A 2021-ben kezdődött inflációs sokk hosszú árstabilitási időszakot követett, ezért kezdetben a közgazdászok arra számítottak, hogy az infláció emelkedése átmeneti lesz, amely után hamar visszaáll az árstabilitás. Csakhogy az infláció "átmenetiségére" vonatkozó előrejelzések 2022-23-ban megdőltek, mivel az infláció magasabbra emelkedett és tartósabbnak bizonyult, mint azt a legtöbb elemző és központi bank várta – emlékeztet a tanulmányban az IMF. 2022-ben az infláció az OECD-országokban 8% fölött tetőzött – ezzel 1984 óta a legmagasabb értéket érte el –, a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban pedig az 1990-es évek óta először közelítette meg a két számjegyű értéket.
Ebben a hirtelen inflációs hullámban több tényező is szerepet játszott, amelyek relatív jelentősége országonként eltérő (ukrajnai háború miatti energia- és élelmiszerársokk; az ellátási láncok világjárvány miatti zavara; a kereslet a vártnál gyorsabb helyreállása; keresletet ösztönző költségvetési politikák; jelentős mértékű nominális béremelkedések).
Azonnal léptek a jegybankok, de a megszokott eszközök nem bizonyultak hatékonynak
Az infláció megugrására a gazdaságpolitikai döntéshozók világszerte szigorítással reagáltak. A központi bankok kamatot emeltek, sokszor úgy, hogy a fiskális politika még nem alkalmazkodott az új helyzethez. Az energiaársokk idején alkalmazott kormányzati támogatások az árnyomás fokozódásának veszélyét hordozták magukban, a monetáris szigorítás pénzügyi stabilitási kockázatokat hozott – emlékeztet az IMF. A szervezet szerint a jegybankoknak és a kormányoknak is azzal a dilemmával kellett szembesülniük, hogy az infláció elleni harc visszavetheti a reálgazdaságot.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
