Portfolio signature

Eljött a nyilvános bocsánatkérések kora

A közösségimédia-központú közönség egyre inkább megköveteli a hírességektől, közszereplőktől és a vállalatok első embereitől, hogy szükség esetén nyilvánosan is bocsánatot kérjenek. Az új trend szerint a vezetők által elkövetett baklövésekkel, a tömeges elbocsátásokkal, rasszista vagy gyűlöletkeltő esetekkel kapcsolatos megnyilvánulások nem tabuk többé. De vajon hosszú távon kinek jó és hova vezet mindez?

Bocsánatkérési kisokost, ügyfeleknek, kollégáknak szóló bocsánatkérő sablonleveket, és -szövegeket sem bonyolult ma már találni a világhálón. Ezek a dokumentumok egy olyan trend létezését támasztják alá, amelynek - mint annyi más, a HR-rel kapcsolatos jelenségnek - a közösségimédia használatának mindennapossá válása biztosított kitűnő táptalajt.

Nevezetesen: az elmúlt évtizedekben jellemző gyakorlattal ellentétben mára teljesen megszokottá vált, hogy egy-egy baklövés után világsztárok, neves politikusok, híres sportolók és vezető nagyvállalatok elnök-vezérigazgatói állnak ki a (virtuális) nyilvánosság elé, és kérnek bocsánatot tetteikért, szavaikért, viselkedésükért.

Félreértések, politikai áthallások, érzéketlenség

  • Idén áprilisban a dalai láma kényszerült bocsánatkérésre, miután egy indiai alapítvány rendezvényén arra kért egy kisfiút, hogy szopogassa a nyelvét.
  • Scott Kirby, a United amerikai légitársaság vezetője pedig munkatársai és az utasok előtt mea culpázott még július elején, mert miközben az időjárási körülmények miatt a több ezer járatot töröltek, ő a magángépével simán elrepült New Jersey-ből Colorado államba. Azt ígérte, a jövőben tiszteletteljesebben fog viselkedni.
  • Miután júniusban egy Bolognából Tel Avivba tartó járaton az egyik junior légiutas-kísérő közölte, hogy a járat hamarosan Palesztinában fog leszállni, és egyes izraeli lapok arra szólították fel az izraelieket, hogy bojkottálják a légitársaságot, Eddie Wilson, a Ryanair CEO-ja állt ki a nyilvánosság elé, és kért bocsánatot. Ártatlan tévedésről volt szó, mondta, amelynek nem volt politikai felhangja. A Palesztina név használata a mai Izrael helyett a zsidó állam el nem ismerését jelenti, és a legtöbb izraeli rendkívül provokatívnak tartja. A Ryanair pedig a második legnagyobb légitársaság Izraelben.
  • Vishal Garg, a Better.com nevű, jelzálogokkal foglalkozó startup ügyvezetője  2021 decemberében egy háromperces Zoom-hívás során közölte a cég 900 munkatársával, hogy megválik tőlük. Később ő is bocsánatot kért az érzéketlenségéért, aztán végül elhagyta a vállalatot. Igaz, egy belsős e-mail szerint csupán szünetet tartott kötelességei teljesítésében, hogy átgondolja a vezetői működését és visszataláljon az értékekhez, amelyek a Bettert jellemzik. Garg korábban buta delfineknek is titulálta munkatársait. „Nem mutattam kellő tiszteletet és megbecsülést. Nagyon sajnálom, amit tettem és elkötelezetten tanulni szeretnék a helyzetből, hogy azzá a vezetővé vállhassak, amit elvárnak tőlem” – fogalmazott Better idei visszatérése után, akit coach is segít ebben a folyamatban.

Sablon PR-szövegek helyett őszinte (?) érzelmek

A PR-osok és nagyvállalati marketingszakemberek bábáskodása nyomán születő steril, óvatos, politikailag korrekt sajtóközlemények világához képest óriási változást jelent a személyes bocsánatkérések megjelenése. Ezeket a vezetők és hírességek a közönségüknek legmegfelelőbb platformon - Twitteren, Instagramon, YouTube-on, TikTokon, Facebookon vagy a LinkedInen - teszik közzé.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés