orbán kormány árstop
Gazdaság

Az árstopok velünk élnek - De mit üzen és kockáztat ezzel a kormány?

Csiki Gergely
Október 1-ig marad 480 forint a benzin és a gázolaj literje, továbbra is 1600 forintos átlagáron lesz kapható a csirkemell, 1500 forint pedig a sertéscomb kilója. Már ha lesz ezekből a termékekből, valamint a többi hatósági áras termékekből. Csütörtökön ugyanis eldőlt, hogy a kormány még tovább tartja fent a piaci árakba beavatkozó intézkedéseit. Ez egyrészt érthető, hiszen a meghatározott termékek árai csak tovább növekedtek az elmúlt hetekben. Másrészt ugyanakkor egy csapdahelyzetet is jelent a kormány számára. Egyelőre ugyanis egyirányú utcának tűnik, ahová a kormány bement, és ez az út egyre emelkedő inflációs pályával van kikövezve, főleg ha a forint is tartósan gyenge marad. Innen nehezen lehet kifordulni, pedig az árstopok fenntarthatósága már most megkérdőjelezhető. A piaci folyamatok torzítása nyomán a szereplők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek és az ellátási veszélyek is csak fokozódnak. A közgazdaság egyik alapszabálya ugyanis örökérvényű: nincs ingyenebéd, de akkor ki állja a cechet?

Torz árak = túlfogyasztás és kínálati szűkösség

Orbán Viktor egy Facebook-posztban ismertette a kormány legújabb döntéseit.

  • az élelmiszerár-stopot 2022. október 1-ig (ez eredetileg július 1-ig szólt)
  • a hitelmoratóriumot és a kamatstopot 2022. december 31-ig (a kamatstop június 30-ig szólt),
  • a benzinárstopot 2022. október 1-ig meghosszabbítjuk (ez is eredetileg július 1-ig szólt).

A kormány mai döntése értelmében érdemes felidézni, hogy melyik szabályozó intézkedés mióta van már most érvényben. Az üzemanyagok 480 forintos hatósági ár például a mostani döntés nyomán közel egy éven át maradhat fent.

A kormány legutóbb április végén hozott döntést az árstop-intézkedésekről és azóta nem csillapodott az árnyomás az élelmiszereken, valamint az üzemanyagokon, sőt. Közben pedig az inflációs kilátások is inkább romlottak az elmúlt hetekben, hazánkból és külföldről is inkább arról érkeznek hírek, hogy az inflációra leselkedő kockázatok felfelé mutatnak. Emellett a tartósan gyenge forint sem kedvező fejlemény a fogyasztói árak szempontjából. Közben a kamatok a rövid és hosszú oldalon is látványosan emelkednek.

Ennek fényében nem meglepő az árstop-intézkedések és a kamatstop fenntartása és érvényességi időtartamuk meghosszabbítása, ugyanakkor azt meg kell jegyezni, hogy azok hosszabb távon való fennmaradása egyre erősebb torzítást, néhány gazdasági szereplőnek veszteséget, valamint ellátási kockázatot jelent. Az árrendszer mechanizmusának kiiktatása számos ponton jár költséggel: elmarad az alkalmazkodás, többletkeresletet generál (külföldi plusz fogyasztást vonz) és zsugorodik a kínálat, hiszen ilyen árakon nem éri meg (annyit, mint korábban) értékesíteni. A mostani bejelentés alapján azt mondhatjuk, hogy a kormány arra fogad: ez az energia- és élelmiszeráremelkedéssel sújtott rendkívüli időszak átmeneti lesz és normalizálódik a helyzet, az árak elszállásának majd visszasüllyedésének átmeneti időszakában kell csak leszabályozni a piaci árakat. Ezzel kapcsolatban azonban vannak kockázatok: mi történik akkor, ha az átmeneti időszak elhúzódik, és mi történik abban a rosszabb szcenárióban, ha nem egy átmeneti áremelkedésről van csak szó, hanem az árszintek eltolódásáról.

Két gyakorlati példát is tudunk mutatni a fentiekre. Az első egy hazai benzinkúton készült néhány napja, a második kép pedig egy diszkontláncnál 3 napja. Elérhető tehát az árstopos termék, csak nem mindig és nem akárhogyan.

benzin hatósági ár
csirkemell hiánycikk

Összességében azt mondhatjuk a kormány csütörtöki döntéséről, hogy a kormány gazdaságfilozófiájába és gazdaságpolitikájába jól illeszkedik (mindenáron védeni kell a családokat/fogyasztókat a közvetlen teheremelkedéstől, lásd: rezsicsökkentés), azonban annak súlyos következményeit mindenki megfizeti. A lakossági fogyasztók nem kényszerülnek alkalmazkodásra, nem veszik vissza fogyasztásukat, sőt az év elején látott gigantikus állami transzferek (Varga Mihály legutóbbi összegzése alapján ezek összértéke mintegy 3300 milliárd forint) nyomán az emberek kevésbé érzik a bőrükön az árak emelkedésének súlyosságát, amiről egy hasonlat juthat eszünkbe: tücsök koma hegedül. Egy ilyen helyzetben csak reménykedni lehet abban, hogy a derűre ne jöjjön ború (elkerülhető legyen az általános gazdasági visszaesés, a recesszió), mert akkor a kormány - mozgástér hiányában - még nehezebben tudja majd kezelni az árak kérdését.

A következőkben egyesével mutatjuk be, hogy mi várható az egyes szektorokban a szabályozott árak időtartamának meghosszabbítása nyomán.

Élelmiszerárstop: ami drágulhatott, az drágult

A kiskereskedelmi láncok többezer termékbe építhetik be az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget, amelyet az elmúlt hónapokban is rendre megtettek. Vagyis amíg a hatósági áras termékek ára nem változott, addig a körön kívül eső termékek árába ezeket is beépítették (a kiskereskedelmi különadó jelentős emelése pedig tovább fokozza az áremelési nyomást a szektorban).

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy valójában hol kellene lennie a szabályozott áru élelmiszerek piaci árának és ebből az elemzésünkből az is kiderült, hogy az elmúlt hónapok inflációs adatai alapján a helyettesítő termékek árai valósággal felrobbantak. Vagyis a boltok árkompenzációja működik (májusban az élelmiszerek évesített drágulási üteme 18% felett volt).

Azt is kiemeltük, hogy a legnehezebb helyzetben a kisboltok vannak, amelyek egyébként is drágábbak és kevesebb féle termékkel rendelkeznek (nagyobbat kell emelni, mint azoknak, akik több terméken oszthatják el a veszteséget, ám ez korlátos, hiszen így is "drágák").

Anomáliákat is lehetett tapasztalni. A kisebb, kevésbé tőkeerős boltok hamar rájöttek, hogy a nagykerárnál is olcsóbban tudnak vásárolni más üzletekben, ezért a nagyobb láncok kezdetben úgy döntöttek, hogy mennyiségi korlátozásokat vezetnek be, és egy vevőnek csak limitált mennyiséget adnak el, majd jött a teljes tilás.

Üzemanyagár-stop: folyamatos tűzoltás

A kormány mostani döntése értelmében legalább közel 1 éven át 480 forint az üzemanyagok literje, a hatósági ár az elmúlt hónapokban érdekes következményeket okozott az üzemanyagok kis- és nagykereskedelmében, és a kormány tűzoltásszerűen igyekezett mindig utólag reagálni a negatív hatások tompítása érdekében.

