A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával elkészült és útjára indult az MRC-100, a legújabb műegyetemi zsebműhold. A kisműhold fedélzetén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és három másik egyetemen – a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem – készült önálló kísérletek is a világűrbe kerülnek.
A Szegedi Tudományegyetem most közleményben számolt be a projektről, amely során kísérleteik a világűrbe kerülnek azzal a kisműholddal,
amelyet az elon musk által vezetett spacex rakétája visz majd a világűrbe.
Kiemelték: az SZTE TTIK informatikusainak fejlesztései a BME projektjéhez kapcsolódva, annak jelentős anyagi támogatásával színesítik az egyetem innovációs palettáját.
2021 novemberében kapcsolódott be az SZTE az MRC-100-as projektbe. Először a BME kollégái megismertették az általuk eddig elért eredményeket, valamint az aktuális projekt célját, majd tisztáztuk, hogy milyen módon kapcsolódhatnak a meghívott felsőoktatási intézmények. Ezt követően egy saját kísérlet létrehozása volt a célja az SZTE-n kialakított csapatnak
– mondta el Dr. Mingesz Róbert, az SZTE TTIK Műszaki Informatika Tanszék adjunktusa.
Ekkor én még nem szerepeltem a résztvevők listáján. Később azonban lehetőségem lett bekapcsolódni, ugyanis hetekkel azelőtt, hogy végleges formájában összeépítették az MRC-100 műholdat, adódott egy újabb, rendkívül szűk határidős lehetőség további mérések feljuttatására. Nem sokszor áll ilyen lehetőség az ember előtt, elfogadtuk a kihívást
– tette hozzá Kiss Ádám, az SZTE SZAOK PhD hallgatója, az SZTE diákmodul projektvezetője.
Egy eléggé sokoldalú „dobozról” beszélünk. Egyrészről számos, a BME által kidolgozott kísérlet kapott rajta helyet, másrészről ez az első olyan magyar műhold, melynek fedélzetére számos egyetem fejleszthetett kísérletet.Az MRC-100, a magyar egyetemek kísérleteit emeli az űrbe. Oldalak kellenének a rövid bemutatáshoz is, de pár kulcsszót a teljesség nélkül kiemelhetünk: hőmérséklet-mérés, időzítés-mérés, rezonáns radar reflektor, flash-memória megbízhatóság mérése
– mondta el Kiss Ádám.
A Mérnöki Kar és a Természettudományi és Informatikai Kar együttműködése során először egy olyan modul készült el, amely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja az űrbéli körülmények között. A Mechatronikai és Automatizálási Intézet részéről Mészáros Attila és Bálint Ádám vett részt a fejlesztésekben, feladatuk elsődlegesen a műholdmodul hardverének a tervezése volt, valamint, a chiphiány idején ők voltak azok, akik be tudták szerezni a kritikus alkatrészeket. Az Informatikai Intézet részéről Tönköly Andor, Mingesz Róbert, Mellár János, Makan Gergely és Halmai Dániel vettek részt a fejlesztésben, a beágyazott szoftver megírása valamint a modul tesztelése volt az elsődleges feladatuk.
Alapvetően az SZTE feladatként mindkét esetben egy 3x3 cm-es áramkör elkészítését kapta. Ez összemérhető egy gyufásdoboz felével, azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök. Ez a kis modul beszélget a műhold központi számítógépével, ami az űrbe feljuttatott méréseink eredményeit a Földre visszajuttatja rádióhullámok segítségével – emelte ki saját feladatát a projektben Kiss.
Kiss Ádám hozzátette: az első modul áramkörének tervezése, építése és átadása már tavaly megtörtént, a második modul építése kapcsán megemlítette az ipari támogatókat, "akik nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen rövid idő alatt a beszerzés és a gyártatás": a RET Elektronika, az Eurocircuits, az FDH Kft., illetve a CSIHA Zrt. A BME a modulokat beépítette a műholdba, a műholdat átadta az azt kezelő cégnek – számolt be.
A közleményben megosztották: a SpaceX várhatóan júniusban indítja el azt a rakétáját, ami a kísérleteiket fogja az űrbe juttatni.
A mérések adatai a műholdon megszületnek, majd a műhold rádióhullámok segítségével azokat a Földre sugározza. Az MRC-100 műhold esetén ezeket az adatokat különböző földi állomások fogadják, majd egy közös helyre juttatják azokat, ez a BME egyik internetes szervere lesz. Annak érdekében, hogy minél több adat jusson el az SZTE-re, illetve a műhold küldetését is segítsék a többi kísérlet adatainak fogadásával, egy szegedi vevőállomás terve fogalmazódott meg. A projekt az SZTE IKIKK berkeiben és a Csiha Zrt. anyagi támogatásával indult el. A tervek alapján az állomás nemcsak műholdak vételére, hanem úgynevezett magaslégköri ballonok követésére is alkalmas lesz,
ami számos űrrajongó szakdolgozó előtt nyit lehetőséget egy műholdnál jóval olcsóbb űrkutatási formára.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Brandon Moser via Getty Images
