A legjelentősebb negatív tényezőt a zömében vízhűtéses globális atomerőmű-flotta termelésére nézve a hűtésre használt természetes vizek felmelegedése, illetve szintjének csökkenése jelenti. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint a világ atomerőműveinek 45%-át tengervízzel, 15%-át tavak, 14%-át pedig folyók vizével hűtik, míg a fennmaradó 26%-ot (a magyar Heller László és Forgó László találmányán alapuló) hűtőtornyokkal, lényegében léghűtéssel hűtik.
A globális felmelegedés a természetes vizek hőmérsékletét - különösen nyaranta - rendkívüli mértékben megemelheti, ami ellen még a tengervízhűtéses atomerőműveknek is fejlesztésekkel kell védekezniük. Erre a hatásra a tavak vagy folyók vízével hűtött atomerőművek esetében a csapadékmintázatok átrendeződése és a fokozott párolgás miatti alacsony vízállás még rá is erősít, hiszen ilyenkor a víz gyorsabban melegszik. A Paksi Atomerőmű is ez utóbbi körbe tartozik: az erőmű blokkjai frissvíz-hűtésűek, azaz a Dunából kiemelt víz közvetlenül hűti a turbinák kondenzátorait.
A hűtővíz magas hőmérséklete többféle módon is kedvezőtlenül befolyásolja az atomerőművek termelését, amelyek termelése ezért nyáron alacsonyabb, mint télen.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
