Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója
Gazdaság

Tesco-vezér: fenntarthatatlan az árstop, nincs itt semmiféle extraprofit

Ferkó Nikolett
Valóban óriási bevétel látható a kiskereskedelemnél, azonban nem beszélhetünk extraprofitról, amelyet a Tescónak is be kell fizetnie idén és jövőre az államkasszába. A szektor finanszírozza az árstop költségeit is, azonban a Portfolio-nak Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy piactorzító hatásuk miatt az egyes élelmiszerekre bevezetett hatósági árak hosszú távon fenntarthatatlanok. Az áruházlánc vezetője az inflációra tekintve egyáltalán nem optimista, szerinte egyes szektoroknak készülniük kell a recesszióra. A Tesco is érzékeli a lefelé vásárlást, azok a vásárlók, akik korábban egy prémium terméket preferálták, most belekóstolnak egy más kategóriába, az olcsóbb változatokba is, emellett beköszönt az azonnali kedvezmények kora. Végül, de nem utolsósorban Pálinkás Zsolt minden kétséget eloszlatott: a Tesco marad Magyarországon.

A kormány idén és jövőre 8 ágazattól szed be többletadót különadó formájában, amit a kormányzati kommunikáció "extraprofit-adónak" hív, mivel ez érvelése szerint meglepetés nyereség és csak úgy az érintett cégek ölébe hullott. A Tescónak az új kulcsokkal több mint 21 milliárd forintot kell befizetni az államkasszába. Ezt hogyan gazdálkodják ki? Szükséges, és ha igen, akkor hol kell meghúzni a nadrágszíjat?

A kötelezettségeit a Tesco mindig teljesíti, azonban a szektor mutatói alapján szerintünk nem beszélhetünk extraprofitról. Globálisan a kiskereskedelem profitja átlagban 2-5 százalék körül van a forgalomhoz mérten. Valóban óriási bevétel látható a kiskereskedelemnél, amelyben nagy embertömeg dolgozik, de azt nem szabad elfelejteni, hogy ki kell fizetnünk a megvásárolt árut (ez körülbelül a bevétel 70%-a), az áfát és az adókat, hűteni és fűteni kell az épületeket, finanszírozni kell a logisztikát, és mindennek a legvégén lehet szó a már említett 2-5 százalékos profitrátáról. 

Tegnap publikáltuk a tavalyi évre vonatkozó beszámolónkat, amelyből az látható, hogy a forgalmunk 6 százalékkal emelkedett – ami főként a Covid-19 miatti visszarendeződésnek volt köszönhető. A tavalyi 13 milliárdos eredményből körülbelül 8 milliárd forint a korábbi értékcsökkenés és a követelésre számolt értékvesztés visszaírásából származik, ezért valójában 5 milliárd forintról beszélünk, ennek a kétharmada pedig költségmegtakarításból jött össze. 

Tavaly kb. 5 milliárd forint volt az eredményünk, csak az idén fizetendő extraprofitadó kb. 21 milliárd, ezenfelül az árstoppal eddig közel 7 milliárd forintot adtunk át eddig a családoknak.

A kereskedelmi láncok jelenleg nehezített pályán lavíroznak. Hogyan tudnak lépést tartani az élelmiszerárak drasztikus emelkedésével? Ez mennyire okoz kihívást az árstopos termékeknél?

Habár az árstop hivatalosan csak néhány termékre vonatkozik, hatása azonban az adott kategóriában minden terméket érint. Vásárlói inflációról ezen áruk esetében nem beszélhetünk, viszont a beszerzési infláció jelentős, és előre tekintve is növekvő beszerzési árakra számítunk. A jogszabályban előírtakat a Tesco maradéktalanul betartja, ugyanakkor a fix árak hosszú távon piactorzító hatásúak, hiszen például nemcsak ársapkás termékek léteznek a húskategórián belül, amelyek árszerkezete és beszerzési folyamata is megborult.  A szektor jellegéből adódóan a kiskereskedelmi szereplők erősen versenyeznek egymással, amivel a nap végén a vásárló jár igazán jól, lényegében a vásárlók jelölik ki az irányt számunkra. Ebben az egészséges környezetben torzít az árstop, amelynek szándékával, az infláció csökkentésével ugyanakkor természetesen egyetértünk. 

A Tesco több országban jelen van, házon belül mi az általános vélemény a Magyarországon bevezetett intézkedésekről?

Nem ritka jelenség, hogy a kormányok megpróbálják tompítani az inflációt, minden ország más-más eszközöket alkalmaz. Az Egyesült Királyságban is megjelentek a szektoradók, viszont náluk ösztönzőbb a rendszer, a befizetett adó 90 százalékát az elkövetkezendő 3-5 évben vissza lehet igényelni fenntarthatósági programok indításával. Vannak olyan országok, ahol pedig az ársapka létezik, a különbség viszont az hozzánk képest, hogy ahelyett, hogy csak egy szereplő viseli ezt a terhet, a teljes lánc, vagyis a termelő, a beszállító és a kiskereskedő közösen osztozik rajta.  

Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója
Fotó: Portfolio/Gombkötő Emma

A kisboltosok egy részének a beszerzési ára már magasabb az árstopos termékekre vonatkozóan, mint a multik februártól alkalmazott (október 15-ire visszacsökkentett) kiskereskedelmi ára, ezért sokan úgy dönthetnek, hogy náluk vásárolják meg a termékeket. A nagy cégek ettől tartva mennyiségi korlátozást vezettek be, így tett a Tesco is, tervezik esetleg a mennyiségi korlátozás kiterjesztését?

Nem tervezzük, ugyanakkor az Ön által is említett problémát a Tesco is érzékelte, és kénytelenek voltunk a mennyiségek korlátozására az árstopos termékek esetében. Igyekszünk mindent megtenni a lakosság folyamatos kiszolgálásának garantálása érdekében, az ársapkás termékeknél a maximálisan megvásárolható mennyiséget a lakosság átlag kosárértékéhez mérten állapítottuk meg. Szezonálisan ezen alakítunk, így a befőzési szezonban a limitet a cukor esetében felemeltük.  

Mennyire tapasztalják az áruhiányt?

Strukturális problémáról nem tudok beszámolni, azonban az előfordulhat, hogy egy-egy termék ideiglenesen elfogy. A szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború miatt az ellátási láncban tapasztalható átrendeződés, új beszerzési források alakultak, elsősorban az alaptermékeknél, de ebből összességében keveset láttak a vásárlók.  

Nyáron pörög a klíma, a hűtők és a fagyasztók is zabálják az áramot. Átlagosan mennyivel nőttek a rezsiköltségek? Hol tudnak spórolni? Fontolgatják a csökkentett nyitvatartás bevezetését?

Az élelmiszer csak egy részét teszi ki az inflációnak, a másik felét az energiaárak adják, amelyek az elmúlt két évben megháromszorozódtak. Utóbbi rajtunk kívül érinti a beszállítókat is, a költségek megjelenését pedig a lehetőség szerint beépítik az árakba, amely generálja a kiskereskedelmi inflációt is. Az energiaköltségeken számottevően faragni nem tudunk, ennek ellenére nem tervezzük a nyitvatartás csökkentését, ehelyett modernizációt, korszerűsítést és fejlesztéseket tűzünk ki. Tanúsítványainkon keresztül már most is 100%-ban megújuló energiát használunk, és az energiahatékonyság növelése terén is számos eredményt értünk el, például áruházainkban átálltunk a LED-világítás, hűtőberendezéseinkben pedig a természetes hűtőgázok, és más, alacsony üvegházhatású gázok használatára. 

Mindezek miatt tartanak a recessziótól, a vásárlóerő csökkenésétől?

A jelenlegi inflációs folyamat végét nem látni még, én nem vagyok optimista. Készülni kell a recesszióra is, bizonyos szektorok nagyon kemény időszak elé néznek, főleg azok, amelyek nem létszükségleti termékeket állítanak elő vagy szolgáltatnak.  

Míg nemcsak a hazai lakosság kapta kedvezményesen az üzemanyagot, addig virágzott a benzinturizmus, amelynek részeként egy-egy határmenti, eurózónához tartozó településről érkezők megejtettek egy nagyobb bevásárlást is. Habár a hatósági áras üzemanyagot már nem tankolhatják a külföldi rendszámú járművek, viszont a gyenge forintban rejlő lehetőséget mennyire használják ki a határmenti áruházakban?

A hatósági áras benzin nagy löketet adott a bevásárlóturizmusnak, amelyet a gyenge forint továbbra is hajt, így ezt minden határmenti üzletünk érzi. Kíváncsiságból két környező ország áraival hasonlítottam össze 15 alapvető terméket (pl. paradicsomot, olajat, csirkemellet, cukrot), amelyek megvásárlása Ausztriában 3-4-szeresébe, Szlovákiában pedig 2-2,5-szeresébe kerül a hazai Tesco áruházak áraihoz képest. Ebből is kiderül, hogy a magyar élelmiszer az inflációs környezetben is jól tartja magát. A komáromi üzletbe Szlovákiából a vásárlók taxival érkeznek, mivel ez még mindig olcsóbb, mintha otthon intéznék a bevásárlást. 

A sajtóban lehetett olvasni, hogy elindult a lefelé vásárlás folyamata, egyre többen keresik a sajátmárkás termékeket. Ezen termékek forgalmának aránya mostanra hány százalékot tesz ki?

Ezt a tendenciát csak megerősíteni tudom, azok a vásárlók, akik korábban egy prémium terméket preferálták, most belekóstolnak egy más kategóriába, az olcsóbb változatokba is. Alátámasztja ezt az is, hogy a saját márkánk részesedése folyamatosan emelkedik. A Tesco által forgalmazott termékeinek 30-35 százalékát a sajátmárkás termékek adják, amelyek főként élelmiszerek. Természetes reakciónak tartom a lefelé vásárlást, hiszen a lakosságnak a lehető leghatékonyabban kell a rendelkezésre álló jövedelmét beosztania. Tapasztalataink szerint az inflációs környezetben a vásárlók könnyen elveszítik a tájékozódási pontjaikat. A tájékozódás segítése érdekében indítottuk el például Árgarancia kampányunkat, melynek keretében vállaljuk, hogy mintegy 700 gyakran keresett, illetve alaptermék árát a legalacsonyabb szinten tartjuk. Ha ezeket az árucikkeket máshol mégis olcsóbban lehet megvenni, visszafizetjük a különbözetet. Az Árgarancia segítséget jelent a vásárlóknak, hogy ne kelljen az árak összehasonlításával foglalkozniuk – mi elvégezzük a feladatot helyettük. 

Mivel a büdzsé szoros, az instant azonnali kedvezmények korát látom beköszönteni.

Mindezek mellett növekszik az akciós termékek népszerűsége is, a vásárlók hűségesek a kedvenc termékeikhez, amelyek legalacsonyabb árú megvásárlásáért akár komoly hajszát is folytatnak. Emellett egyre népszerűbb a Tesco Clubcard  - a hűségkártya tulajdonosok nemcsak a termékek egyre nagyobb körét tudják azonnal kedvezményesebben megvásárolni, de vásárláskor pontokat is gyűjtenek, amelyeket utalványok formájában válthatnak be – ezek gyakorlatilag készpénz-visszatérítést jelentenek. Emellett kuponokat és személyre szabott ajánlatokat is kapnak, amelyekkel kedvezménnyel jutnak hozzá az általuk kedvelt termékekhez. 

Még áprilisban jelentették be, hogy a nyugdíjasok keddenként olcsóbban vásárolhatnak a hazai Tescókban. Ezt mennyien veszik egy hónapban igénybe?

A 13. nyugdíjról való döntés és az árstop bevezetését követően indítottuk el ezt a kezdeményezést, amely nagyon népszerű a nyugdíjasok körében. Keddenként átlagosan 90 ezer nyugdíjas él ezzel a lehetőséggel, amely során a teljes kosár összegéből 5 százalék kedvezményt kapnak a hűségkártyájuk felmutatásával.  

Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója
Fotó: Portfolio/Gombkötő Emma

Gyakran éri a Tescót az a kritika, hogy arányait tekintve kevés beruházást, boltfelújítást hajtanak végre az elmúlt években az üzleteikben más, nagyobb láncokhoz képest. Ezt vannak, akik a kivonulás előkészítésének tekintik. Mit gondolnak ezekről a kritikákról?

Közel 8 éve áttekintettük a portfóliónkat, amelynek visszhangjai időről-időre fellobbannak. Másfél-két éve a lengyel üzletágunkat eladtuk, ez a tranzakció azonban pont azért jött létre, hogy a forrásainkat a többi közép-európai piacunkra koncentrálhassuk. Itt Magyarország mellett még Szlovákiában és Csehországban vagyunk jelen, mindhárom ország jó gazdasági környezetnek tekinthető a növekedés szempontjából. Az elmúlt években sok boltot alakítottunk át, idén eddig négy áruházunkat újítottuk fel és az év végéig további 8 átalakítását tervezzük Legutóbb siófoki és tapolcai hipermarketeink csatlakoztak a Tesco Otthonról szolgáltatáshoz, így már 73 Balaton-parti településen elérhető friss és tartós termékeket tartalmazó kínálatunk online. Ezzel pedig már az ország több mint 600 településén, közel 2,5 millió otthonba visszük ki az interneten leadott rendeléseket. A 2021 őszén nyílt Shell-Tesco minishopokban több mint 1100 árucikket kínálunk a töltőállomásra betérőknek, az üzletek számát pedig idén további több mint 10-zel növeljük. 

Mindemellett pár éve létrehoztuk Budapesten Tesco Business Services and Technology üzlettámogató központunkat, amely mára egy több mint 500 főt foglalkoztató regionális központtá nőtte ki magát a közép-európai kollégákhoz kapcsolódó munkaügyi adminisztrációs, a beszállítói és a pénzügyi folyamatok terén, illetve a vásárlási élményt javító fontos IT-fejlesztések is itt zajlanak. 

Hogy a kérdésére konkréten is reagáljak: az ittmaradást készítjük elő, immár 26 éve.

Címlapkép forrása: Portfolio/Gombkötő Emma

autópálya lezárás
új lakások
fehér ház amerika elnök fehérház
vlagyimir putyin

Holdblog Joe Biden mélypontja

Minden idők harmadik legnépszerűtlenebb elnökeként távozott a Fehér Házból 2021 januárjában Donald Trump. Joe...

Tematikus PR cikk
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
autópálya lezárás