Az első néhány hónapban csak és kizárólag a kútüzemeltetők (vagyis a kiskereskedelem) viselték a hatósági ár költségeit, magyar tulajdonú vállalkozások mentek tönkre és zártak be kutak, hiszen az üzemanyag veszteséges értékesítésére voltak kényszerítve. Ezt követően jött a nagykereskedelmi árakra vonatkozó stop, és a kiskutak 20 forintos kompenzációja literenként, de ez legfeljebb arra volt elegendő, hogy a kiskereskedők ne termeljenek veszteséget, a nyereség így is tiltott fogalom a szektor számára. Ennek nyomán a kiskerszektor szerkezete alapjaiban változott meg: a családi kúthálózatok látványosan veszítettek piaci részesedésükből.

A nagykereskedelmi árak befagyasztása viszont azt is jelenti, hogy a nagykereskedőknek nem éri meg a korábbi mennyiségben (ha egyáltalán hoznak Magyarországra) értékesíteni üzemanyagot, amely miatt szinte egyedül maradt ezen a piacon a Mol. Az import kiesése, valamint a logisztikai kihívások ellátási nehézségeket okoznak.

Közben pedig a keresleti oldalról sem szabad megfeledkezni. Az EU-ban mára a legalacsonyabbá váló magyar üzemanyagárak túlfogyasztást eredményeztek: itt tankolt kezdetben a tranzitforgalom, felpörgött a benzinturizmus és a hazai fogyasztók sem kényszerültek keresletvisszafogásra. Ezekre az anomáliákra lépésről lépésre reagált a kormány: először megtiltotta a teherforgalomnak a 480 forinton történő tankolást, majd jött a kettős üzemanyagár és a külföldiek csak piaci áron tankolhatnak.

Az üzemanyagárstop fenntartásával az is eldőlt, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta a Mol javaslatát az árstop fokozatos kivezetéséről. A társaság elnöke több alkalommal is úgy fogalmazott ugyanis, hogy a 480 forintos hatósági ár kiszorítja az importot, és felborítja a kereslet-kínálati egyensúlyt, középtávon azok sem fognak 480 forintért terméket behozni, akiknek hálózatuk van itthon, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű üzemanyaguk. A nyomott árnak kiszorító hatása van, ami miatt előbb-utóbb hiány keletkezik, vagyis a hatósági ár ellátásbiztonsági kockázatot is jelenthet.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minél tovább marad a benzinárstop, annál gyakoribb és súlyosabb lesz az üzemanyaghiány.

Főleg, ha az európai folyamatok is a kedvezőtlen irányba tartanak. A kútbezárások és a nem megfelelő üzemanyagellátottság miatt nem lesz garantálható, hogy a nyáron mindig mindenki üzemanyaghoz jut. A kisebb kutak üzemeltetői magasabb állami támogatás mellett érvelnek az intézkedés fenntartása miatt.

Hogy mit okoz az intézkedés fenntartása a Mol számára, arról külön cikkünkben írtunk.

A Portfolio naponta megjelenő podcasjában, a Checklistben is külön adásban foglalkoztunk az üzemanyag-kiskereskedelemmel.

Kamatstop: mindannyian fizetjük

A kamatstop meghosszabbítása az egyre magasabbá váló és várhatóan tartósan magas kamatokkal függ össze, ami újabb terhet ró a bankszektorra, egyben azt üzeni: aki előrelátóan, fix kamaton vett fel hitelt (drágábban), az megint csak rosszabbul jár, mint aki változó kamaton, olcsóbban, hiszen a kormány meggátolja a törlesztők emelkedését. A kamatstop 330 ezer jelzáloghiteles háztartást védett az első félévben. Kivezetésével átlagosan ötödével ugrottak volna meg a törlesztőrészletek, sőt, e tekintetben a kilátások az egyre emelkedő kamatpálya miatt inkább romlanak. Bonyolítja a helyzetet, hogy időközben a fix kamatozású hiteleket is fenyegeti a kamatkockázat: 133 ezer ilyen adósnak is kamatperiódust vált a hitele valamikor 2021 és 2023 közepe között. Ezzel eldőlt tehát, hogy nem fogadja meg a kormány a Magyar Bankszövetség két alternatív javaslatát, amelyet Jelasity Radován elnök ismertetett a Portfolio-nak adott keddi interjújában. Bár nem ismerjük a részleteket a kormány mai döntésével kapcsolatban, nagyon úgy tűnik, egyszerű hosszabbításról van szó, vagyis a változó kamatozású jelzáloghitelek kamatát és törlesztőrészletét a második félévben is a 2021. október 27-ei BUBOR-hoz kell igazítaniuk a bankoknak. A kamatkörnyezet emelkedésének jó részét (jelenleg mintegy 80-90%-át) tehát a bankoknak kell megfizetniük, ami a második félévben már mintegy 50 milliárd forintjába kerülhet a bankszektornak az első félévi 30-40 milliárd után, a jegybanki kamatemelések miatt pedig még tovább nőhet a szektor terhe. Idén tehát akár 100 milliárd forintjába is kerülhet a bankoknak a kamatstop.

