A befektetési szakember cikke elején röviden összefoglalja, hogy milyen csapdahelyzetbe került a magyar gazdaság és mi is ennek az oka. "Magyarországon nagyjából tankönyvszerűen az történik, ami egy túlstimulált gazdasággal szokott történni a ciklus végén. Az infláció felrobban, ami miatt a lakossági reáljövedelmek negatívak lesznek, emiatt a lakossági fogyasztás összeomlik, ami „váratlanul” nagy gazdasági lassulást okoz. Ráadásul ilyen esetekben – éppen a korábbi túlstimulálás miatt – a kormányzat sem tud a gazdaság segítségére sietni, mert nincs miből, nincs rá tartalék. Sőt, éppen akkor kell költségvetési megszorítást is alkalmazni, amikor amúgy is rosszul megy a gazdaságnak, ez tovább mélyíti a lassulást (ez zajlik jelenleg Magyarországon is)" - fogalmaz.
Zsiday Viktor szerint a feltörekvő országok gyakori hibája, hogy a jó időkben is tövig nyomják a gázt, és amikor hidegebb szelek járnak, akkor már nem marad üzemanyag, nincs mivel fűteni.
A portfóliómenedzser bemutatja azt is, hogy miként lesz az egészből egyfajta
ördögi kör, amely megpecsételi egy időre a magyar gazdaságot.
- Klasszikus eset a fenti sémában, hogy a recesszió miatt „váratlanul” alacsonyak az adóbevételek.
- Az adóbevételek elmaradása további 1) adóemelést és/vagy 2) kiadáscsökkentést és/vagy 3) eladósodást tesz szükségessé.
- Ez pedig vagy tovább csökkenti a növekedést (az első két esetben), vagy stabilitási kockázatokhoz vezet (a harmadikban).
Zsiday Viktor arra hívja fel a figyelmet, hogy ez egy önerősítő kör: lassulás=kevesebb bevétel=megszorítás=lassulás. "Természetesen ki lehet és ki is szoktak végül mászni belőle egy idő után, de jelenleg Magyarország még éppen a belecsúszás fázisában van, az elemzők (és valószínűleg a kormány) számára sokkolóan rossz fogyasztási és költségvetési számok jönnek ki hónapok óta" - írja a befektetési szakember. A Portfolio hónapok óta foglalkozik ezzel a témával, és a rosszabb gazdasági helyzet költségvetésre gyakorolt hatásával:
Zsiday Viktor is úgy gondolja a friss adatok alapján, hogy mind a 2023-as, mind a 2024-es költségvetéssel kellene kezdeni valamit, és szerinte
megindíthatjuk a nagy kvízjátékot annak kapcsán, hogy egyrészt mennyi pénzt kellene valahogy összeszedni, másrészt, hogy kitől.
Arra is emlékeztet, hogy jelenleg bőven 1000 milliárd forint feletti összegekről beszélünk. Álláspontja szerint "a kiadáscsökkentés lehetősége egyre nehezebb, különösen, hogy a közszolgáltatások minősége amúgy is folyamatos lejtmenetben van az elvonások miatt, és az állami alkalmazottak már így is komoly reálbércsökkenést szenvedtek el". Hasonló következtetésre jutottunk mi is ebben a cikkünkben.
⇒A Portfolio legértékesebb elemzései, véleményvezéreinek írásai elérhetőek Signature prémium előfizetői programunkban. Fizess elő most ide kattintva!⇐
Zsiday szerint nem nagyon van más hátra, mint az adóemelés (vagy az eladósodás, erről még lejjebb pár szót írok).
De kinek emeljük meg az adóját? - teszi fel a kérdést, majd sorolja a lehetőségeket:
- Eleve ki kellene jövőre vezetni a vállalati különadókat, ami elég lehetetlennek tűnik, hacsak újra be nem vezetik őket más néven azonnal, mert még azok fenntartása mellett is komoly betömendő lyukak vannak.
- Logikusnak tűnhet a 9%-os társasági adókulcs 15%-ra emelése, hiszen amúgy is ebbe az irányba megyünk nemzetközi megállapodások alapján, és jól rá lehet fogni Brüsszelre meg Washingtonra, és nem nagyon zavarna valójában senkit, nem csökkentené a hazai versenyképességet. De valószínűleg még ez sem elég.
- A legnagyobb kérdés az, hogy miután a kormányzó párt szavazóbázisa az elmúlt években erősen eltolódott az alacsonyabb jövedelműek felé, miért erőltetik az „egykulcsos” adórendszert? Ha muszáj elvonni pénzt, miért nem a magasabb jövedelmű magánszemélyektől teszik ezt meg, ahol amúgy is kisebb a népszerűségük? Jelenlegi ismereteink alapján a Fidesz egyre inkább a nyugdíjasok és alacsony/középjövedelműek pártja, így politikailag teljesen logikus lehet egy „ideiglenes szolidaritási”, (esetleg: „szankciós”, „háborús”, „Zelenszkij”, „Brüsszel” ) adó bevezetése a magasabb bért keresőkre.
Mindezek alapján azt vetíti előre, hogy ha tippelnie kéne, hogy a magasabb jövedelműeknek kell majd beszállni valamilyen módon a finanszírozásba. "A lényeg tehát, hogy pénz kell valahonnan. Nem tudjuk, hogy ki fog fizetni, de a politikai logika a fent leírt irányba mutat" - fogalmaz.
Zsiday Viktor szerint az eladósodás növelése (vagyis a hiánycél elengedése) nem opció. "Az EU-val való amúgy is súlyos viszonyunk miatt már most is erősen metastabil a piaci helyzet, nem sok kell, hogy a most látható nyugalomból durván kizökkentse valami. Egy újabb ijesztő hír (pl. nagy költségvetési hiány) komoly stabilitási kockázatokhoz vezetne, a jelenleg minket finanszírozó (részben forró) tőke könnyen megijedhet, és ez komolyabb forintmélyrepüléshez vezethetne, tehát ez valószínűleg nem járható út" - fejtette ki meglátásait.
Címlapkép forrása: Portfolio
