Mi a rendeletek lényege?
Van két, eddig nem kommunikált lényeges könnyítés is a szabályokban. Egyrészt azok is élhetnek a tíz évig tartó éves szaldóelszámolással, akik 2026. január 1-ig menetközben bővítik a már meglévő napelemes rendszerüket (az eddigi szabályok szerint az ilyen bővítések az éves szaldó elvesztésével jártak volna 2024-től), másrészt idén év vége helyett jövő év végéig a profilos elszámolásban maradhatnak az érintettek az idősoros elszámolási kötelezettség helyett.
Ezekkel szemben áll azonban az, hogy jócskán kiterjesztve a kört, bevezetik a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat, így végülis az történt, hogy egyik kezükkel adtak a döntéshozók (éves szaldó tíz évig, 2025 végi megvalósítási határidő), a másik kezükkel pedig ebből valamennyit elvettek az igazságosság jegyében (a forgalom arányában hozzá kell járulniuk a hálózat használati költségeihez).
A szerdai Kormányinfón a fentieken kívül további fontos döntések hangzottak el a lakossági napelemes hálózati betáplálási stop feloldási menetrendjéről, illetve a 2024-től induló bruttó elszámolási rendszerben a betáplált energia átvételi árára. Ezek a mai Közlönyben még nem jelentek meg, de a tartalmuk lényegéről itt írtunk:
A kormányrendelet lényege
Amint a bevezetőben jeleztük: három, egymással tartalmában szorosan összefüggő napelemes rendelet is megjelent a ma esti Magyar Közlönyben. Előbb a 427/2023. számú kormányrendelet, ami már ma este 23 órától hatályba lép, és erre épül két energiahivatali rendelet (13/2023 és 14/2023 MEKH rendeletek). Nézzük sorjában, hogy mit tartalmaznak ezek és mit jelentenek a gyakorlatban!
A 427/2023-as friss kormányrendelet belenyúl a 2007-es villamosenergiatörvényről szóló végrehajtási rendeletbe, mégpedig úgy, hogy annak 5. § (5)–(5a) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, illetve ez az ötödik paragrafus az alábbi (5b) bekezdéssel egészül ki, kiemelések tőlünk:
(5) „A csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betápláló háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének időpontját – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontját – követő 10. év végéig a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában éves szaldó elszámolást alkalmaz”:
- a) „a háztartási méretű kiserőmű esetén, amely 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig üzembe helyezésre kerül, valamint”
- b) „a bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében, amelynek névleges hatásos teljesítményének bővítése 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig megtörténik”.
(5a) „Az (5) bekezdéstől eltérően azon háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzembe helyezésének időpontjától – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontjától – számított 10 év üzemidő 2023. december 31. napjáig letelik, a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő az elszámolási időszak utolsó napját követő naptól 2023. december 31. napjáig tartó időszakra szaldó elszámolást alkalmaz a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában.”
(5b) Az (5) és (5a) bekezdéstől eltérően azon háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő 2023. szeptember 7. napján nem éves szaldó elszámolást alkalmaz, a felek közötti elszámolásra a felek megállapodása irányadó.
A kormányrendelet ma este 23 órakor lép hatályba, és a második paragrafusa azt is rögzíti, hogy „A Vet. vhr. 125. § (1) és (2) bekezdésében a „jogosult 2023. december 31. napjáig” szövegrész helyébe a „jogosult 2024. december 31. napjáig” szöveg lép. Ennek az alábbi esetben van jelentősége.
Mit jelent a kormányrendelet a gyakorlatban?
Az eddigi szabályozás nem szabott végső határidőt arra, hogy mely napelemes háztartás meddig szerezhet jogosultságot az éves szaldó elszámolásra, a mostani rendelet viszont ezt egyértelműsíti mind a beruházásukat már korábban megvalósítók esetén, mind azok esetén, akik új beruházást terveztek és azt bejelentették az elosztóhálózat felé szeptember 7-én éjfélig.
Sőt, amint fentebb jeleztük: az is lényeges könnyítés és egyértelműsítés, hogy a már meglévő napelemes rendszer méretét (kapacitását) bővítők is jogosultak a tíz évig éves szaldó szerinti elszámolásra ezen bővítés befejezésétől számítva. A fentieken túl az (5a) pont azon napelemesek helyzetét is egyértelműsíti, akiknek a telepítéstől számított tízéves periódus már idén év vége előtt lejár és nekik is idén év végéig biztosítani kell a szaldó szerinti elszámolást.
Szintén lényeges a végrehajtási rendeletet módosító szóösszetétel, amely az idén szilveszteri dátumot átírta jövő év végi dátumra. Ez a gyakorlatban szintén könnyítést jelent, ugyanis lehetővé teszi, hogy okosmérővel rendelkező, profil alapú elszámolás alapján áramot vételezők 2023. december 31-e helyett 2024. december 31-éig is profil alapú elszámolás alapján vételezhessenek villamos energiát, azaz ne kerüljenek át idősoros elszámolásba 2023. december 31-e után. Ennek a könnyítésnek azonban van ára is, amit az alábbiakban fejtünk ki.