Értékelő cikkünkben már rámutattunk arra, hogy a kamatstop meghosszabbítása egyszerre nagyon sok mindent üzen: 

  • nem egyszerűen választási fogás volt, de jó eséllyel nem is átmeneti intézkedés, 
  • érdemes volt és a jövőben is érdemes változó kamatozású hitelt felvenni, mert nemcsak az alacsony, hanem magas kamatkörnyezetben is garantáltan alacsonyabb lesz a teher, mint fix kamatozású hitel mellett, 
  • az MNB minden próbálkozása hiába volt, amely a biztonságosabb és felelősebb fix kamatozású hitelfelvételre bátorította az ügyfeleket, 
  • az adósságfékszabályok, amelyek többek között a jövedelem arányában korlátozzák az eladósodást, vajmi keveset érnek, 
  • azokat jutalmazzák, akik a 2012 és 2021 közötti kamatcsökkenés, illetve alacsony kamatkörnyezet első számú haszonélvezői voltak (részben egykori devizahitelesek), 
  • a bankok bármikor, bármilyen hosszú ideig, szinte bármilyen mértékben terhelhetők, a döntéshozók szerint nem hat vissza a teher a gazdaság hitelellátottságára és működésére (a friss döntés a bankszektor 250+50 milliárdos idei különadóterhe és 73,5 milliárdos rendkívüli OBA-befizetése és az első féléves 30-40 milliárdos kamatstopteher mellé még újabb legalább 50 milliárd forinttal terheli meg a bankszektort a második félévben). 

A kamatstop meghosszabbításához képest a moratórium meghosszabbítása már csak hab a tortán (eleve az adósok jóval kisebb körét érinti), üzenete azonban még hosszabb távú: a hitelt ugyan vissza kell fizetni, de ezt a szabályt hosszú évekre el lehet felejteni. 

A legfontosabb táblázat

A kormány mai döntése értelmében érdemes felidézni, hogy melyik szabályozó intézkedés mióta van már most érvényben. Az üzemanyagok 480 forintos hatósági ár például a mostani döntés nyomán közel egy éven át maradhat fent.

A különböző hatósági, árszabályozó kormánydöntések paraméterei
Intézkedés Kezdete Vége*
Élelmiszerár-stop 2022. február 1. 2022. október 1.
Benzinárstop 2021. november 15. 2022. október 1.
Kamatstop 2022. január 1. 2022. december 31.
Hitelmoratórium** 2020. március 19. 2022. december 31.
* a jelenlegi információink szerint, 2022. június 16-i állapot    
** változtak időközben a feltételei 2021. november 1-től    
Forrás: Portfolio-gyűjtés  

Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

munkás dolgozó fizikai acélipar
szárazság mezőgazdaság
trader23
orosz ukrán háború konfliktus katona helikopter repülő légierő fegyveres ukrajna oroszország stock
rakéta High Mobility Artillery Rocket System himars
kremencsuk pláza robbanás rakétatámadás
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
munkás dolgozó fizikai acélipar