nyugdíjas magyarország szomorú
Gazdaság

Beborul a magyar nyugdíjrendszer vagy elszegényednek a nyugdíjasok?

Farkas András, NyugdíjGuru News
A sajtóban időről-időre fölröppennek a nyugdíjrendszer végóráit vizionáló vélemények, amelyek a demográfiai öregedéstől és a nyugdíjasok tömeges elszegényedésétől a minimálnyugdíj szégyenteljesen alacsony összegén át a nyugdíjkassza megborulásáig terjedő ijesztő érvkészlet kreatív alkalmazásával bizonyítják a nyugdíjas armageddon feltartóztathatatlan közeledtét. Természetesen a felvetett gondok mindegyike valós, de együttesen sem indokolják, hogy küszöbön állna az összeomlás, mert a megoldás lehetősége minden esetben feltárható módon létezik. (2. rész.)

Megborul a nyugdíjkassza?

Az évi közel ötezer milliárdos költségvetéssel működő nyugdíjrendszer olyan rendkívül összetett rendszer, amelynek bármilyen módosítása előtt érdemes nagyon pontosan tisztázni a változtatás célja mellett a rendszer többi összetevőjére, s mindenekelőtt  a rendszer fenntarthatóságára gyakorolt hatását.

Valamennyi EU-tagállamban a nyugdíjköltségek teszik ki az állami kiadások legnagyobb egyedi tételét és jelentős szerepet játszanak az államháztartás közép és hosszú távú helyzetének alakulásában. Az Európai Unióban az állami nyugdíjkiadások 2040-ig átlagosan 0,4 százalékponttal nőnek (a GDP 11,7%-ára).

Magyarországon ennél közel 3 százalékponttal alacsonyabb a GDP-arányos nyugdíjkiadás, aminek egyik magyarázata az, hogy az átlagnyugdíj összege is alacsony az EU-átlaghoz képest, a másik pedig az, hogy Magyarországon a nyugdíjkiadások körében nem szerepelnek a korhatár előtti és a rokkantsági típusú ellátások. A nyugdíjkassza így is a legnagyobb kiadási tétel, 2021-ben 3915 milliárd forint, 2022-ben 4170 milliárd forint volt. Jövőre a költségvetési törvény szerint a nyugdíjkassza 4902 milliárd forintra nő.

Farkas András előadást tart a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján.

A nyugdíjkiadások GDP-arányos nagyságának nemzetközi összehasonlítása egyébként nehéz feladat, mert ez a százalékos érték függ a GDP-növekedés mértékétől és adott évi szintjétől, a társadalom korösszetételének alakulásától, különösen a nyugdíjaskor küszöbén várható további élettartam alakulásától. A nyugdíjban eltöltött idő hossza közvetlenül összefügg a fenntarthatósággal, mert minél hosszabb ez az idő, annál magasabbak a nyugdíjköltségek. Az Európai Unióban a becslések szerint (a pandémia előtt) ez az időszak 16,5 év (Bulgária, Románia) és 24,5 év (Franciaország) között mozgott. Magyarországon egy Nők40-ben részesülő hölgy átlagosan 250 hónapon (közel 21 éven) át, egy korhatárát betöltött hölgy 220 hónapon (több mint 18 éven) át, egy nyugdíjas férfi 170 hónapon (több mint 14 éven) át részesül nyugdíjban. (A pandémia ideiglenesen néhány hónappal csökkenti a nyugdíjaskor küszöbén várható további élettartamot, de ez  a hatás már középtávon is eltűnhet.)

A nyugdíjkiadások GDP-részesedését befolyásolja az újonnan nyugdíjba vonulók jellemzően magasabb nyugdíja, amelyet Magyarországon baljós színekkel árnyal egyrészt az alacsony járulékalappal rendelkezők nagyon alacsony nyugdíjvárománya, másfelől viszont a járulékplafon hiánya miatt a magas keresetűek felső korlát nélküli - így nehezen finanszírozható - nyugdíjvárománya. Sokszor félreérthető a GDP-arányos adatok mintavételi háttere (csak az öregségi nyugdíjat, vagy az öregségi és hozzátartozói nyugdíjakat, vagy pluszban a rokkantsági nyugdíjakat, vagy mindezeken felül a nyugdíjszerű ellátásokat, esetleg összességében az egyéb juttatásokat - például nyugdíjprémium, 13. havi nyugdíj - veszik-e figyelembe). Az adatokat jelentősen módosítja, ha az adott évben nyugdíjreformot vezettek be egy országban. Mindezek tisztázása nélkül a GDP-arányos nyugdíjkiadásokra nem lehet hitelesen hivatkozni európai összevetésben sem.

A nyugdíjakat Magyarországon alapvetően három forrásból finanszírozzák:

  1. a munkáltatók által fizetett 13%-os szociális hozzájárulási adó (szocho) Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részéből,
  2. a munkavállalók által fizetett 18,5%-os társadalombiztosítási járulék (tbj) Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részéből,
  3. valamint a költségvetésből a kiadások támogatására átadott pénzeszközökből.

Az idei nyugdíjköltségvetés volt az első, amelyben a szocho nyugdíjkasszát illető része (1758,4 milliárd forint) kisebb volt, mint a tbj nyugdíjkasszát megillető része (1827,7 milliárd forint). Ez az összesen 3586,1 milliárd forint azonban nem lesz elegendő az idei 4169,9 milliárdos nyugdíjkassza fedezetére, a hiányzó 583,8 milliárd forintot a kisebb nagyságrendben jelentkező egyéb bevételek mellett az általános adóbevételek terhére a központi költségvetés biztosítja (egyebek között a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjemelések szükséges hányadát fedezik ilyen módon, továbbá idén 68,5 milliárd forintot a nyugdíjprémiumra is félretettek).

Jövőre a bevételek aránya méginkább a tb javára tolódik el (2249,7 milliárd forint), miközben a szocho-ból csak 1812,3 milliárd forint érkezik, így a 2023-as 4902,5 milliárd forintos nyugdíjkasszát a költségvetésnek az általános adóbevételek terhére 840,5 milliárd forinttal kellene támogatnia (ha nem lennének az említett egyéb bevételei is a nyugdíjkasszának, például tartozások behajtásából).

A 2023. évi 13. havi nyugdíjra félretettek 371,1 milliárd forintot - hajszálpontosan annyit, mint amennyibe idén került a 13. havi nyugdíj. Tekintettel arra, hogy az infláció idén meghaladhatja a 20%-ot, meglehetősen bátortalan ez a fedezetképzés, hiszen 371,1 milliárd helyett inkább 445,2 milliárd forint lehet a 2023. évi kiadás ezen a soron. Az egész nyugdíjkasszára jellemző ez az alultervezettség, hiszen az idei 4170 milliárdos költségvetésnek 20%-os inflációval számolva jövőre 5004 milliárdra kellene nőnie, ehelyett csak 4902 milliárd szerepel a törvényben.

És akkor még nem is említettük a nyugdíjemelés költségvetési igényét, akár a régi (a rendkívüli helyzetben a célnak nem is megfelelő), akár az új (inkább célravezető) módszer szerinti emelésről és korrekcióról van szó. Jövőre egy százalékpontnyi emelés közel 50 milliárd forintba kerül majd.

A nyugdíjkassza finanszírozási kihívásai egyre erőteljesebbek lesznek, de a költségvetés megborulásáról értekezni egyelőre alaptalan.

A minimálnyugdíjat szakítsuk el a szociális ellátásoktól

A sajtóban előszeretettel és borzadállyal emlegetik a 15. éve változatlan összegben bebetonozott, havi 28.500 forint összegű minimálnyugdíj szégyenteljes szintjét. A minimálnyugdíjnak azonban a nyugdíjrendszerben csak a nemzetközi nyugdíjmegállapítás terén maradt némi gyakorlati jelentősége, viszont a szociális és gyermekvédelmi ellátásban változatlanul meghatározó szerepet játszik.

