékletben meghatározott összeg.

Ez a melléklet pedig így szól:

cegautoado merteke
Az új rendelet értelmében az új cégautóadó mértékek.

A jelenleg hatályban lévő adómértékek így néznek ki.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a cégautóadó havi mértéke közel megduplázódik.

cegauto regi

Változik az egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (2) bekezdésétől eltérően a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke

  • a) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
  • b) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
  • c) az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka,

azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Az Efo tv. 10. § (2) bekezdésétől eltérően a nyugellátás számítási alapja

  • a) a 10. § a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka,
  • b) a 10. § b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka,

azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Népegészségügyi termékadó-változások

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 6. §-ától eltérően az adó összegét a 2. melléklet szerinti táblázatban meghatározott adómérték alkalmazásával kell megállapítani - mondja ki a rendelet.

Így például a cukros üdítők eddig fizetett 15 forint/liter adójával ellentétben az új szabály értelmében 23 forint lesz az adómérték. Az energiaitalok adótartalma típustól függően: az egyik 50 forint/literről 65 forint/literre emelkedik, míg a másik 300 forint/literről 390 forint/literre például.

A sós snack-ek 300 forint/kg adómértéke 390 forintra emelkedik. Az ízesített sör után fizetendő adó: 25 forint/literről 33 forint/literre emelkedik.

Változik a jövedéki adózás

Itt konkrét termékköröket és adómérték-változásokat sorol fel a rendelet:

  • A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 110. § (1) bekezdés d) pontjától eltérően az adó mértéke a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 forint/ezer kilogramm. Ez most 4655 forint.
  • A Jöt. 110. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően az adó mértéke az LPG-re egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 14 685 forint/ezer kilogramm. Ez jelenleg 12 725 Ft/ezer kilogramm.
  • A Jöt. 110. § (1) bekezdés f) pontjától eltérően az adó mértéke a földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 forint/nm3, egyébként 0,3492 forint/kWh. Ez jelenleg 28 Ft/nm3, egyébként 0,3038 Ft/kWh.
  • A Jöt. 110. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően az adó mértéke a villamos energiára 358,50 forint/megawattóra. Ez most 310,50 Ft/megawattóra.
  • A Jöt. 110. § (1) bekezdés h) pontjától eltérően az adó mértéke a szénre 2905 forint/ezer kilogramm. Ez jelenleg 2516 forint.
  • A Jöt. 125. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően az adó mértéke a kisüzemi sörfőzdében előállított sörre 900 forint/hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok. Ez most 810 forint.
  • A Jöt. 125. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke más sörre 1800 forint/hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok. Ez jelenleg 1620 forint.
  • A Jöt. 128. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke a habzóborra 18 100 forint/hektoliter. Az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint jelenleg.
  • A Jöt. 129. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke a más egyéb csendes erjesztett italra 10 900 forint/hektoliter. Jelenleg ez 9870 forint.
  • A Jöt. 130. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke az egyéb habzó erjesztett italra 18 100 forint/hektoliter. Az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint jelenleg.
  • A Jöt. 131. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke a köztes alkoholtermékre 28 100 forint/hektoliter. Az adó mértéke jelenleg hektoliterenként 25 520 forint.
  • A Jöt. 132. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjától eltérően az adó mértéke a bérfőzött párlatra 565 840 forint/hektoliter tiszta szesz. Itt jelentős emelésről beszélhetünk, mert most 333 385 forint az adómérték.
  • A Jöt. 132. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke az alkoholtermékre 565 840 forint/hektoliter tiszta szesz. Jelenleg ez a mérték 333 385 forint.

A Jöt. 145. § (1) bekezdés a)–g) pontjától eltérően a jövedéki adó mértéke

  • a cigarettára: a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 27 800 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 40 800 forint/ezer darab, 2023. január 1-jétől 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,
  • a szivarra, a szivarkára a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 620 forint/ezer darab, 2023. január 1-jétől a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 840 forint/ezer darab
  • a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm, 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,
  • a töltőfolyadékra a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 31,5 forint/milliliter, 2023. január 1-jétől 33 forint/milliliter,
  • az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott egyszer használatos termékeire 2022. július 1-jétől 35 forint/darab (szál), folyadékára 70 forint/milliliter,
  • a füst nélküli dohánytermékre a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm, 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,
  • a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm, 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b3) a Sopronban tartott kihelyezett kormányülésen 2022. június 4-én. A kormányfő vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

rakéta High Mobility Artillery Rocket System himars
kremencsuk pláza robbanás rakétatámadás
eu európai unió brüsszel
tűz szárazság
leopard
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
tűz szárazság