Az olcsó pénz egy újabb mellékhatása: a jegybanki negatív tőke és annak társadalmi ára

Czeczeli Vivien, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet 2023. március 07. 13:00

A jegybankok vesztesége, és negatív tőke melletti működése nem újkeletű jelenség. A témakör az utóbbi időszakban azonban több szempontból is új relevanciát nyert. Míg korábban elsősorban a fejlődő és feltörekvő országok jegybankjait érintette, az utóbbi hónapokban már a globálisan meghatározó jegybankok kapcsán vált aktuálissá. A veszteségek nem függetleníthetőek az elmúlt másfél évtized intenzív mennyiségi könnyítéseitől (QE), melyekkel az alacsony infláció emeléséért küzdöttek, szemben a mai magas inflációs helyzettel. A siker korlátozott volt, s ezzel egyidőben a jegybankokba vetett bizalom is csökkenésnek indult, amin nem javított az sem, hogy az infláció megjelenését követően a kamatemelések a vártnál ismét lassabban hozták el az inflációs fordulatot. Mindeközben a korábbi időszak olcsó pénzének egy újabb társadalmi költségével szembesülünk: a jegybanki veszteségek idővel a kormányzati költségvetéseket terhelik. Innen pedig csak egy lépés, hogy az adófizetők költségévé váljon, és mindezek következtében sérüljön a jegybanki függetlenség és hitelesség.

Soha nem látott mértékű többletlikviditás a szokatlan mértékű veszteségek hátterében Normál körülmények között a jegybankok működése nyereséges, mivel a forrásaik után (pl. kereskedelmi banki bankbetétek) fizetett kamatok rendszerint alacsonyabbak, mint amit az eszközeiken (pl. kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek, vagy befektetési eszközportfoliók) realizálnak. Emellett...

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Már előfizetőnk? Kérjük, jelentkezzen be

Cikkarchívum előfizetés

2 223 Ft / hónap

Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetek