tűzifa kályha
Gazdaság

Kibukott a statisztikai csalás, Magyarország manipulálta legjobban az adatokat

Szabó Dániel
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint hiába növekszik az egész Európai Unióban a megújuló termelők részaránya az energiamixekben, ettől még nőtt is a környezetszennyezés: egyre több tagállam számolja el a tűzifát zöld megoldásként, miközben a szén-dioxid-kibocsátás ettől még nő. Magyarország az egyik legnagyobb statisztikai trükköző.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elismerte, hogy a biomasszából előállított energia nemzeti statisztikákban való elszámolásának módjában "hiányosságok" vannak, miután több uniós ország arról számolt be, hogy a 2020-as megújulóenergia-célkitűzéseik teljesítése érdekében hirtelen megnőtt a lakossági fatüzelés. Összességében az igaz, hogy tűzifa megújuló energiaforrás, hogyha fenntartható erdőgazdaságból származik, azonban ezt zöld megoldásnak nem lehet feltüntetni - számolt be az Euractiv.

Az Európai Bizottság is elismeri, hogy sok probléma van a nemzeti statisztikákkal, mivel mostanra az EU-ban a megújuló energia fő forrása az égetett biomassza, közel 60 százalékos részesedéssel. Ez több, mint a szél- és a napenergia együttvéve. Az adat még úgy is ijesztő, hogy vélhetően ennél kevesebb tűzifát használnak és égetnek a tagállamok. Vélhetően az okoz torzulást, hogy főként a háztartások használják fűtési célra.

"A biomassza elégetésének legrosszabb módja a nyílt tűzön történő égetés" - mondta Jan Rosenow, a tiszta energiára szakosodott agytröszt, a Regulatory Assistance Project (RAP) európai programokért felelős igazgatója az Euractivnak. Rosenow szerint a fahasábban lévő energia mintegy 30 százaléka alakul át használható hővé, míg a fennmaradó 70 százalék egyszerűen elvész, és koromként távozik a kéményen át.

Ez azonban nem tükröződik a hivatalos uniós statisztikákban, amelyek azt feltételezik, hogy a biomassza 100 százalékos hatékonysággal égetik el.

Ezzel szemben más megújuló fűtési technológiákat, például a hőszivattyúkat, amelyek elektromos árammal működnek, más mérőszámok szerint mérik: az energiatermelés vagy hasznosult energia alapján. Rosenow szerint ennek eredménye az, hogy a biomassza alapú fűtés az EU hivatalos statisztikai jelentéseiben aránytalanul nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában.

"A biomasszát a primerenergia szempontjából számolják, nem pedig a hasznos energia szempontjából. Ha a hasznos energiát használnánk az energiaveszteség nélkül, akkor valószínűleg sokkal kevesebb lenne" - mondta az Euractiv-nak adott interjúban.

A statisztikai hibák miatt jelenleg a hőszivattyúk és más elektromos fűtési megoldások jelentéktelennek tűnnek a biomasszához képest, amelynek az EU megújuló fűtési célkitűzéseihez való hozzájárulását primerenergia szempontjából számítják ki. Viszont egy nemrégiben készült IEA-jelentés szerint a hőszivattyúk "nélkülözhetetlen részét képezik a károsanyag-kibocsátás és a földgázfelhasználás csökkentésére irányuló bármely tervnek", mivel hiperhatékonyak, klímabarátok, és segítenek a fogyasztóknak csökkenteni az energiafogyasztást.

Ami még rosszabb, a statisztikai kiskapu arra ösztönzi az uniós országokat, hogy a megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseik teljesítése érdekében ösztönözzék a fatüzelést mint energiaforrást

- mondta Rosenow.

Azontúl, hogy ezzel meghamisítják az uniós energiatermelési statisztikákat, a tűzifa részarányának a növekedése két közvetlen károshatással is jár. A biomassza égetése az egyik legszennyezőbb megoldási, főként a fűtési rendszereknél. A másik pedig az, hogy egyelőre az európai erdősítés messze nem tartott, ahol az uniós vállalások szerint kellene, hogy tartson. Mindez pedig azzal jár, hogy az erdőkben, a fákban és a talajban megkötött szén-dioxid mennyisége is csökken, ami így a légkörbe kerül.

Az EU a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében célul tűzte ki az erdőkben, a talajban és más talajelnyelőkben történő CO2-tárolás növelését, amelyek elszívják a szén-dioxidot a légkörből, és hozzájárulnak a globális felmelegedés mérsékléséhez. De a legújabb kutatások szerint azonban az Európai Unió gyorsan veszíti el az erdők szén-dioxid-elnyelő képességét, és a veszteség egyik fő okozója a biomassza célú fakitermelés.

A kutatók szerint a biomasszából származó energiafogyasztás 1990 óta több mint kétszeresére nőtt az EU-ban, a növekedés legnagyobb része 2002 óta történt, miután az EU kiadta az első olyan irányelvet, amely a biomasszát megújuló energiaforrásként kezeli.

A legnagyobb trükköző: Magyarország

Az EU országai a lakossági fatüzelés hirtelen növekedéséről számoltak be, az egyik leggyorsabb növekedést pedig épp Magyarország jelentette az EU-felé. Itthon a kormány utasítására a hatóságok 2015-ben vizsgálták felül a lakossági fahasználat felmérésének módszertanát, és azt visszamenőlegesen 2010-től kezdték el alkalmazni.

A Partnership for Policy Integrity (PFPI), egy amerikai székhelyű nonprofit szervezet szerint - amely tavaly novemberben tette közzé a kutatását - arra jutott, hogy így

egyik napról a másikra 250%-os növekedés volt a bejelentett lakossági fafogyasztásban, ami aztán lehetővé tette Magyarország számára, hogy azt állítsa, hogy túllépte az akkori, EU által előírt megújulóenergia-célkitűzését.

A PFPI jelentése szerint megdöbbentő módon még az elégetetlen fát is megújuló energiaként tartják számon az unió felé közölt magyar statisztikákban.

Mindez Magyarország esetében látványos probléma, mert a trükközés ellenére is az uniós megújuló energiás statisztikák legvégén szerepel. Ahogy arról korábban írtunk, 2020-ról 2021-re 0,3%-ponttal 21,8%-ra csökkent az Európai Unió végső bruttó energiafelhasználásában a megújuló energiaforrások részaránya. Hazánké a hatodik legrosszabb eredmény: itthon alig 14,1 százalék csak a részarány.

Ráadásul egy a biomassza-számítására nem kitérő módszertani váltás miatt az Eurostat adatai szerint a magyar megújuló energiás részarány a 2012-es 15,5%-ról 14,1%-ra csökkent 2021-re.

De nem Magyarország volt az egyetlen uniós ország, amely a statisztikai trükköt alkalmazta: Szlovákiában a megújuló energiaforrások aránya az energiamixben hirtelen 11,9%-ról 16,9%-ra ugrott 2019-ben, miután felmérést végeztek a háztartások körében a biomassza fűtésre való felhasználásának becslésére.

Hasonlóan tett Lengyelország is, de most egyre több EU-tagállam tervez hasonlót. Ezért is aggasztó, hogy a szilárd biomassza elégetése az EU 2020-as megújulóenergia-célkitűzésébe beszámított energia mintegy 40%-át tette ki.

Az Európai Bizottság, amely ügynökségén, az Eurostaton keresztül felügyeli a tagállamok adatgyűjtését, az Euractiv megkeresésére nem kívánt nyilatkozni a biomasszával kapcsolatos statisztikai kérdésről. Egy, az ügyet ismerő uniós forrás azonban azt mondta az portálnak, hogy túlságosan nagy terhelést jelentene az adatok újraszámítása.

"A hasznos energiára vonatkozó adatokat nem gyűjtik európai statisztikaként, mivel ez túlzott terhet jelentene az energiastatisztikák jelentési rendszerére" - mondta a forrás, névtelensége megőrzése mellett.

Egyébként a forrás hozzátette, hogy a biomassza nem az egyetlen olyan energiaforrás, amelynek statisztikai hozzájárulását a primerenergia-felhasználás alapján számítják ki, mondván, hogy "pontosan ugyanazt a módszertant" használják "minden éghető tüzelőanyagra" a statisztikai egyezményekben.

Címlapkép: Getty Images.

Kína nyúl
orosz útlevél stock
koronavirus-jarvany-covid-19-vilagjarvany-koronavirus-fertozes-koronavirus-hullam-koronavirus-varians-omikron-varians
Tematikus PR cikk
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni, és milyen eszközöket érdemes használni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
Kína nyúl