A két energiahivatali rendelet
A fentiekre épülnek tartalmukban a 13/2023, illetve a 14/2023. (IX. 13.) MEKH rendeletek. Utóbbi gyakorlatilag hatályon kívül helyezi a tavaly novemberi MEKH rendelet azon részeit, amelyek anno értelmezési bizonytalanságot adtak azzal kapcsolatban, hogy mi is lesz az éves szaldósokkal, lesz-e havi szaldóelszámolás belőle és mikortől.
Előbbi, tehát a 13/2023-as MEKH-rendelet egy 2016-os MEKH-rendeletet módosít (lényegében pontosít) a kormányrendelet tartalmával összhangban, 2024. január elsején lép majd hatályba, és
a forgalomarányos (Ft/kWh mértékegységben megállapított) rendszerhasználati díjak kiszámítási szabályrendszerét tisztázza.
A friss rendelet előírja, hogy a 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet 9. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően – a Vhr. 5. § (5)–(5b) bekezdését is figyelembe véve – az elosztóhoz 2023. szeptember 7. napjáig igazolt módon beérkezett létesítési vagy bővítési igénybejelentés alapján 2026. január 1. előtti létesítés vagy bővítés (az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint üzembe helyezés) esetében a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezését követő 10 éves időszak végéig (bővítés esetén a bővített háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében a bővítés időpontjától számítva) a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján kell a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat megfizetni. A különbséget az éves mennyiségek különbsége alapján kell képezni”
- a) „a 2023. szeptember 7-én üzemben lévő háztartási méretű kiserőmű esetében, ha a felhasználó vonatkozásában profilelszámolást alkalmaztak, vagy”
- b) „a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján 2023. szeptember 7. és 2025. december 31. között üzembe helyezett (beleértve a bővítést is) háztartási méretű kiserőmű esetében, ha az igénybejelentés időpontjában a felhasználó profilos elszámolásúnak minősült.”
(2b) A (2a) bekezdéstől eltérően a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell elszámolni és megfizetni, a) ha a háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználó ezt kéri, vagy b) a 2023. szeptember 7. előtt létesített (az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint üzembe helyezett) háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének 2023 szeptember 7. után kezdeményezett bővítése esetén a bővített háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében.”
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Fontos, hogy az eredeti, 2016-os MEKH-rendelet is tartalmazta a forgalomarányos rendszerhasználati díjak bevezetésének kérdéskörét, de csak azokra a háztartásokra, amelyek 2024-től létesítenek napelemes rendszert, vagy a már meglévő rendszert 2024-től bővítik ki. A friss rendelet azonban jócskán kibővíti ezt a csoportot, gyakorlatilag minden érintett szereplőre, hiszen azokra vonatkozik, akinek már vagy van napelemes rendszere, vagy szeptember 7-ig jelezték az igényüket. Nekik kötelezővé teszik a forgalomarányos rendszerhasználati díj megfizetését, és a fent jelzett profilos elszámolási lehetőség kitolása is ennek a csoportnak a bővítését célozza.
Így tehát az új előírás azt éri el, hogy a rendszer használatának költségéből minden érintett kivegye a részét az éves betáplálás és vételezés nettó egyenlegének iránya és mértéke alapján.
Magyarul: a most teljes egészében felfejtett kormányzati és energiahivatali szabályozás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyik oldalról egy igen kedvező lehetőséget kapnak a már meglévő napelemesek, vagy akik szeptember 7-ig jelentkeztek, hiszen a csatlakozástól/bővítéstől számított 10 évig éves szaldó szerint számolhatnak el. A másik oldalról viszont a jövő évtől belép a képbe a forgalomarányos rendszerhasználati díj is, ami így a nagyobb/túltervezett napelemes rendszerekre (több nettó betáplálás), illetve az éves áramigénytől elmaradó rendszerekre (nettó vételezés, például elektromos fűtés miatt) is vonatkozik, költséget okozva a tulajdonosoknak, egyúttal rontva a rendszerek valós megtérülését.
Leegyszerűsítve azt történt az éves/havi szaldó körüli zajban, hogy a döntéshozók végül meghallva az érintettek szavát, egyik kezükkel nagylelkűen adtak (tíz évig éves szaldó még a rendszert bővítőknek is, 2 évvel kitolt megvalósítási határidő 2025 végéig), a másik kezükkel pedig ebből valamennyit visszavettek (forgalomarányos rendszerhasználati díj mindenkire kiterjesztve, így aki több forgalmat generál, többet fizet). Ennek oka, hogy egyrészt az állami költségvetési szempontokra is figyeltek a döntéshozók (mérséklődjenek majd a rezsivédelmi alap kifizetései az MVM felé), másrészt az igazságossági szempontokra is, azaz a 2024-től bruttó elszámolás szerint csatlakozókhoz képest ne legyen annyival kedvezőbb az éves szaldósok tényleges pénzügyi helyzete.
Címlapkép forrása: Jeroen Peys via Getty Images
