Így nézett ki a háború az orosz végeken – Egyedülálló beszámoló tárja fel, mi történt az ukránok által megszállt Kurszkban

Meglepetésszerű támadás

2024. augusztus 6-án indult Ukrajna meglepetésszerű offenzívája a határ melletti Kurszki területen, ahol legnagyobb kiterjedése idején több mint 1200 km²-nyi terület volt ukrán kézen, közte a békeidőben nagyjából 6000 fős Szudzsa városa.

A második világháború óta először fordult elő, hogy orosz/szovjet földet ilyen mértékű támadás ér, és hogy egy idegen hadsereg hónapokig tart uralma alatt nagyobb kiterjedésű térséget.

Idén tavasszal aztán az orosz erők – mintegy 11 ezer észak-koreai katona segítségével – visszaszerezték az ellenőrzést a régió egésze felett, így láthatóvá vált, mekkora pusztítást okozott a több mint fél évig tartó háború.

Az ukrán hadsereg feltételezhető célja egyrészt az volt, hogy elvonjon orosz csapatokat az ukrajnai frontvonalról, másrészt az, hogy megakadályozza, hogy Kurszk felől indítson offenzívát Oroszország, harmadrészt pedig a megszállt területeket cserealapként akarták felhasználni egy esetleges fegyverszünetet követő területcsere esetére. Az ukrán célok csak részlegesen teljesültek, ugyanis az Ukrajna területén folyó harcok intenzitása érdemben nem csökkent, és mivel az oroszoknak sikerült visszavenniük az ellenőrzést, immár a területcsere lehetősége is megszűnt.

Az offenzíva inkább presztízs- és kommunikációs szempontból tekinthető eredményesnek, azt mutatta ugyanis, hogy a kivéreztetett ukrán haderő még mindig képes meglepetésszerű támadásokra, és rávilágított arra, hogy az orosz haderő az ukrajnai háború miatt a saját területeit sem tudja megvédeni teljesen. Igaz, a rendkívül szabályozott orosz nyilvánosságban jelentős hatása nem volt az orosz hadvezetés eme kudarcának, de Nyugaton megerősíthette azokat a gondolatokat, hogy érdemes pénzt és fegyvert áldozni az ukrán haderőre.

A Kreml mindenesetre megkezdte a felelősök vagy inkább bűnbakok felkeresését és felelősségre vonását. Így került a képbe a kudarc miatt leváltott kormányzó, Alekszej Szmirnov, helyettese, Alekszej Dedov, illetve a kurszki katonai védvonal kiépítéséért felelős társaság feje, Vlagyimir Lukin, akik jelenleg mind előzetes letartóztatásban vannak. A vád az, hogy több milliárd rubelt loptak el a védvonal építésére szánt pénzből, amely védvonal így nem épült meg időre, és lehetővé tette az ukrán haderőnek, hogy betörjön a régióba. Szmirnov állítólag elődjére, Roman Sztarovojtra vallott, aki időközben közlekedési miniszter lett. Július 7-én aztán hirtelen leváltották posztjáról, majd még aznap holtan találták autójában. Rejtélyes haláláról ebben a cikkben írtunk bővebben:

Vérben ázott föld

A The New York Times tudósítójának, Nanna Heitmann-nak egyedülálló módon sikerült eljutnia az oroszok által visszaszerzett kurszki területekre, ahol hat napot töltött a csecsen Ahmat különleges erők katonáinak kíséretében. Mivel a riport nem sokkal a terület „felszabadítása” után készült, a háború szörnyűségei a maguk pőreségében mutatkoztak meg a tudósító számára.

Amikor márciusban meglátogattam a területet, a mezőkön tehén- és sertéstetemek, valamint civilek és katonák holttestei hevertek. Az elesettek egyenruhái többnyire oroszok voltak. A szétlőtt házak között más holttestek már hónapokkal ezelőtt bomlásnak indultak, látszólag érintetlenül, haláluk körülményei ismeretlenek

– írja.

A holttesteken és tetemeken kívül aknák és fel nem robbant rakéták tömegei hevertek a földeken. A riport idején az orosz erők éppen aknamentesítést végeztek. Időközben kiderült, hogy a Moszkva és Phenjan közötti megegyezés részeként hamarosan mintegy 6000 észak-koreai érkezik a Kurszki területre, akik a veszélyes robbanóanyagok eltávolításában, továbbá az újjáépítési munkálatokban segédkeznek majd.

A civil halottak száma az oroszok becslései szerint 300 körül mozog, az eltűnteké 600 körül, de valószínűleg utóbbiak nagy része is életét vesztette. A halott katonák száma mindkét oldalon több tízezerre tehető, de az orosz veszteségek valószínűleg nagyobbak. Az észak-koreai katonák szintén nagy számban hallhattak meg, különösen mivel az első bevetéseik idején nem voltak felkészülve az orosz-ukrán háborúban uralkodó harcmodorra.

A túlélők elmondása szerint a háború hónapjai alatt borzalmas állapotok uralkodtak a Kurszki területen. Bár több tízezer embert evakuáltak, voltak, akiket nem sikerült, de olyanok is voltak, akik önszántukból maradtak. Ők élelmiszer-, gyógyszer- és áramhiányban vészelték át a hét hónapot, melynek egy jelentős része ráadásul a késő őszi és téli hideg időszakra esett.

A megkérdezett érintettek beszámolóiból úgy tűnik, bár bírálják az orosz hatóságokat a nem tökéletesen sikerült evakuálás miatt, a háború egésze kapcsán a Kreml narratíváját mondják fel: a NATO terjeszkedése miatt tört ki. Az ukránokról azt tartják, megtéveszti őket a nyugati propaganda, de a kurszki lakosok körében általában nem jellemző az ukránellenesség. Mivel egészen 1991-ig még határok sem választották el őket egymástól, többen is Ukrajnából származnak, ukrajnai rokonaik, ismerőseik vannak, így kedvezőbb a véleményük az ukránokról, mint egy átlag orosznak.

Akik túlélték a harcokat, arról számoltak be, hogy az ukrán katonák alapvetően jól bántak velük. Moszkva részéről ugyanakkor több vád is megfogalmazódott, hogy ukrán katonák civilek elleni háborús bűnöket követtek el. A tudósító, Nanna Heitmann maga is szembesült lemészárolt civilek esetével, ugyanakkor azt már nem lehet kideríteni, pontosan kik is a felelősek az atrocitásokért. Az ukrán haderő tagadja, hogy civilek ellen lépett volna fel.

Nem bántottak minket. Sem az ukránok, sem az oroszok – egymás ellen harcoltak, de civileket nem bántottak

– számolt be egy helyi nő.

A sokba kerülő orosz csel

A nemzetközi sajtót is megjárta egy orosz művelet, melynek során orosz katonák a Szudzsán áthaladó gázvezetéken keresztül lepték meg az ukrán erőket. Az akció azonban hosszabb távon súlyos áldozatokat követelt.

A művelet során az oroszok lecsapolták a gázvezeték egy szakaszát, és levegővel töltötték fel azt. Az orosz katonák aztán több kilométeren keresztül haladtak végig a csövön, és meglepetésszerű támadást indítottak az ukrán csapatok ellen.

Mikor az ellenség észrevette, hogy ott vagyunk, nagyon gyorsan elkezdett visszavonulni

– mondta a rajtaütésről a csecsen Ahmat erők egyik katonája, Koponya.

Apti Alaudinov altábornagy, az egyik csecsen egység vezetője arról számolt be a New York Times tudósítójának, hogy több katonát is kórházba kellett szállítani súlyos mérgezés miatt, ugyanis belélegezték a csővezetékben maradt méreganyagokat. Egy katona meghalt, kettőt pedig leszereltek, mivel rákos daganatot fedeztek fel bennük.

Csöpögést hallasz. Kondenzáció. Vegyszerek. Olaj. Gáz. És mindezt belélegezzük. Hajolj közelebb, és lélegezd be azt az anyagot. Elsétálsz ezek mellett a fickók mellett, és úgy lélegzenek, mint a zombik

– mondta egy másik, egy Művész hívójelű katona, aki szintén részt vett a veszélyes műveletben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban ígéretet tett arra, hogy újjáépítik a Kurszki terület háborúban lerombolt részeit. Az egykor ukránok által megszállt települések lakosainak egy része várja az újjáépítést, hogy visszatérhessen otthonába. Egy lakos viszont úgy nyilatkozott, ő pakol, és elmegy, mert többé már nem tud ezen a földön élni.

Címlapkép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának videófelvételről készített képe orosz katonákról az Oroszország Kurszki területén fekvő Szudzsa városban 2025. március 13-én. A moszkvai védelmi tárca bejelentette, hogy az orosz hadsereg felszabadította az ukrán határnál levő Szudzsát, valamint Melovoj és Podol települést. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium