Szakad tovább a gázár
A holland TTF gáztőzsde legközelebbi havi határidős ára, amihez a magyar-orosz gázszerződés is igazodik, hónapok óta lejtmenetben van, mivel az enyhe télen a fogyasztásvisszafogás miatt kevesebb gáz fogyott, így máris rendkívül magasan, 67%-on jár az uniós gáztárolók töltöttségi szintje. Ezt a gázár csökkenési folyamatot gyorsította fel az utóbbi napokban két meghatározó jelentőségű hír:
- A gázkereslet drasztikus esése várható. A Financial Times után a Reuters is megszellőztette azt a május 23-i dátumú európai bizottsági háttéranyagot, amely azt vázolta, hogy a következő 12 hónapban mintegy 60 milliárd köbméterrel (!) csökkenhet az Európai Unió gázfogyasztása a megelőző 5 évi átlaghoz képest (kb. 387 milliárd köbméter), a most tavasszal elfogadott újabb 1 éves kötelező gázspórolási rendelet nyomán. Ez a 60 milliárd köbméteres spórolás több lenne, mint az idei évre összesen Oroszország felől várt uniós vezetékes és cseppfolyós (LNG) gázimport, illetve 8 milliárd köbméterrel meghaladná a tavalyi energiaválság tetőfokán elért fogyasztáscsökkentést is. A háttéranyag úgy fogalmaz, hogy "a REPowerEU keretében hozott intézkedések a történelem legmeredekebb gázkereslet-csökkenését tették lehetővé", az FT cikke pedig az írásos jegyzetek alapján azt is beidézi, hogy Kadri Simson energiaügyi biztos a most szerdai uniós biztosi ülésen azt mondta: nem a szerencsének (meglepően enyhe tél), hanem a tudatos uniós erőfeszítések, a vészhelyzeti lépések, együttesének volt az eredménye a beszakadó gázfogyasztás. Egy energiapolitikával foglalkozó uniós tisztviselő azt is mondta a lapnak, hogy a gázfogyasztás "csökkentésre vonatkozó számadatok eléggé szembe ötlőek", ami azt is jelenti, hogy "Oroszország elvesztette a gázzal kapcsolatos befolyását Európára". Arról, hogy mindezt felismerve az oroszok stratégiát válthattak, és most már próbálják elárasztani Európát gázzal, hogy a bajban lévő költségvetésükön javítsanak, egy múlt heti elemzésünkben már írtunk. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a minap olyan nyilatkozatot tett, ami arra utalt, hogy Moszkva most az olajfegyver kijátszásával próbálkozhat, azaz az olajtermelés tudatos visszafogásával próbálja felfelé kiütni a 60 dolláros nyugati ársapkát, amiben reményei szerint a többi OPEC+ tag is segít majd.
- A német recesszió is a kevesebb gázigényre világít rá. Tegnap érkezett a hír, hogy váratlanul recesszióba csúszott az idei első negyedévben a német gazdaság, mivel két egymást követő negyedévben süllyedt a GDP, és ez gázkereskedők szerint fontos tényező volt a tegnapi és mai áresésben is. Közben meg kell jegyezni, hogy szaporodnak az amerikai recesszióra utaló makrogazdasági jelek is, amik világszinten fékezhetik a gazdasági növekedést, vele együtt a gázfogyasztást, illetve a francia üzleti hangulatindex is kétéves mélypontra szakadt, ami szintén elgondolkodtató a várható gázkereslet kapcsán.
Mindezek nyomán a legközelebbi havi határidős TTF ára mára 25 euró/MWh alá zuhant, amire 2021 májusában volt utoljára példa.
Pénzcentrum rezsikalkulátor Számold ki, mennyit kell majd fizetned a gázért, áramért 2023 januártól!
Így tehát a nagy gázár felfutás időszaka előtt láttunk utoljára ilyen nyomott árakat,
igaz a mai árszint kicsit még mindig magasabb annál (15-20 euró körül), mint amit a 2010-2020 közötti nyugalmi periódusban megszokhattunk.
Mit jelent ez a magyar rezsicsökkentési rendszerre nézve?
A 25 eurós tőzsdei gázár azt jelenti, hogy most 100 forintba kerül egy köbméter gáz piaci ára, amire szintén két éve volt utoljára példa, és az ötöde annak az árnak, amit a rezsicsökkentés új rendszerében az átlagfogyasztás feletti részre kell kifizetni. Ez molekulaáron mintegy 580 forint, amire rárakódik még a rendszerhasználati díj (szállítás díja) és az áfa, így lesz belőle a számlán 767 forint a „versenypiaci költségeket tükröző ár” kifejezés mellett.
Amint tegnapi elemzésünkben rámutattunk: a 100 forint körül maradó gázár mellett már nagyjából nullszaldós lehet az állami MVM lakossági gázszolgáltatási tevékenysége, hiszen a fogyasztás durván 80%-át 66 forintos molekuladíj (+rendszerhasználati díj+áfa) mellett kell kifizetnie a háztartásoknak, a fennmaradó részre pedig a már említett 580 forintos árat. Azt is megjegyeztük azonban, hogy könnyen tudnak több százmilliárd forinttal is ugrani a rezsivédelmi terhek, ha kicsit visszaemelkedik a gázár, vagy esik a forint.
Mindenesetre az alábbi ábra alapján is eléggé beszédes, hogy 100 forint körüli piaci ár mellett az 580 forintos „versenypiaci költségeket tükröző” rezsiár kiugróan magas. Így ha arra a most még kifeszített, aknákkal teli, költségvetési helyzet ősz körül lehetőséget ad, és/vagy a 10% alá szorítandó infláció miatt szükség lesz rá, akkor
egyre növekvő esélyét látjuk annak, hogy a kormány levágja majd az 580 forintos rezsiárat az Energiahivatal segítségével,
hiszen nincs már időhatározó ahhoz, hogy meddig lesz biztosan érvényben ez az ár. Közben persze azokra megmaradó a rezsiterhekre is kell figyelni, hogy a mostanában elhasznált gázt tavaly még jóval drágábban vette meg az állam, illetve a távhőszektornak szükséges gázt - amint tegnap szintén megírtuk - a mostaninál jóval magasabb áron fixálta be a kormány.
Így tehát az említett 580 forintos gázár levágása döntő részben azon múlik, hogy lesz-e rá költségvetési mozgástér ősz körül, illetve lesz-e rá szükség az év végi egyszámjegyű inflációhoz. Emellett részben attól is függ, hogy bekövetkezik-e ez a lépés, hogy hogyan alakulnak őszig a tőzsdei gázárak, amely mellett az MVM beszerzi a gázt a következő fűtési szezonra. Az ugyanis az alábbi ábra szaggatott vonalán is látszik, hogy a következő hónapokban 150-200 forint körülig visszaemelkedhet a gázár, legalábbis most ezt árazzák a tőzsdén a kereskedők.
Címlapkép forrása: Frank Rumpenhorst/picture alliance via Getty Images
