Ezentúl minden héten egy bizottság dönt a nyugdíjak utalásáról
Gazdaság

Égető kérdések a magyar nyugdíjrendszerben

Farkas András, NyugdíjGuru News
Konvergencia vagy divergencia - ez a nagy kérdése Magyarország új konvergenciaprogramjának a nyugdíjak kapcsán. A nyugdíjreform már a nyakunkon van, ha a helyreállítási alapban vállaltakból indulunk ki. De mégis hogyan lesz fenntartható és korszerű a magyar nyugdíjrendszer uniós mércével? (2. rész)

A kormányzat által a Helyreállítási és Ellenállóképeségi Program (Recovery and Resilience Facility, RRF) kapcsán vállalt nemzetközi szakértői előkészítés remélhetőleg elindult, bár erről nyilvános híradás még nem található, így az sem tudható, hogy kiket kértek fel szakértőnek. (Az RRF előírása szerint a felülvizsgálat eredményeképpen elkészült szakértői jelentést nyilvánosan közzé kell tenni. A független nemzetközi szakértői jelentés elkészítésének határideje: 2023. december 31. Már csak fél év van hátra a határidőig.)

Az RRF szerint a magyar nyugdíjrendszer felülvizsgálatának célja, hogy szakpolitikai választ nyújtson a nyugdíjrendszer megfelelősége és költségvetési fenntarthatósága vonatkozásában jelentkező kihívásokra.

A nyugdíjrendszer felülvizsgálatára irányuló intézkedésekkel - az RRF készítőinek reménye szerint - megvalósul a megfelelőség és a költségvetési fenntarthatóság javítása a népesség idősödésével jellemezhető környezetben, miközben a jövedelmi egyenlőtlenségek úgy csökkennek, hogy a biztosítási elv a nyugdíjjogosultság kedvezményezettjei tekintetében továbbra is érvényesül.

Ennek az általános célnak a keretében mindenesetre e nemzetközi grémiumnak foglalkoznia kell(ene) a magyar nyugdíjrendszer évtizedek óta égető problémáira adható, nemzetközi tapasztalatokkal igazolt megoldásokkal.

Hibrid nyugdíjrendszer

  • A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer (az első pillér) működése fenntartható-e a folyó finanszírozás felosztó-kirovó elve alapján,
  • vagy érdemes fokozatosan áttérni az adóból finanszírozott állampolgári alapnyugdíj és mellette a foglalkoztatói részvétellel felépített munkanyugdíj hibrid rendszerére?

Foglalkoztatói nyugdíjpillér

A nyugdíjrendszer második pillére Magyarországon hiányzik, célszerű-e pótolni ezt a hiányt, és ha igen, hogyan? Egyre több EU-tagállam deklarálta, hogy nem önmagában az állami nyugdíjrendszernek a feladata az aktív korban elért életszínvonal megőrzésének biztosítása.

Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg.

Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek - ami nálunk egyre fájdalmasabban hiányzik.

A magyar állami nyugdíjrendszerre nehezedő finanszírozási nyomás enyhítéséhez az első lépés lehet, ha a cafeteria-rendszerben visszaállítanák a munkáltatók 2017-ben érthetetlen módon megszüntetett azon kedvező adóelbírálását, amely a dolgozóik nyugdíjpénztári tagdíjához nyújtott munkáltatói támogatás adókedvezményében öltött testet. Miután a munkáltatókat a dolgozóik keresetei után ma szociális hozzájárulási adó terheli, e szocho alól célszerű mentesíteni az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatását.

Nyugdíjak felbruttósítása

A világ összes fejlett nyugdíjrendszerének példáját követve át lehet-e állítani a magyar rendszert is a bruttó nyugdíjszámításra? Erre egyébként egy korábbi törvényi előírás szerint már 2013-ban sor került volna, de a törvényt az utolsó pillanatban módosították.

A nyugdíjmegállapítás évétől méltánytalan mértékben függ a nyugdíj összege

Hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is drámai mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg attól függően, hogy melyik évben igényelte a jogosult a nyugdíját. A valorizációs eljárásnak az eredményeként a friss nyugdíjasok nyugdíjának összege a megállapítás évében kielégítően igazodik a nemzetgazdasági átlagkeresethez, de már a nyugdíjazás második évétől megkezdődik a nyugdíj vásárlóerejének relatív csökkenése:

minden nyugdíjas elszegényedési csúszdára kerül, ahonnan nem tud kiugrani.

Legfeljebb a csúszda meredékségén enyhíthet a 13. havi nyugdíj és a megfelelő nyugdíjemelés. Hogyan változtatható meg a nyugdíjmegállapítási eljárás (és/vagy a nyugdíjemelési eljárás) annak érdekében, hogy ez a méltánytalanság megszűnjön?

A nyugdíjskála kiegyenesítése

A magyar nyugdíjrendszerben az első húsz év szolgálati idő majdnem kétszer annyit ér, mint a második húsz év. Az egyes évek jelentősége is ugrabugrál, egy évnyi idő hol 1%-ot, hol 1,5%-ot, hol 2%-ot ér a nyugdíjszorzóban. A linearitás teljes hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a nyugdíjrendszerünkből teljes mértékben hiányzik az előre jelezhetőség, az átláthatóság, az áttekinthetőség.

A nyugdíjemelési eljárás radikális reformja

Az infláció, a bérnövekedés, a GDP alakulása, a járulékbevételek hullámzása mellett figyelembe kell venni a nyugdíjas társadalom belső rétegezettségét, az egyes rétegek eltérő lehetőségeit és szükségleteit, az egyes nyugdíjas korcsoportokat érintő nyugdíjmegállapítási és nyugdíjkarbantartási méltánytalanságokat is a nyugdíjemelési eljárás érdemi megváltoztatásához. Hogyan valósítható meg egy olyan rendszer, amely az infláció mellett a keresetek növekedését is képes figyelembe venni úgy, hogy a korábban megállapított nyugdíjakra valorizációs korrekciót, emellett legalább a legalsó jövedelmi decilisbe süllyedt nyugdíjasoknak szolidaritási korrekciót is biztosít? Érdemes megvizsgálni, hogy célszerű-e negyedéves vagy havi csúszó nyugdíjemelési rendszert kidolgozni.

Nyugdíjjogosultság-szerzési korlátozások

A járulékplafon és a nyugdíjplafon hiánya, továbbá a degresszió gyöngülése miatt a nyugdíjak között kialakult aránytalanságok egyre vállalhatatlanabb mértéket öltenek.

  • A medián nyugdíj - 2023. májusban 185 ezer forint - értékénél akár tizenöt-húszszor,
  • a minimálnyugdíj  összegénél (ami 16. éve változatlanul 28.500 forint) akár százszor nagyobb nyugdíjakat is megállapíthatnak.

Emellett az érintett nyugdíjak arányaiban továbbra sem jutnak megfelelően kifejezésre az aktív korban szerzett szolgálati időben meglevő különbségek (az első húsz év kétszer annyit ér mind a mai napig, mint a második húsz év, miközben az egyes évek értékének rángatózása továbbra is fennáll), ráadásul az érintett nyugdíjak arányaiban - a járulékfizetési plafon 2013-as eltörlése következtében - túlságosan is kifejezésre juthatnak az aktív korban elért, járulékfizetés alapjául szolgáló keresetekben meglevő különbségek, amelyet a degresszió 2013 óta változatlan keretrendszere semmilyen módon nem tud kordában tartani.

Érdemes-e a járulékfizetési felső határt visszavezetni, és ha igen, milyen módon? Emellett vagy ehelyett indokolt lehet-e egy nyugdíjplafon bevezetése? Hogyan finomítható a degressziós eljárás?

