Eljött a nyilvános bocsánatkérések kora

Bocsánatkérési kisokost, ügyfeleknek, kollégáknak szóló bocsánatkérő sablonleveket, és -szövegeket sem bonyolult ma már találni a világhálón. Ezek a dokumentumok egy olyan trend létezését támasztják alá, amelynek - mint annyi más, a HR-rel kapcsolatos jelenségnek - a közösségimédia használatának mindennapossá válása biztosított kitűnő táptalajt.

Nevezetesen: az elmúlt évtizedekben jellemző gyakorlattal ellentétben mára teljesen megszokottá vált, hogy egy-egy baklövés után világsztárok, neves politikusok, híres sportolók és vezető nagyvállalatok elnök-vezérigazgatói állnak ki a (virtuális) nyilvánosság elé, és kérnek bocsánatot tetteikért, szavaikért, viselkedésükért.

Félreértések, politikai áthallások, érzéketlenség

• Idén áprilisban a dalai láma kényszerült bocsánatkérésre, miután egy indiai alapítvány rendezvényén arra kért egy kisfiút, hogy szopogassa a nyelvét.
• Scott Kirby, a United amerikai légitársaság vezetője pedig munkatársai és az utasok előtt mea culpázott még július elején, mert miközben az időjárási körülmények miatt a több ezer járatot töröltek, ő a magángépével simán elrepült New Jersey-ből Colorado államba. Azt ígérte, a jövőben tiszteletteljesebben fog viselkedni.
• Miután júniusban egy Bolognából Tel Avivba tartó járaton az egyik junior légiutas-kísérő közölte, hogy a járat hamarosan Palesztinában fog leszállni, és egyes izraeli lapok arra szólították fel az izraelieket, hogy bojkottálják a légitársaságot, Eddie Wilson, a Ryanair CEO-ja állt ki a nyilvánosság elé, és kért bocsánatot. Ártatlan tévedésről volt szó, mondta, amelynek nem volt politikai felhangja. A Palesztina név használata a mai Izrael helyett a zsidó állam el nem ismerését jelenti, és a legtöbb izraeli rendkívül provokatívnak tartja. A Ryanair pedig a második legnagyobb légitársaság Izraelben.
• Vishal Garg, a Better.com nevű, jelzálogokkal foglalkozó startup ügyvezetője  2021 decemberében egy háromperces Zoom-hívás során közölte a cég 900 munkatársával, hogy megválik tőlük. Később ő is bocsánatot kért az érzéketlenségéért, aztán végül elhagyta a vállalatot. Igaz, egy belsős e-mail szerint csupán szünetet tartott kötelességei teljesítésében, hogy átgondolja a vezetői működését és visszataláljon az értékekhez, amelyek a Bettert jellemzik. Garg korábban buta delfineknek is titulálta munkatársait. „Nem mutattam kellő tiszteletet és megbecsülést. Nagyon sajnálom, amit tettem és elkötelezetten tanulni szeretnék a helyzetből, hogy azzá a vezetővé vállhassak, amit elvárnak tőlem” – fogalmazott Better idei visszatérése után, akit coach is segít ebben a folyamatban.

Sablon PR-szövegek helyett őszinte (?) érzelmek

A PR-osok és nagyvállalati marketingszakemberek bábáskodása nyomán születő steril, óvatos, politikailag korrekt sajtóközlemények világához képest óriási változást jelent a személyes bocsánatkérések megjelenése. Ezeket a vezetők és hírességek a közönségüknek legmegfelelőbb platformon - Twitteren, Instagramon, YouTube-on, TikTokon, Facebookon vagy a LinkedInen - teszik közzé.