A nyugdíjrendszer javítását célzó javaslatok között ezért egyáltalán nem célszerű kiemelten foglalkozni vele, inkább érdemes arra törekedni, hogy más ellátások összegének meghatározásához ne a minimálnyugdíj összege szolgáljon alapul.

Dr. Farkas András
NyugdíjGuru News, alapító-főszerkesztő
Jogász, diplomata, 1994 és 2006 között biztosítótársaságok felsővezetésének tagja, 2007 és 2016 között pénzügyi közvetítő társaságok értékesítési vezetője. 2017-től független nyugdíjszakértő, szakmai
Tovább
Jogász, diplomata, 1994 és 2006 között biztosítótársaságok felsővezetésének tagja, 2007 és 2016 között pénzügyi közvetítő társaságok értékesítési vezetője. 2017-től független nyugdíjszakértő, szakmai Tovább

Ami fontosabb, mint a nyugdíj összege

A nyugdíjrendszer csak egyetlen - bár nyilván az egyik legfontosabb - tényező a méltó nyugdíjas élet biztosításában.

Az európai idősek számára ugyan majdnem minden tagállamban a nyugdíjak jelentik a fő jövedelemforrást, az időskori életszínvonal azonban egy sor olyan tényezőtől is függ, mint az ingatlanbirtoklás, a felhalmozott vagyon, a nyugdíjcélú megtakarítás, az egyéb ellátásokhoz (például lakhatási vagy fűtési támogatáshoz) és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve a nyugdíjasok számára is könnyen elérhető  foglalkoztatási lehetőségek. Alapvető tényező az is, hogy a nyugdíj lehetővé teszi-e a nyugdíjasok számára az életkor előrehaladtával óhatatlanul fokozódó egészségügyi, szociális szolgáltatási és tartós ápolási, gondozási igényeik megfelelő kielégítését.

Természetesen a nyugdíjas életminőséget nem csak pénzügyi összetevők befolyásolják, hanem - a családi kapcsolatok erőssége vagy gyöngesége mellett - az is, hogy a lakóhelyén milyen a közlekedés, milyen könnyű elérni az élelmiszerboltot, az orvosi rendelőt, a gyógyszertárat vagy a kórházat, mennyi idő alatt ér ki hozzá a mentő, van-e nyugdíjasok részére találkozási lehetőség, van-e bentlakásos idősellátó intézmény a közelben, és így tovább.

Egyre több EU-tagállam deklarálja, hogy az állami nyugdíjrendszernek nem feladata az aktív korban elért életszínvonal megőrzésének biztosítása.

Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg. Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek - ami nálunk egyre fájdalmasabban hiányzik.

Ezt a hiányt azonnal orvosolni szükséges, hogy enyhüljön a magyar állami nyugdíjrendszert terhelő nyomás. Az első lépés ezen az úton az lehet, ha a cafeteria-rendszerben visszaállítanák a munkáltatók néhány éve érthetetlen módon megszüntetett azon kedvező adóelbírálását, amely a dolgozóik nyugdíjpénztári tagdíjához nyújtott munkáltatói támogatás adókedvezményében öltött testet.

Farkas András előadást tart a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

földgáz
gázvezeték északi áramlat 2
sarkanyhunor
befektető tőzsde este árfolyam getty stock
forint-penz-villanyora-rezsiemeles-2022-rezsi-rezsicsokkentes-rezsiarak-rezsidij-rezsiszamla

Holdblog A nagy klímalottó

Ha összevetjük a fenntarthatatlan gazdasági rendszerünket a klasszikus szerencsejátékkal, a lottóval, sokatmondó...

Tematikus PR cikk
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Grafikonosdi és minden ami friss hír.
németország nyugdíj_getty