A 13. havi nyugdíj fenntarthatósága

A teljes mértékben 2022-ben visszaépített magyar 13. havi nyugdíj olyan juttatás, amelyet nem támaszt alá járulékfizetés és szolgálati idő, ráadásul minden érintettnek a saját nyugdíja összegével megegyező összegben jár. Emiatt a járulékkal nem fedezett költségigény közvetlen plusz terhelést jelent a nyugdíjkasszában, amelyet költségvetési transzferekkel kell biztosítani, évi 400-450 milliárd forint nagyságrendben. Ha a 13. havi nyugdíj kifizethető összegét korlátoznák (a jelenlegi átlagos nyugdíjösszeg, 208 ezer forint, vagy a medián nyugdíjösszeg, 185 ezer forint, vagy ezek valamilyen kisléptékű többszöröse lehet például egy felső határ), akkor biztonságosabban fenntartható lenne ez a plusz juttatás.

A történelmi előkép ennél fenyegetőbb: 2009-ben, az akkori 13. havi juttatás megszüntetése előtt 80 ezer forintban maximálták a kifizethető összeget (ez utóbbi öröklődött a nyugdíjprémium máig hatályos felső korlátjaként), de ezt sem menthette meg a juttatást a teljes megszüntetéstől.

Legutóbbi nemzetközi példaként a lengyel 13. és 14. havi nyugdíj idézhető - ezek azonban egységesen a lengyel minimálnyugdíjjal megegyező összegű ellátások.

Hogyan biztosítható a magyar 13. havi nyugdíj fenntartása?

Szükség van-e a 13. havi nyugdíj mellett a nyugdíjprémium lehetőségének a fenntartására, ha ezt éppen amiatt vezették be, mert 2009-ben megszűnt az előző 13. havi nyugdíj? Átalakítható-e szolidaritási nyugdíjemelési tartalékká a nyugdíjprémium költségvetési előirányzata?

Nyugdíjkorhatár

Rövid távon nem kell emelni a magyar nyugdíjkorhatárt, mert éppen véget ért egy tízéves korhatáremelési ciklus 2022-ben, ennek során 62 évről 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár. Ugyanebben az időben a várható további élettartam növekedése - főként a pandémia várható élettartamot csökkentő hatása miatt - nem érte el a 3 évet, így most nincs korhatáremelési nyomás demográfiai okokból.

Hosszabb távon azonban valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt,

mert a magyar társadalom gyorsan öregszik, ebből következően gyorsan romlik a függőségi ráta (a 15-64 évesek aránya a 65 éven felüliekhez képest), ami a nyugdíjrendszert változatlan formában nyilvánvalóan fenntarthatatlanná teheti. A várható élettartam figyelembevétele egyéb nyugdíjterületeken is lehetséges-e a nemzetközi tapasztalatok szerint?

Nők40

E tekintetben a Nők40 kérdését is szükséges felülvizsgálni.

  • Egyrészt fenntartható-e az a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló megoldás, hogy a nők a korhatáruk betöltése előtt is teljes (levonás nélküli) nyugdíjat igényelhetnek,
  • másrészt célszerű-e változatlanul hagyni a jogosító idő 12 éve változatlanul 40 éves követelményét, amely nem tükrözi, hogy ebben az időszakban 62 évről 65 évre emelkedett az általános nyugdíjkorhatár?

Célszerű lehet-e ennek kapcsán megvizsgálni egy modern, korhatár előtti nyugdíjazási rendszer bevezetését, amely a férfiakra is kiterjedne?

Fenntarthatósági koefficiens

A nyugdíjrendszert érintő pénzügyi egyensúlytalanságot nem képes önmagában kezelni az a megoldás, hogy a nyugdíjkorhatár a várható további élettartamtól is függ, hiszen például minél magasabb a nyugdíjkorhatár, az aktív dolgozó annál több nyugdíjjogosultságot halmozhat föl, amelynek nyugdíjjáradékként történő kivétele a rövidebb nyugdíjas élet ellenére további finanszírozási kockázatot teremt.

Ezért ezt a jogosultság-halmozódást is szabályozni szükséges, egyebek között erre szolgálhat valamely fenntarthatósági koefficiens bevezetése, amely a járulékfizetők és a nyugdíjasok mindenkori arányától függően, automatikusan finomhangolja a nyugdíjkassza bevételeit és kiadásait. Hogyan tervezhető meg és vezethető be egy ilyen fenntarthatósági koefficiens a magyar rendszerbe?

Nyugdíjvárományok méltánytalan eltéréseinek enyhítése

Az egykulcsos magyar személyi jövedelemadó rendszere miatt a magasabb jövedelműek nyugdíjvárománya indokolatlanul magasabb lehet, mint a kisebb keresetűeké. A biztosítási elv alapján a fejlett nyugdíjrendszerekben jövedelem átcsoportosítás zajlik a korábban elhunytak részéről a hosszabban élők részére. Miután a kisebb keresetűeknek jellemzően rövidebb a várható élettartama, a kisebb nyugdíjukat is csak rövidebb ideig kapják, ennek következtében tovább sérül a nyugdíjrendszerben a méltányosság. (Az OECD becslése szerint a kisebb keresetűek várható élettartama átlagosan 3 évvel rövidebb, ami 13%-kal csökkenti a nyugdíjuk összértékét a tovább élő magasabb keresetűek nyugdíjához képest, mégpedig azon a negatív hatáson felül, amit a kisebb összegű nyugdíjuk okoz.)

Vajon ezt a méltánytalanságot csak úgy lehet enyhíteni, ha a várható élettartamokat nem csak a születési évjárat, hanem a társadalmi csoporthoz tartozás szerint is figyelembe vennék? Vagy a nyugdíjrendszerben a szolidaritási elvet másképpen is lehet erősíteni?

Felemás tapasztalatok

A reformterületek és javaslatok kapcsán óvatosságra intenek a múltbéli reformok felemás tapasztalatai. Az utóbbi években elsősorban politikai megfontolásokból bevezetett új nyugdíjkiadási tételek (2011-től Nők40, 2022-től teljes 13. havi nyugdíj, nyugdíjprémium, évközi rendkívüli nyugdíjemelési korrekciók) jelentős plusz terhelést okoznak a nyugdíjkasszában, így az annak stabilitása érdekében az elmúlt évtizedben hozott korábbi kíméletlen intézkedések (2010-től a magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosítása, 2012-tól a korhatár előtti és rokkantsági nyugdíjak megszüntetése) pozitív hatása mára lényegében lenullázódott, és a nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható működése ismét veszélybe került.

A magánnyugdíjpénztári tagdíjak visszairányításából eredő stabilizáló hatást a 13. havi nyugdíj teszi semmissé, mivel nagyobb plusz tételt jelent a kiadási oldalon, mint amekkora plusz tételt az állami kasszába visszairányított tagdíjak jelentenek a bevételi oldalon. A korhatár előtti és rokkantsági nyugdíjak megszüntetésével elért kiadáscsökkentésnél már jóval nagyobb összegű a Nők40 finanszírozási igénye.

Az RRF nyomán a magyar kormány által nyilván már megrendelt nemzetközi szakértői jelentésnek célszerű feltárnia az EU tagállamokban bevált további automatikus korrekciós és kiegyenlítő megoldásokat is annak érdekében, hogy a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható és megfelelő maradjon, egyúttal minden érintett számára méltányosabb legyen, és így teljesülhessenek az RRF céljai is. Remélhetőleg mielőbb megismerhetjük a jelentés részleteit.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Shutterstock

dollár deviza árfolyam
fed kamat inflacio federal reservve
GettyImages-171721306
kínai megfigyelés, kínai titkosszolgálat, kínai elhárítás
budapest belgrád
4iG_Irodahaz_Montevideo
Meghiúsulhat a nagy európai akkumulátorterv

Kiszámoló Miért nő a GDP?

A GDP mérőszámát, ahogy ma ismerjük, 1934-ben alkották meg és a híres Bretton Woods-i konferencián fogadták el...

Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor

Sales manager

Sales manager
2023. június 7.
Portfolio Property X 2023
2023. június 8.
Portfolio Balaton Business Forum 2023
2023. június 1.
Financial IT 2023
2023. június 6.
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
fed kamat inflacio federal reservve