Előfizetői tartalom

Nincs nagy baj a magyar devizatartalékkal, de nem árt az óvatosság

Az MNB 37 milliárd euró körüli devizatartaléka jelenleg kielégít minden olyan ökölszabályt, ami szükséges mértékre vonatkozik. Ugyanakkor nem mondató bőségesnek, ezért a magyar jegybanknak nincs tere olyan látványos devizapiaci intervencióra, mint amilyet például a csehek hajtottak végre a közelmúltban. Ráadásul az MNB vállalta, hogy az energiaszámla kiegyenlítéséhez az év végéig biztosítja a szükséges devizát, ami gyakorlatilag egy tartalékcsökkentő, de facto intervenciós lépés. Ahhoz, hogy a helyzet megnyugtatóbb legyen, az uniós források révén, illetve a nemzetközi kötvénypiacról történő forrásbevonással lehetne hizlalni a tartalékot, de mindegyikhez az kellene, hogy a kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal.

Sok vagy kevés az MNB tartaléka?

Október végén 36,9 milliárd euró volt az MNB devizatartaléka, ez 1,5 milliárd euróval kisebb, mint amit az év elején láttunk, de összességében stagnáló trendet láthatunk. A legnagyobb részt a devizakövetelések teszik ki, emellett nagyjából 5 milliárd euró körül ingadozik az aranytartalék értéke az aktuális árfolyamtól függően, illetve közel 2,5 milliárd eurót tesz ki az IMF-nél lévő SDR-számlánk.

mnbtartalék221110egy

Mi befolyásolja egy ország devizatartalékának változását?

  • A tartalékot elsősorban a nemzetközi kötvénykibocsátások, illetve Magyarország esetében az uniós támogatások növelhetik. Ezek azok a bevételek, melyek devizában érkeznek az országba, és a jegybank váltja le őket, tehát devizaeszközként a mérlegébe kerülnek.
  • A csökkenéshez pedig értelemszerűen minden olyan lépés hozzájárul, amikor a jegybank devizát ad el. Ilyen a nemzetközi kötvények kamat- és tőketörlesztéseihez szükséges devizaforrás biztosítása az állam részére, de 2020-ban ilyen volt például a lélegeztetőgép-beszerzés, most pedig az energiabeszerzés. Ez utóbbiak esetében nem törvényszerű, hogy a jegybank kínálja a tranzakcióhoz szükséges devizát, hiszen elvileg a piacról is be lehet szerezni, ám ez esetben a devizapiacon extra forintkínálat (és eurókereslet) jelenik meg, ami forintgyengüléshez vezet.

Vagyis a devizatartalékot azok a tranzakciók mozgatják, amikor a devizaváltás egyik szereplője a jegybank. Ezek fő megrendelője az állam (kormány), és a magyarázata többnyire az, hogy a devizapiacot ne befolyásolják ezek a váltások. Ha ugyanis a piacon kellene átvezetni néhány milliárd eurós tételt, az jelentős kilengéseket okozhatna a forint árfolyamában. Ezen kívül a jegybank maga is végez tartalékszint-befolyásoló műveleteket a gazdálkodása során, a legismertebb ezek közül a devizapiaci intervenció, amikor a váltás kifejezetten az árfolyammenedzselési célból történik. Az MNB egyébként ebben hagyományosan nem különösebben aktív, de például az energiaimport kifizetéséhez szükséges deviza biztosítása a kereskedőknek tulajdonképpen egy ilyen gyakorlat.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés