adóztatás adózás adórendszer vállalkozás könyvelés könyvelő
Gazdaság

Nagyon megsarcolja a gyermektelen dolgozókat a magyar állam

Szabó Dániel
Az elmúlt év válságai után nem voltak nagy átrendeződések az európai adórendszerekben, de Magyarországon két fontos változásra is készülni kell: hiába a legalacsonyabb a magyar társaságiadó-szint, a globális minimumadó bevezetésével a nagyobb cégek effektív terhei jelentősen megnőnek. Ráadásul a magyar adórendszer elveszítette egyik fő vonzerejét, hogy az Egyesült Államok felmondta az 1979 óta fennálló adóegyezményt. Eközben a hazai reálbérek csökkennek a magas infláció mellett, de az nem változott, hogy a gyermektelen hazai dolgozók adóéke továbbra is az egyik legmagasabb a régióban - derül ki a Mazars 2023-as adókörképéből.

Magyarország adórendszere továbbra is kettősséget mutat: a béreket terhelő adók továbbra is átlagosak az európai összehasonlításban, de a vállalatok szinte adóparadicsomi körülményeket élvezhetnek. A magyar kormány adópolitikájában továbbra is fontos elem, hogy a fogyasztási adókból vár nagy bevételt.

Miközben igazán nagy átrendeződések sem a munkabérek adóztatásának és a céges terhéknél nem voltak a fontosabb fejlettebb gazdaságokban, a magyar rendszer kilóg a sorból: a különadók bevezetése teljesen unikális lépés volt, és egyelőre még bizonytalan, hogy a következő évben ezek hogyan alakulhatnak át.

A Mazars 11. alkalommal megjelent nemzetközi adózási iránytűje a visegrádi négyek mellett a délkelet-európai országok, illetve Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját hasonlítja össze és mutatja be a január eleje óta hatályos adózási szabályokat. A 2023-as évben pedig a korábbi évekhez képest kevesebb trendszerű változás nem látszik a legtöbb területen a 25 államra vonatkozó elemzésben.

A munkavállalók helyzete nem javult

Magyarország így továbbra is a középmezőnyben van a vizsgált adórendszerek között az egysávos, 15 százalékos személyijövedelem-adókulccsal. Ennél alacsonyabb a flat-tax rendszerű országokban csak a kevésbé fejlett balkáni országokban és Romániában van, míg ennél magasabb terhet csak Ukrajnában (18 százalék) és Észtországban (20 százalék) vonnak le ezen a jogcímen - mint azt H. Nagy Dániel, a Mazars partnere ismertette.

Az országok másik fele, amely a progresszív, több sávos adókulcsot részesíti előnyben, akár ennél magasabb terheket is kiróhat, Horvátországban például 20 százalék az alsó küszöb is, míg Szlovéniában 16-50 százalék között mozog az szja-kulcs.

A kép azért is csalóka, mert a bruttó bérek esetében teljesen eltérő, hogy a munkáltatói vagy munkavállalói levonások jelentik a nagyobb levonást. Ezért az adóéket tartja a szakértő kifejezőbbnek, amely az összes bruttó bért terhelő levonást jelenti. Ez pedig Magyarországon a gyermektelen munkavállalók esetében az egyik legmagasabb.

A H. Nagy Dániel által ismertetett számítás szerint ha a munkáltató 366 000 forint nettó bért akar fizetni, ami a bruttó 550 ezer forintos versenyszféra-beli átlagfizetéssel azonos, akkor az összesen 622 ezer forintnyi bérköltséget jelent az érintett vállalatnak.

Így összesen 41 százaléknyi rész kerül levonásra a bérekből.

graf3-adóék
Forrás: Mazars.

A Mazars adatai szerint a vizsgált országoknál a gyermektelen munkavállalóknál ennél nagyobb adóék csak Szlovákiában és Ausztriában (48 százalék) van. Románia, Lettország és Lengyelország pedig nagyjából pont ugyanannyit fizettet a költségvetés számára, ha nincsen gyerekük.

A háromgyermekes munkavállalóknál viszont Magyarország egyike a legkevesebb adót és járulékot levonó országoknak: az adóék az átlagbérnél már csak 26 százalék, így a negyedik a legkisebb a munkavállók bruttó béréből a költségvetési befizetés.

Csakhogy - amint arra H. Nagy Dániel felhívta a figyelmet -, euróban kifejezve csak 6 százalékos volt az átlagbérek magyarországi emelkedése, míg forintban számítva 16 százalékos bérnövekedésről beszélhetünk. Szerinte így tapasztalható egy reálbércsökkenés a magas inflációs környezet miatt.

Mindez pedig a statisztikai adatokon is látszik: euróban nézve a balkáni országokon kívül már egyetlen állam sincs hazánk mögött.

graf1-miniátlag
Forrás: Mazars.

A fogyasztást terhelő adókban rekorder Magyarország

A Mazars szakértője ismertette, hogy az áfakulcsok, valamint a fogyasztást terhelő adóknál az országok nem változtattak, mivel a jelenlegi válságban próbálják őrizni a megmaradt bevételeiket, csak egy-két szolgáltatás vagy termék esetében voltak elmozdulások.

Magyarország így továbbra is vezet az általános 27 százalékos áfakulccsal, míg Horvátország végül nem csökkentette a 25 százalékos szintet, ahogyan azt korábban tervezték.

H. Nagy Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdasági kabinet számára problémát jelenthet 2023-ban, hogy egyelőre hiába a magas infláció - ahogy arról a Portfolio részletesen írt az államháztartási hiány kapcsán - egyelőre elmaradtak a tervezettől a költségvetés áfabevételei. Tavaly 25 százalékkal több bevétel keletkezett ennél az adónemnél, amelyet 15 százalékkal terveztek magasabbra az idén, miközben a lakossági fogyasztás csökken az áremelkedések és a reálbércsökkenés miatt.

Így az adószakértő úgy látja, hogy az áfabevételek kérdése a 2024-es büdzsétervezésénél is kihívást jelentenek. Mint az elemzésünkben a költségvetési tanács szerdán kiadott véleménye alapján jeleztük, az általános forgalmi adó előirányzata 8574 milliárd, amely 7,4 százalékkal (összegében 588,0 milliárd forinttal) haladja meg a 2023. évi módosított előirányzatot. 

A társasági adóknál jön a legnagyobb változás

A Mazars elemzéséből kiderül, hogy társasági adót csak Ausztriában csökkentettek, mindenhol máshol maradt a korábbi kulcs, így a nominális szint Magyarországon továbbra is 9 százalék.

A statisztikát viszont torzítja, hogy a tao-t a legtöbb országban eltérő szabályok szerint számítják ki. Így még Németországban 30 százalék ez a kulcs, valójában a 15 százalékos szövetségi szint mellé jönnek a tartományi kereskedelmi adók is.

H. Nagy Dániel felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon sem 9 százalék a társasági adó valódi szintje, ha a német szemléletmódot követjük, ugyanis ehhez hozzájön még a helyi iparűzési adó is, aminek az alapja ráadásul sokszor magasabb, mint a tao esetében. Ennél ugyanis az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel.

Fontos változás lesz, hogy még az idén kodifikálnia kell a gazdasági kormányzatnak a globális minimumadó rendszerét is, amely a legnagyobb vállalkozások effektív adóterhét 15 százalékra növeli 2024-től. Elmondta, hogy az érintett, világszinten nézve 750 millió eurós bevételt meghaladó társaságoknál Magyarországon az effektív tao-teher 9 százalék alatt volt, amelyet most egy top-up-tax-szel kell felhúzni a globális minimumszintre.

Utóbbi esetében két út van: az adott leányvállalat működési helye szerint kell beszedni az adókülönbözetet, vagy az anyavállalat országában.

Várhatóan a magyar kormány nem engedi majd át a top-up-tax beszedésének a jogát, ami több bevételt hozhat a büdzsének.

Azonban mint H. Nagy elmondta, egyelőre nem ismertek a minimumadó miatt adószabályváltozások, így kérdés, hogy a korábbi kormányzati kommunikációnak megfelelően a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék beszámítható lesz-e. Ugyanígy azt sem tudni még, hogy az energetikai cégekre kivetett robinhood-adó esetében mi lesz az eljárás.

Elvesztette egy vonzerejét a magyar adórezsim

A kormány által tavaly július elején visszamenőlegesen bevezetett különadók esetében megjegyezte, hogy ez egy magyar unikum. Más országok nem léptek meg hasonlót, csak néhány országban vetettek ki az energiaszektorra extraprofit-adókat (windfall-taxet), de ennyi szektorális különtételt sehol nem róttak ki.

Egészen érdekes magyar sajátosság szerinte, hogy a gyógyszerszektor 2022. december 23-án kapott egy különadót, ami az európai jogalkotástól idegen, így az ország megítélésének sem kedvez.

"Az áfabevételek kiesésével, de akár a tao-bevételek visszaesésével, mennyire reális az, hogy a kormányzat lemond a különadókból befolyó 800 milliárd bevételről" - jegyezte meg a Mazars szakértője. A kormány mellesleg ígéretet is tett az adók kivezetésére az Európai Bizottságnak, amelyek a tegnap megismert költségvetési tanácsi vélemény alapján részben megpróbál megfelelni a kormányzat. Szerdai cikkünkben össze is foglaltuk, hogy milyen változásokat tervez a kormány.

A globális minimumadó körüli tárgyalások mellékszála volt tavaly, hogy mivel Magyarország az Európai Unión belül megvétózta a multikra kivetett emelést, az Egyesült Államok felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezményt.

Ez egy borzalmas presztízsveszteség a magyar adórendszernek, amely azzal büszkélkedett, hogy több mint 80 országgal van adóegyezményük. Hatalmas pofon, hogy épp az Egyesült Államok hiányzik a listáról

- jegyezte meg H. Nagy Dániel.

Megjegyezte, hogy sok magyar vállalkozás, amely egy amerikai megrendelőnek nyújt szolgáltatást, most azzal számolhat, hogy a mostani 9 százalékos effektív adókulcs helyett egy 30 százalékos forrásadóval találkozik majd.

Ráadásul a magyar magánszemélyeket is érinti ez, mert a 15 százalékos szja-helyett kivetik a 30 százalékos forrásadót az Egyesült Államokban, míg Magyarország is 5 százalékot beszed majd. Szerinte fontos kérdés, hogy az év végéig a kormány és Washington új megállapodásra tud jutni, vagy sem.

Címlapkép: Getty Images.

balaton balatonfüred
koszovó szerbia feszültség nato biztonsági erők
erdogan beszédet mond
zelenszkij public domain
orosz ukrán háború moszkva páncélos btr
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Sales manager

Sales manager

Senior webfejlesztőt keres a Portfolio Csoport

Senior webfejlesztőt keres a Portfolio Csoport
2023. június 7.
Portfolio Property X 2023
2023. június 8.
Portfolio Balaton Business Forum 2023
2023. június 1.
Financial IT 2023
2023. június 6.
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
balaton balatonfüred