Portfolio signature

Van egy megoldás, amivel csökkenthető az óriási bérszakadék

Portfolio
Számos tanulmány kimutatta már, hogy a kollektív tárgyalások által lefedett munkavállalók aránya világszerte kiemelt szerepet játszik a bérnövekedés, valamint a jövedelemi egyenlőtlenségek csökkenése terén. A kollektív tárgyalások lefedettsége terén azonban nagy eltérések tapasztalhatók az egyes országok között. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) honlapján napokban megjelent, közel 100 ország adataira kiterjedő elemzésében Quentin Mathys, az ILO munkaügyi statisztikusa ezzel kapcsolatban azt vizsgálta meg, hogy milyen összefüggés áll fenn a szakszervezetek elterjedtsége és a kollektív tárgyalások által lefedett munkavállalók aránya között.

Abban a 99 országban, amelyekkel kapcsolatban elérhetők mind a kollektív tárgyalások lefedettségi arányára, mind a szakszervezeti sűrűségre vonatkozó adatok, átlagosan pozitív kapcsolat mutatható ki a két mutató között. Ez nem is meglepő, hiszen jellemzően több munkavállalóra terjed ki a kollektív szerződés, ha több munkavállaló szakszervezeti tag. Ez a korreláció azonban nem minden ország esetében érvényesül teljes mértékben.

A 99 országból 14-ben a szakszervezeti sűrűség legalább 5 százalékponttal magasabb, mint a kollektív tárgyalások lefedettségi aránya - írja Quentin Mathys, az ILO munkaügyi statisztikusa.

  • Ennek az a lehetséges magyarázata, hogy a szakszervezeti tagok a közszférában koncentrálódhatnak, ahol a bérekről és a munkafeltételekről jellemzően nem kollektív tárgyalások, hanem más eljárások révén jön létre megállapodás.
  • A másik magyarázat pedig az lehet, hogy a munkaadók korlátozott mértékben támogatják a kollektív tárgyalási törekvéseket, ami a kollektív szerződések alacsonyabb mértékű lefedettségét okozhatja.

Döntő fontosságú, milyen szinten zajlanak a kollektív tárgyalások

Másfelől az adatokból az is kiderül, hogy 45 országban a kollektív tárgyalások lefedettsége legalább 5 százalékponttal meghaladja a szakszervezeti sűrűség arányát. Ezekben az esetekben pedig arról van szó, hogy a nem szakszervezeti tag munkavállalók az adminisztratív kiterjesztések, záradékok miatt kerülnek a kollektív szerződések hatálya alá, vagy azért, mert a munkaadók a szakszervezeti és nem szakszervezeti tag munkavállalókat egyenlően kezelik. Hasonlóképpen, ha a kollektív szerződéseket a gazdaság egészére vagy egész ágazatokra vonatkozóan tárgyalják - vagy azok olyan kisebb cégekre is kiterjednek, ahol a munkavállalók kisebb valószínűséggel szakszervezeti tagok -, akkor ez a szakszervezeti sűrűséghez képest magasabb lefedettségi arányt eredményezhet a kollektív szerződések terén.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés