Újra az EU-pénzekről vitázik a magyar parlament
Gazdaság

A költségvetési szigor nem lehet vita tárgya: Magyarországnak be kell áldoznia egy kis növekedést

Virovácz Péter, ING Bank
A magyar gazdaság és a költségvetés eddigi idei teljesítményét és a kitűzött célokat együttesen nézve egyre nagyobb feszültség kezd kirajzolódni. A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni. Azonban nem csak belső, de külső tényezőket is figyelembe kell venni és ha így teszünk, akkor csak egy józan út marad: a költségvetési fegyelem.

A költségvetési helyzet kiábrándító

Bár megtehetném, de nem kezdem hosszasan elemezni, hogy miért van rendkívül nehéz helyzetben a költségvetés. Akár itt, ezeken a hasábokon is már részletesen megismerhettük, hogy mik a legnagyobb problémák. Azért egy gyorstalpaló nem árthat, egy-egy kiragadott példa mentén.

Az államháztartás kamatterhei drasztikusan megemelkedtek az idei évben.

Persze ez aligha lehet meglepő, tekintettel az extrém magas inflációs környezetre és az ezzel együttjáró rendkívüli kamatkörnyezetre. A kormányzat is számolt a kamatkiadások emelkedésével, csak éppen nem ilyen mértékben. Ugyanis a tavalyi nagyjából 2 100 milliárd forintot kitevő kamatkiadás után idénre megközelítőleg 2 500 milliárd forintos kiadással számolt a büdzsé. Ezzel szemben az első négy hónap alapján – a 2022. évi hasonló időszaki bázishoz vetítve – már most 517,6 milliárd forinttal magasabb a kamatkiadás. Az év egyharmada telt csupán el és máris egy többszáz milliárd forintos elcsúszás körvonalazódik.

Persze ez úgy fair, hogy figyelembe vesszük azt is, hogy közben a kamatbevételek is felülteljesülnek.

Az egyetlen probléma, hogy ez a túlteljesítés alig haladja meg a 78 milliárd forintot. Vagyis nettósítva is nagyjából 440 milliárdos az extra teher. Ez nagyvonalú nominális GDP-vel számolva is több, mint fél százalékos elcsúszás.

Megpiszkálhatjuk a bevételi oldalt is, ami bár első ránézésre szépen hízik, mégis komoly elmaradás látszódik. A 2023-as büdzsé 6 572 milliárd forinttal magasabb bevételi sarokszámot határozott meg a 2022. évi tényadathoz képest. Eltelt az év egyharmada és eddig ebből a tervezett többletből 1 551 milliárd forint jött be. Arányaiban nézve ez csupán a terv 24 százaléka. Nyilván túlzó a leegyszerűsítés, hiszen nem minden bevétel időarányosan teljesül. A tavalyi évben a teljes éves bevétel 33 százaléka folyt be a költségvetésbe április végéig. Idén ez az arányszám 31 százalék. Nem tűnik soknak ez a differencia, de ha ezt nem sikerül ledolgozni az év végéig és végül a terv 98 százaléka teljesül csupán:

ez is valamivel több, mint 700 milliárd forintos extra hiányt jelent, vagyis a GDP 0,9 százalékát.

A növekedési cél elérése az időjáráson múlik

Nagyon leegyszerűsítve a helyzetet tehát, úgy tűnik, hogy ha csak valami váratlan feltámadást nem mutat a magyar gazdaság, akkor a költségvetési terveket nehéz lesz hozni jelenlegi formájukban. Márpedig a költségvetés elcsúszásának egy része pontosan abból ered, hogy a magyar gazdaság nem a kormány által elképzelt makrogazdasági pályán mozog.

Az előrejelzés – és így a büdzsé egyik alapja – az, hogy az idei évben a GDP volumene 1,5 százalékkal bővül. A tavalyi gyenge évzárás után az áthúzódó hatás -0,5 százalék.

Vagyis, ha az év egészében csak stagnálna a magyar gazdaság, a 2023-as reál GDP fél százalékkal csökkenne.

Ehhez még dobjuk hozzá, hogy az első negyedévben már 0,2 százalékkal esett a gazdaság teljesítménye és máris egy -0,7 százalékos idei évi GDP adatnál vagyunk. Vagyis a hátralévő három negyedévben folyamatosan 1,4-1,5 százalékos negyedév/negyedév növekedést kéne produkálnia a magyar gazdaságnak, hogy ez elérhető legyen.

Ilyen teljesítményt legutóbb a Covid utáni kilábalás alatt produkált a gazdaság, amikor a költségvetés lazítási ciklusban volt, méghozzá nem is kicsiben. Mivel május végét írunk, és az infláció még mindig extrém magas, a reálbérek tovább zsugorodnak, a megtakarítások apadnak, a hitelezés szűkül és a munkanélküliség is inkább felfelé megy, mint lefelé, aligha várhatjuk, hogy a második negyedévben ilyet produkáljon a magyar gazdaság. A májusi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Virág Barnabás alelnök arról beszélt, hogy

az MNB friss kalkulációja szerint még a második negyedévben is folytatódhat a gazdaság zsugorodása.

De legyünk jószívűek és előlegezzünk meg egy negyedév/negyedév stagnálást. Ezzel pont véget vetnénk a technikai recessziónak. Cserébe viszont az év második felének mindkét negyedévében közel 3-3 százalékkal kéne bővülnie negyedéves alapon a GDP-nek. Ilyet még soha nem produkált a magyar gazdaság, és nem úgy tűnik, hogy például a költségvetésből futná most ilyen impulzusra.

Ezzel tehát el is jutottunk arra a pontra, hogy az idei évre kitűzött 1,5 százalékos gazdasági növekedés már-már elérhetetlen.

A mundér becsületét a mezőgazdaság mentheti meg csupán. Az eddigi időjárás pedig bíztató. A tavalyi rendkívül pocsék év után egy átlagos idei teljesítmény is 40-50 százalékos növekedést hozhat a mezőgazdaságban. Habár a mezőgazdaság súlya csekély, ilyen bővülés mellett az ágazat önmagában képes lehet az idei GDP-növekedést 1,5-2,0 százalékponttal megtolni. Ez alapján pedig talán már érthető, hogy a kormány miért tart ki még mindig emellett a növekedési cél mellett. Mert akár még a közelében is lehetünk, ha a többi ágazat valamelyest magára talál az év második felében vagy a mezőgazdaság átlag feletti évet produkál.

Nem ésszerű a hiánycél elengedése

A gond az így elért növekedési céllal csupán annyi, hogy pusztán a mezőgazdasági bázishatásból és némi extra teljesítményből nem hízik a költségvetési bevételi oldal és persze a kiadásai sem lesznek sokkal kisebbek. Ugyanakkor az is láthatóvá válik, hogy egy ilyen helyzetben, amikor még akár be is jöhet a növekedési szám és a költségvetés kockázatokkal terhelt, a kormányzat nem teheti meg, hogy ösztönözze a gazdaságot. Vagyis a Csiki Gergely által feltett kérdésre, miszerint „nagy kérdés, hogy a kormány bevállal-e további kiigazítási lépéseket, amelyek a gazdasági növekedést is lassítják, akár a recessziót kockáztatva, vagy inkább enged a hiánycélon akár már az idén” a válaszom: nem racionális a hiánycél elengedése.

Arról nem is beszélve, hogy a politikai kockázatokat és hasznokat mérlegre téve sincs értelme a 1,5 százalékos növekedés hajszolásának a költségvetés további felborításával.

A lakosság aligha érez majd túláradó örömöt csupán attól, hogy nem 0,2 vagy 1, hanem 1,5 százalék volt a növekedés. A magyar gazdaság három negyedéve technikai recesszióban van, a vállalatok zöme továbbra sem gondolkozik tömeges létszámleépítésben. Eközben a bérnövekedés még mindig 15 százalék feletti. Ez az, ami politikailag fontos. Ha a munkaerőpiac egy stagnálás közeli gazdasági állapotban is ilyen erős marad, akkor felesleges erőlködni a GDP-statisztika miatt. Ráadásul a költekezés – amire hangsúlyozottan mozgástér sincs az eredeti tervek mellett – még inflációs többlettel is fenyeget, amivel a legegyszerűbben learatható győzelem is veszélybe kerülne: az év végi egyszámjegyű inflációs cél. Ez ugyanis szinte borítékolható a gazdaság mostani teljesítményét, az átárazási dinamikát és a bázishatásokat figyelve.

A túlzottdeficit-eljárás visszatér

Az tehát – szerintem – egyértelmű, hogy a költségvetésen lazítani nem ésszerű. De az elcsúszással mi a helyzet? Ha azt nem kezeli a kormányzat, úgy is reális a veszély, hogy elvétik a hiánycélt. Első ránézésre a belső politikai ára ennek csekély. Legalábbis rövid távon. De az idei céltévesztés egyben azt is jelenti, hogy a jövő évi tervet (a GDP 2,9 százalékára tervezett deficitet) újabb kiigazítással lehet csak tartani.

2024-ben viszont már nincs kibúvó: a túlzottdeficit-eljárás (magyarul TDE, angolul EDP) élesedik.

Az Európai Bizottság ugyanis úgy döntött, véget vet a költségvetési alkoholizmusnak és elvonóra küldi a tagállamokat. A Covid-válság, majd a háború miatt felfüggesztésre került a Stabilitási és Növekedési Paktum és annak korrekciós mechanizmusa, az EDP. Azonban a Bizottság elkezdett dolgozni ennek a reformján, amelynek elfogadása 2024 elejére várható, és ezzel együtt ismét élesedik a költségvetési szigor. A tagállamoknak teljesítenie kell a 3 százalék alatti deficitcélt és a 60 százalék alatti államadósságrátát.

Ha pedig felette vannak, erős költségvetési kiigazításra kényszerülnek.

Akár azt is gondolhatnánk, hogy ilyen eddig is volt, mégsem lett belőle semmi. A legtöbb tagállam egyszer-kétszer biztosan megszegte a szabályokat az elmúlt évtizedben, de a Bizottság elnéző volt. Lényegében ezt az átmeneti hibázást legalizálja majd az új rendszer és büntetés akkor lesz, amikor szisztematikus a nemteljesítés. Ez utóbbi esetében viszont – a rugalmasabb rendszerért cserébe – a tartós szabálysértést ténylegesen büntetik majd.

Amikor azonban az új keretrendszer életbe lép – várhatóan 2024 elején –, onnantól az Európai Bizottság ismételten megindíthatja a renitens tagállamok ellen az EDP-t. Ennek alapja pedig a 2023-as költségvetési év lesz. Vagyis már most számíthatunk arra, hogy a Bizottság Magyarországot eljárás alá vonja. Ilyen helyzetben pedig nagyon nem mindegy, hogy milyen magas deficitszintről kell megkezdeni a kötelező korrekciót.

Innen nézve pedig még mindig sokkal jobb már idén is megtenni néhány lépést, hogy betartható legyen a kitűzött hiánycél. Így jövőre aztán tényleg kisebbet kell húzni azon a nadrágszíjon, hogy beférjünk végül a 3 százalékos hiánycél alá 2024-re. Ezzel pedig elkerülhető az uniós büntetés és a hitelminősítők kezének megremegése a nem fenntarthatónak kikiáltott költségvetési politika miatt. Ezen a ponton válik egyértelművé Matolcsy György MNB-elnök egyik üzenete, mely a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón hangzott el: az MNB is úgy látja, hogy a költségvetési folyamatok támogatják majd a monetáris politikai célokat. A költségvetési szigor immáron nem lehet vita tárgya.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza nyerte el a Magyar Nemzeti Bank és a Reuters Magyarország által meghirdetett előrejelzői verseny 1. helyezését. Virovácz Péter a Portfolio Vélemény rovatának, az On The Other Handnek a rendszeres szerzője. A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Shutterstock

Az év legrosszabb napja az amerikai tőzsdéken
Fiatal nő befektetés számolás
Európai Tanács
olaj
koszovó
Szudán
2023. június 7.
Portfolio Property X 2023
2023. június 8.
Portfolio Balaton Business Forum 2023
2023. június 1.
Financial IT 2023
2023. június 6.
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor

Sales manager

Sales manager

Senior webfejlesztőt keres a Portfolio Csoport

Senior webfejlesztőt keres a Portfolio Csoport
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
ukrajna litvania