Nagy lehet a baj, ha már 18 fokos épületekkel készülünk a télre - De kibírható-e ez a hőmérséklet?
Valójában a 18 fok kibírható és élhető, nem számít tragikusnak a kormány legfrissebb intézkedése, mivel ez a hőmérséklet nem rontja jelentősen a teljesítményt, sőt sok esetben inkább a meleg van kedvezőtlen hatással arra - kommentálta a Portfolio-nak a mai bejelentést egy hazai szakértő, aki kiemelte, hogy a hideg ellen könnyebben lehet védekezni, mert fel lehet öltözni. Az ember hőszabályozása ambivalens: tehát, a hideghez sokkal könnyebben tud alkalmazkodni a hideghez, mint a meleghez, mert első esetben mint említette fel lehet öltözni, lehet fűteni, becsukható az ablak, szigetelhető az épület, viszont a meleg ellen csak a testi védekezés, az izzadás, hőleadás létezik, a hűtés is rendkívül energiaigényes.
Fontos, hasznos és jelentős lépés környezeti szempontból
- tette hozzá a szakértő, aki racionális intézkedésnek tartja a globális felmelegedés, környezeti és ökológiai kihívásaink közepette ezt a kormányzati döntést. Véleménye szerint teljesen illeszkedik abba, ami Európában történik. Azokban az országokban, amelyek hozzánk hasonlóan az orosz gáztól függnek, nem ritkák az ilyen kezdeményezések, azonban nálunk is erőteljesebben kellene kommunikálni az ökológiai biztonságvonalat.
Hollandiában és egyéb európai országban úgy építenek irodaépületeket, hogy a szigetelést használt ruhákkal oldják meg, továbbá egyértelműen kommunikálják azt is, hogy nem lesz meleg az épületekben, hanem a dolgozóknak a körülményekhez képest kell felöltözniük. Az intézkedés zöld szempontból maximálisan indokolt, azonban az más kérdés, hogyan kommunikálják, mivel az orosz-ukrán háború hatásai kerülnek a középpontba.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a 18 fok megfelelő az egészséges, megfelelően öltözött emberek számára.
Légúti problémákkal küzdőknek vagy allergiásoknak minimum 16 fok ajánlottak; betegek, fogyatékkal élők, nagyon idősek vagy nagyon fiatalok esetében pedig minimum 20 fok - írja BBC, amely megjegyezte, hogy a mozgásszegényebb életmódot folytatók, vagyis ülőmunkát végzők számára gyorsabban kellemetlenné válhat a hideg.
A hideg ellen nem csak a szabad levegőn, hanem a belső térben is védekezni kell, amennyiben ugyanis a belső hőmérséklet tartósan 14 fok alatt van, az hozzájárul az emberi szervezet kihűléséhez - írta korábbi cikkében az Infostart, amely szerint a hidegnek az egészségre közvetlen és közvetett hatása is van. Közvetlen hatás lehet a kihűlés, a fagyási sérülés, illetve a megfagyás. A tapasztalatok szerint a hideghullám után nagyjából három-négy nappal a keringési, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségek halmozódása is előfordul.
A hideg időben elsősorban az idős és krónikus betegek, valamint a kisgyermekek tartoznak a veszélyeztettek csoportjába, azonban közéjük sorolhatóak a tinédzsereket is, akik - például a divat miatt - kevésbé veszik figyelembe a hideg elleni védekezést és az egészségvédelmi tanácsokat. Ugyan a nagy hideg egyfelől nem kedvez a felsőlégúti betegségek, így például az influenza vagy akár a koronavírus terjedésének, de gyakrabban megfázunk, amelynek következtében az emberi szervezet a vírusok ellen is védtelenebb.
Továbbá, különösen a nem megfelelő öltözködés miatt gyakoriak a húgyúti fertőzések is. Mindezek, illetve a fagyásos és kihűléses tünetek megelőzése érdekében fontos a réteges öltözködés, különösen a végtagok, valamint az arc, az orr és a fül védelme - nyilatkozta mintegy tíz éve Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet megbízott főigazgató-helyettese.
Nagy baj várható, itthon is - Készülni kell rá
Bár a kormány korábbi kommunikációjával kevésbé összeegyeztethető a gázfogyasztás állami intézményekben történő korlátozása, az európai országok trendjébe tökéletesen illeszkedik. Ez azt jelenti tehát, hogy
az orosz gáztól nagy mértékben függő Magyarország sem tudja kivonni magát az energiaválság közvetlen és negatív hatásai alól.
Miután az elmúlt hónapokban rendszeresen kritizálta a kormány a nyugati országok kormányainak hasonló, fogyasztást korlátozó intézkedéseit, most maga is arra kényszerül, hogy szembenézzen a valósággal és reagáljon arra. A csütörtöki Kormányinfón elhangzottak alapján most kezd világossá válni sokak számára idehaza, hogy a fűtési szezonban nagy bajok is jöhetnek, amit a határoknál nem lehet megállítani, azok elérhetik Magyarországot (gázhiány, energiahiány, megfizethetetlen árak, kimaradó szolgáltatások, megreccsenő ellátási láncok, a kritikus infrastruktúra működését veszélyeztető tényezők). Az Európában kibontakozó energiakrízis kedvezőtlen hatásai mostanában kezdenek el leszivárogni a hétköznapjainkba (magasabb rezsiszámlák, bajba kerülő vállalatok és szektorok, magasabb munkanélküliség, szűkülő közszolgáltatások, megreccsenő önkormányzatok), ezért a kormány is felkészül a legrosszabb forgatókönyvekre:
- az előző intézkedéscsomag volt a rezsicsökkentés módosítása, fatüzelésre történő felkészülés,
- most pedig a szerdai kormányülésen meghozott döntések alapján egy több elemű lépéssorozatot hajt végre: gázfogyasztáscsökkentés, 18 fok az állami épületekben, kkv-támogatási program, munkahelyvédelmi program, tűzifa- és barnaszén program.
A készültséget tehát az energiahelyzet indokolja, melyről részletesen épp a múlt heti elemzésünkben írtunk. Ebben kifejtettük, hogy a tárolók töltöttségi szintje első ránézésre megnyugtatónak tűnik európai szinten, azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években zavartalan orosz gázszállítások mellett apadtak le a tavaszra a tárolók, most viszont ezt egyáltalán nem lehet biztosra venni. Arra is rámutattunk ez alapján, hogy ezért nem lehet egyelőre kijelenteni, hogy elmúlt volna annak veszélye, hogy a tél második felében esetleg gázellátási zavarok lesznek Európában.
Akkori elemzésünkben azt is bemutattuk, hogy a magyar tartalékok mire lennének elegendőek:
Európa-szerte korlátozzák a fűtést
Az elmúlt hetekben és hónapokban az európai országokból sorra érkeztek a bejelentések a gázfogyasztást csökkentő intézkedésekről. Energiatakarékossági megfontolásokból korlátozzák a fűtést Írországban a középületekben, az ott dolgozókat pedig arra kérik, húzódjanak összébb, hogy az irodaépületekben egész emeleteket lezárhassanak - jelentette be Eamon Ryan, az energiaügyekért is felelős miniszter kedd este, a kormány több tagjának megbeszélését követően.
A fűtési szezon késleltetett megkezdése, az otthonok hőmérsékletének csökkentése, valamint a zuhanyozás és a gépi mosás idejének szabályozása szerepel az októbertől tervezett olaszországi gázfogyasztási takarékossági programban, amelyet kedden tettek közzé.
Az energetikai problémák egyre láthatóbbak Németországban. München csökkentette nyilvános uszodáinak hőmérsékletét, Köln lejjebb tekerte az utcai lámpákat, Hamburg pedig azt tervezi, hogy a meleg vizet csak a nap bizonyos időszakaiban teszi elérhetővé. Berlinben a parlamenti irodákban lejjebb tekerték a termosztátokat, és a Vonovia SE, Németország legnagyobb bérbeadója elkezdte csökkenteni az éjszakai hőmérsékletet a lakások nagy részében 17 Celsius fokra.
Németországban 20, Írországban 19, Olaszországban pedig - kétfokos tűréshatárral - 17 Celsius fokban határozták meg a belterek maximális hőmérsékletét. Róma az országban lévő lakások fűtési hőmérsékletét is szabályozza, ezt 20 fokban szabta meg, Írországban pedig felszólították az irodai dolgozókat, hogy igyekezzenek minél jobban összehúzódni az épületeken belül; ezáltal egész emeleteket zárhatnak le, amelyeket így nem kell majd fűteni.
Az energiaválság küszöbén, több európai országot követve Dániában is szabályozzák a középületek fűtését, azok helyiségeinek maximális hőmérsékletét 19 Celsius fokban határozták meg - jelentette be Dan Jörgensen, az energiaellátás és a klímavédelem ügyeiért felelős miniszter a kormány csütörtöki döntése után.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetője szerint a ma bejelentett intézkedés szabályt sért, mert ülőmunka esetén fél méter magasan 20–22 fokot kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy ez a 18 fok az ülőmunkát, szellemi munkát végzőknek egészségügyi kockázatot jelent, írja a hvg.hu, amely szerint ha lett volna lehetősége véleményezni ezt az intézkedést,
akkor az biztos, hogy ülőmunkánál nem 18 fok lesz, hanem minimum 19, mint Németországban.
Címlapkép forrása: Getty Images