A beszélgetés egy közönségnek feltett kérdéssel kezdődött: ebből kiderült, hogy a konferencián jelenlévők körülbelül kétharmada hallott már az új uniós direktíváról, és körülbelül 60 százalék úgy gondolja, hogy a direktíva implementálása hatékonyabbá teszi majd a követeléskezelési piacot.
Nagy Lenke először ismertette a cégcsoportjának működését, majd a hatékony követeléskezelés módszereiről beszélt. A 2008-2009-es válság után jelentős ugrást láthattunk az építőipari vállalkozások számában, e trend az idei recesszió alkalmával is elindult, a szakember szerint ez azonban nem pozitív, inkább a fertőzés jeleit mutatja. A Mapei ezért egy még óvatosabb hitelkezelésre készül, a követeléskezelési piac enyhe növekedését várja.
Bódizs Kornél elmondta, hogy a piaci állomány folyamatosan csökken, új követeléskezelői állományok nem kerülnek ki a piacra. Ennek elsősorban a kormányzati döntések az okai, hiszen például a kamatstop miatt kevesebben vannak azok, akik nem tudják visszafizetni a hitelüket. A következő évekre nézve a szakember elmondta, hogy – amennyiben semmi váratlan nem történik – enyhe növekedést várnak a követeléskezelői piacon, az árak tekintetében pedig akár csökkenés is elképzelhető.
Az új NPL-direktívával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy az EU egy olyan helyzetet szeretne ezzel megoldani, ami Magyarországon már működik, ezért ők inkább egy lehetőséget látnak benne egy átfogóbb követeléskezelői szabályozás megalkotására. Ha azonban nincs világosan megfogalmazva a direktíva, párhuzamos szabályozások jöhetnek létre, ami miatt éppen a magyar cégek kerülnek hátrányba a külföldiekkel szemben.
Csonka Tibor megerősítette Bódizs állítását: ő főként a fedezetes hiteleknél lát stagnálást, a többi hiteltípusnál kis állománynövekedés látható, de összességében nem lehet új állományokat látni. A szakértő szerint a következő 12 hónapban inkább a fedezetlen hitelek tekintetében várható növekedés, ezen módosíthat az, ha a kormány eltörli a kamatstopot, hiszen ez növeli majd a nemteljesítő hitelek számát.
Csonka szerint banki szempontból a következő időszak legfontosabb eleme az lesz, hogy az NPL-rátát egészséges szinten tartsák, követeléskezelői oldalról pedig a költséghatékony működés javítása, például mesterséges intelligencia használatával.
Hölczl Krisztina elmondása alapján az MBH Bank helyzete kissé speciális, követeléskezelői oldalról pedig erős versenyt látnak. Az igazgató a jövőre nézve elmondta, hogy a hitelportóliókban nem lát romlást, tehát az NPL-ráta semmiképp nem fog növekedni, sőt, akár csökkenhet is. Az új EU direktívát szerinte jó irányba kell formálni, ha az implementálása jól sikerül, jól fog működni maga a szabályozás is. A szakember banki szempontból az NPL-ráta növekedésének megállítását tűzte ki célul a következő időszakra vonatkozóan.
Szalóki Gergely a piaccal kapcsolatban azt mondta el, hogy a követeléskezelési rendszer jól működik, emiatt egyre kisebb a nemteljesítő hitelek állománya. Az ügyvéd is megerősítette a többiek várakozását: szerinte sem fog nőni a nemteljesítő hitelek állománya, így pedig a követeléskezelési piac sem fog jelentősen növekedni.
Szalóki szerint az új direktíva miatt fennáll az a veszély, hogy párhuzamos szabályozás jön létre, így háttérbe szorulhatnak a magyar követeléskezelők. A szakember bízik benne, hogy az implementálás úgy fog megtörténni, hogy a hitelezők és a követeléskezelők közötti kommunikációt segítse. A szakember elmondása alapján a szabályok nem feltétlenül hiányosak vagy rosszak, de az azokat működtető apparátust tekintve mindenképpen lenne mit javítani, elsősorban a folyamatokat kellene gyorsítani.
Bodzási Balázs az uniós direktívával kapcsolatban elmondta, hogy életveszélyes az, ha a magánszemélyek is követeléseket vásárolhatnak, ez ugyanis bűnszervezetnek ad rengeteg lehetőséget a vagyonszerzésre, ilyen tekintetben a direktívát mindenképpen felül kell vizsgálni.
A közjegyző beszélt egy idén nyáron hatályba lépett szabályozásról is: a Kúria tavaly úgy határozott, hogy a követelés felvásárlásakor nemcsak maga a követelés, hanem a követelés érvényesítéséhez kapcsolódó jogokat is megszerzi a felvásárló, valamint a követeléskezelő saját belátása alapján lejárttá teheti a tartozást (de felmondani csak az eredeti fél, azaz a hitelintézet tudja). Bodzási azt is elárulta, hogy idén októbertől a jogi személyeknek szánt leveleket posta helyett elektronikusan kell megküldeni, amennyiben ez magánszemélyekre is kiterjed majd, az mindenképpen problémákat fog felvetni, hiszen nem mindenki rendelkezik például ügyfélkapuval. Bodzási elárulta, hogy jövőre életbe lép egy ingatlannyilvántartási törvény is, ami a követeléskezelők napi működésére is hatással lesz.
Címlapkép forrása: MARTON MONUS via Portfolio
