nyugdíjas nyugdíjemelés
Gazdaság

Farkas András: a nyugdíjasok érdekeit, és ne az államét nézzék az emeléseknél!

Farkas András, NyugdíjGuru News
A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (2. rész)

Nyugdíjkassza 2023-ban

A 2023. évi nyugdíjemelés és 13. havi nyugdíj fedezetére minden korábbinál nagyobb forrást kell biztosítani a 2023. évi költségvetésben. A 15% emelés összesen 800 milliárd forintba, a 13. havi nyugdíj - a 2022. februári 371 milliárddal szemben - 471 milliárd forintba kerül, így összesen a tavalyi nyugdíjkasszánál 900 milliárd forinttal kerül többe a nyugdíjkiadások finanszírozása - és ebben még nem is szerepel az esetleges évközi nyugdíjemelések plusz kiadási igénye. Az egyéb növekvő (például működési) költségeket is figyelembe véve így a 2023-ra eredetileg elfogadott költségvetési törvényben szereplő 4901 milliárdos tétel helyett a módosított költségvetésben 6150 milliárd forintos nyugdíjkasszának kell fedezetet biztosítani.

Az adatokból kitűnik, hogy idén egyetlen százalékpontnyi nyugdíjemelés legalább 53 milliárd forintba kerül.

És persze az is látszik, hogy a megnövelt teljes éves nyugdíjkiadás áfa-tartalma akár 1600 milliárd forint is lehet, ha a nyugdíjasok mind elköltik az év során a nyugdíjukat - vagyis a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat az érintettek a vásárlásaik révén bőven megfinanszírozzák maguknak 2023-ban.

A nyugdíjasok idén elkölthető éves összjövedelme a 12 hónapra eső, plusz a 13. havi nyugdíj 5650 milliárd forintot elérő összege, amely tartalmazza a 2023. januári 15%-os nyugdíjemelés összegét is. Ezt növelhetik a 2023. júniusban és novemberben is lehetséges rendkívüli évközi korrekciós emelések (mértékük még nyilván nem ismert). A nyugdíjasok 2023-ban legalább 900 milliárd forinttal több pénzből élhetnek, mint 2022-ben, de ez biztosan növekedni fog, ha a korrekciós emeléseket is végre kell hajtani. Ennek tükrében úgy látszik, hogy a közel ezermilliárdos nyugdíjkiadási többlet eredményeként a nyugdíjasok helyzete - legalábbis átlagosan - nem romlik tovább 2023-ban, vagyis látszólag nincs égetően szükség a nyugdíjemelési rendszer megváltoztatására sem.

A nyugdíjemelési rendszer lehetséges reformja

A nyugdíjemelési paradigma megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára.

A jelenlegi nyugdíjemelési rendszer a tapasztalatok szerint alkalmatlan arra, hogy rendkívüli helyzetekben (magas inflációs környezetben) biztosítani legyen képes a nyugdíjak vásárlóértékének a fennmaradását.

Az emelés csak az inflációtól függ, más tényező (például a nettó nemzetgazdasági keresetnövekedés) nem számít, a januárban esedékes rendszeres emelést az inflációnak a költségvetési törvényben előre tervezett mértéke szerint kell végrehajtani, s ha ennél nagyobb lenne az augusztusig mért tényadatok alapján az év egészére becsülhető infláció, akkor utólag korrigálni kell az emelést novemberben (vagyis akkor, amikor az infláció éves mértéke még mindig csak becsült adat), de ha a kormányzat szükségesnek tartja, akkor a nyár elején is lehet egy közbeiktatott rendkívüli korrekció (szintén egy becsült inflációs mérték szerint). Az éves mérték becslése a szeptember-december hónapok tényleges inflációját magas inflációs környezetben nem képes kielégítően tükrözni, s ha a tényleges infláció végül meghaladná a novemberi korrekciós emelés meghatározásánál figyelembe vett, a január-augusztus hónapok közötti tényadatok alapján megbecsült éves inflációt, akkor ezt a veszteséget nem kárpótolják a nyugdíjasok részére, vagyis minden évben egyharmad évnyi (szeptember-december) infláció ellen nagy valószínűséggel védtelen marad vagy csak korlátozott védelemben részesül minden nyugdíjas (ez most különösen érzékenyen érinti a nyugdíjas társadalmat, ezért is említettem az állam mielőbb rendezendő tartozásaként a tavalyi tényadatok miatt előállt 1,2%-os plusz nyugdíjemelés igényét).

Súlyos méltányossági gondokat okoz, hogy az emelés egységes százalékos mértéke szerint kell az ellátásokat emelni, függetlenül azok nagyságától, így a szegényebb nyugdíjasok relatíve még szegényebbek lesznek - miközben az összes nyugdíjas különböző meredekségű elszegényedési csúszdákra került, amint megállapították a nyugdíját, éppen a nyugdíjemelés kizárólag inflácóhoz kötött jellege következtében. A nyugdíjemelés során sem a korábbi években megállapított nyugdíjak méltánytalanul leszakadó értékét, sem pedig a legalsó jövedelmi decilisbe csúszott nyugdíjasok nyugdíját nem kompenzálják (nincs sem valorizációs, sem szolidaritási emelési korrekció, nincs sávos nyugdíjemelés).

Ráadásul az emelést a tárgyévet két évvel megelőzően mért összetételű nyugdíjas fogyasztói kosár alapján kell végrehajtani, ha a nyugdíjas infláció magasabb lenne, mint az általános fogyasztói áremelkedés - csakhogy rendkívüli helyzetekben a két évvel korábbi fogyasztói kosár lényegesen eltér a tárgyévi fogyasztói kosártól, amint a jelen helyzet is keserűen bizonyítja.

Újabb súlyos gond, hogy a tárgyévben megállapított nyugdíjakat az év során védelem nélkül égeti az elszabadult infláció, mert az első nyugdíjemelésre csak a nyugdíjmegállapítás évét követő évben kerül sor.

Vagyis akinek 2022-ben állapították meg a nyugdíját, annak értéke akár 15,2%-kal, közel hatodával is lecsökkenhetett az év végéig az idei első emelés előtt, míg akinek idén állapítják meg a nyugdíját, annak vásárlóértékét az idei év inflációja roncsolhatja, hiszen nyugdíjemelésre és 13. havi nyugdíjra csak 2024-ben számíthat.

A fentiek miatt feltétlenül szükséges az alacsony inflációjú évekre kitalált és akkor is méltánytalan mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési paradigma haladéktalan leváltása.

Milyen elvekre épület az új emelési eljárás?

  • Ne az állam, hanem a nyugdíjasok érdekeit szolgálja az emelés. Az állam viselje a nyugdíjemelés kockázatait, ne a nyugdíjasok. Vagyis az állam ne utólag, több hónapos késéssel korrigáljon, hanem előre határozzon meg az általa várt inflációnál magasabb mértéket (vagy az általa várt inflációs sáv esetében a sáv felső küszöbértékét alkalmazza) a nyugdíjemelésre, hogy ne a nyugdíjasok hitelezzék az államot, hanem az állam hitelezze a nyugdíjasokat akkor is, ha az általa tervezett inflációnál alacsonyabb lenne az év végén mért tényleges infláció. Ez esetben a nyugdíjasok plusz jövedelmét az állam nem vonhatná el, hanem beszámíthatná a következő évi infláció felülbecslési tervezése során. E szemlélet jegyében például 2023. januárban nem 15%-kal, hanem legalább 19,5%-kal kellett volna emelni a nyugdíjakat, amelyet meg kellett volna növelni a tavalyi tartozás 1,2%-os összegével, vagyis az emelést 20,7%-os mértékben kellett volna végrehajtani. Miután az emelés egyharmada a fogyasztást terhelő adók és extra különadók formájában lényegében azonnal visszaáramlik a költségvetésbe, az emelés tényleges mértéke még ebben az esetben is csak 13,7%-os lett volna.
  • A nyugdíjemelés gyakoriságát növelni kell, havi (de legalább negyedéves) emeléssel az elszabadult infláció roncsoló hatása eredményesebben csökkenthető. A negyedéves emeléstől a jelenlegi rendszer sem áll távol, miután a kormányzat a januári emelés és a novemberi törvényi korrekció mellett a nyári rendkívüli évközi emelést is bevezette az elmúlt két évben. A gyakoribb nyugdíjemelés nyilvánvaló politikai kommunikációs előnyökkel is járhat.
  • A nyugdíjemelés mértékét differenciálni szükséges. Az eltérő nyugdíjemelési százalékos mértékek körültekintő meghatározásával egyrészt a korábbi években megállapított nyugdíjak leszakadt vásárlóerejét legalább részben növelni lehet, ez lenne a valorizációs korrekció, amely a nyugdíjak megállapítási évjárat szerinti sávozásával és a korábbi sávokra vetített magasabb emelési szorzókkal oldható meg, másrészt a legalsó jövedelmi decilisbe süllyedt több százezer kisnyugdíjas ellátását az átlagosnál nagyobb mértékben vagy összegben lehet emelni, ez lenne a szolidaritási korrekció, amely például osztrák mintára a nyugdíjak nagyság szerinti sávozásával és a kisebb sávokra vetített nagyobb emelési szorzókkal vagy emelési összegekkel oldható meg.

A cikk első része, amely az elégtelen nyugdíjemelést elemzi, itt olvasható.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

Tunézia választás
Kormányablak
Teherán azeri nagykövetség
Kína nyúl
Tematikus PR cikk
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni, és milyen eszközöket érdemes használni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Kormányablak