worker dolgozó ipar gyári munkás
Gazdaság

Megisszuk a bérrobbanás levét: jön a keserű pirula!

Hornyák József
Évente általában egyszer emelik meg a béreket a vállalatok, idén azonban egészen más a helyzet. Ugyanis kivételes időket élünk: nemcsak, hogy nagyon magas az infláció, hanem az áremelkedés üteme folyamatosan meg is haladja a várakozásokat. Emiatt a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, így sokan igyekeznek emelni, ami viszont elvezetett minket az ár-bér spirálhoz.

Az év elején még úgy vélekedett a legtöbb közgazdász, hogy akinek 5%-kal emelkedik a fizetése, annak nem csökken az életszínvonala. Ezeket az előrejelzéseket azonban pillanatok alatt írta felül az élet. Ma már biztos, hogy 10% alatti béremeléssel csökken a reálkeresete egy dolgozónak – és hol van még az év vége.

A vállalatok az év eleji bértárgyalásokon még azzal kalkuláltak, ha 8-9%-os béremelést adnak, akkor 5% körüli éves átlagos infláció mellett még nő is egy kissé a dolgozók életszínvonala. Ma már dühösek azok a dolgozók, akiknek „csak” ennyivel nőtt a bérük, az évtizedek óta nem látott pénzromlás ugyanis egyre több ember életszínvonalát veti vissza.

Pedig már akkor lehetett sejteni, hogy komoly gond lehet, amikor felvetődött, hogy 20%-kal emelnék a minimálbért és a garantált bérminimumot. Ilyen béremelést csak akkor tudnak kigazdálkodni a cégek, ha az árakat is érdemben növelik. Nem meglepő, hogy az egyébként is munkaerőhiányos környezetben a legkisebb bérek óriási emelése felfelé tolta a kereseteket a legtöbb bérkategóriában. Miután 1 millió munkavállaló bére függ a legkisebb bérektől, és bizonyára százezrek vannak nagyon közel ezekhez a bérszintekhez, így a vállalatokra nagyon komoly költségnövekedés hárult, amit kénytelenek voltak beépíteni az árakba.

Mindemellett a Covid utáni helyreállás az elhalasztott kereslet pótlásával és az energiaárak megemelkedésével járt, ez is fűtötte a pénzromlást. A háború - ami valódi meglepetés volt - pedig még feljebb lökte a globális élelmiszer- és energiaárakat. A magas hazai infláció összességében a világpiaci árak emelkedésével, a minimálbér 20%-os növelésével, a kormányzati transzferekkel (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj), illetve adóemeléssel (különadók) függ össze.

  • Ha magas munkanélküliség lenne, akkor nem tenne semmit a vállalatok legnagyobb része: idén visszaesne a reálbér, ami visszavetné a keresletet, így letörne az infláció is.
  • Most azonban munkaerőhiány van: a dolgozók megtartásához a béremeléseknek követni kell az inflációt, csakhogy így sokkal nehezebben mérséklődik a pénzromlás.

Sőt, könnyen kialakul a veszélyes ár-bér spirál, amikor a gazdaság szereplői nem tudnak tervezni az infláció alakulásával. A nagyon magas infláció miatt az Aldi és az Audi idén másodszor volt kénytelen emelni a béreket, a Decathlon harmadszorra emelt.

„Nehéz megbízható adatot találni, de nagyon úgy tűnik, hogy az átlagnál nagyobb, és akár éven belül többszöri béremelések azokban az ágazatokban következtek be, amelyek súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. Ilyenek az egyes feldolgozóipari ágazatok, ahova csak lasszóval lehet megfelelő tudású szakmunkásokat találni és a szolgáltatószektor, ami a járvány alatt nagyon leépült, és azóta nehezen tud új munkaerőt bevonzani, illetve a régit megtartani. Ráadásul az általános munkanélküliség is igen alacsony, 3,3 százalékon áll, így mondhatni, nincs már további munkaerőtartalék az országban” – mondta a Portfolio-nak Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

Habár első ránézésre kedvezőnek tűnik, hogy a vállalatok ennyire (sőt szokatlanul) rugalmasak a bérezés tekintetében, sajnos könnyen lehet, hogy hamar visszaüt majd mindez

– mondta a Portfolio-nak Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.

„A dolgozó magas inflációt érzékelve magasabb bért követel, miközben a vállalat még mindig úgy gondolja, hogy a kedvező gazdasági kilátások és az ármeghatározó ereje miatt képes lesz kigazdálkodni az emelkedő költségeket. Ráadásul munkaerőhiány van, így potenciálisan könnyebb útnak ígérkezik a magasabb bérköltség előteremtése, mint a dolgozó esetleges pótlása” – fejtette ki Virovácz Péter.

A gond ezzel csak az, hogy ez tovább fűti az aggregált keresletet, táplálja a reálbérnövekedést, vagyis lényegében elő is állítottuk az ár-bér spirált

– mutat rá Virovácz Péter. Vagyis ami elsőre társadalmilag jónak tűnik, az makrogazdasági szempontból, de még inkább monetáris politika szemszögből nem is annyira kedvező – tette hozzá az elemző.

Kiss Péter szerint főleg olyan munkakörökben láthatunk jelentős béremeléseket, amelyek az átlag alatti jövedelemcsoportba tartoznak, így az infláció emelkedése jobban sújtja ezen munkavállalókat, hiszen "az infláció a szegények adója". Ráadásul az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők fogyasztói kosarában pont azok a termékek szerepelnek nagyobb súllyal, amelyek az inflációs átlag felett emelkedtek idén (pl. élelmiszerek). Ezen munkakörökben ugyanakkor a munkaerőhiány miatt erősödött a munkavállalók alkupozíciója, így képesek magasabb fizetéseket kiharcolni, hogy megbirkózzanak az átlagnál jobban emelkedő termékek inflációjával - vélekedett.

Virovácz Péter azt is kiemelte, hogy bár egyre többet és többször halljuk, hogy recesszió közeleg, ezt egyelőre a vállalatok úgy tűnik, nem igazán veszik túl komolyan. Pedig szerinte komolyan kellene venni.

„A talán túlzó optimizmus nagyon gyorsan csaphat át negatív jövőképbe és kapkodásba a vállalatok részéről, amikor szembesülnek az emelkedő bérköltségek és a romló gazdasági környezet toxikus kombinációjával. Ez egy gyorsan végbemenő és nagyarányú munkaerőpiaci kiigazítást is hozhat a legrosszabb forgatókönyv esetében. Vagyis van az a helyzet, amikor a túlzott optimizmus és bizakodás végül rosszul sülhet el” – vélekedett Virovácz Péter.

Kiss Péter szerint egyes cégeknek a forint jelentős esése csökkenti a béremelésből fakadó terheket.

„Fontos lenne tudni, hogy az átlag feletti béremeléseket végrehajtó vállalatok körében milyen súlya van a külföldi tulajdonú, vagy exportra termelő cégeknek. A külföldi tulajdonú cégek euróban vagy dollárban számolják a béreket is, így ők idén az első hét hónap alatt több mint 9 százalékot nyertek a forint leértékelődésén. Ezek alapján tehát több tér van ezeknél a cégeknél a béremelésre, mint egy hazai vállalkozásnál” – vezette le Kiss Péter.

„Nagyon fontos megemlíteni, hogy ezek a folyamatok tovább gerjesztik az inflációt, mert a lakosság reáljövedelmének emelésén keresztül megtámasztják a keresleti oldalt, amit normál esetben az elszálló árak visszafognának. A munkaadók pedig a megemelkedő költségeket megpróbálják áthárítani a fogyasztókra” – mondja Kiss Péter. Szerinte nehéz ezt pontosan mérni, de az évközi béremelések jelensége egyre inkább utal az ár-bér spirál megjelenésére.

Címlapkép: Getty Images

usa kina
Mol Dunai Finomító Dufi kőolajvezeték barátság-vezeték friendship
donald trump
fakitermelés erdő
karácsony gergely property market reloaded konferencia
benzinkút
Tematikus PR cikk
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
parlamenteste