Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.
Az elmúlt néhány évben a média intenzív figyelme egyre több vállalatot késztetett arra, hogy úgynevezett magas minőségű karbonkrediteket szerezzen. A "greenwashing" vádját elkerülendő sok ilyen cég már nem elégszik meg a szén-dioxid-kibocsátásuk puszta kompenzálásával, és aktívan olyan krediteket keres, amelyek révén valóban hasznos dolgot teremtenek a helyi közösségeknek.
A ghánai kormány kész ehhez a folyamathoz hozzájárulni. Több mint 15 évet szenteltünk egy erőteljes erdővédelmi program kidolgozására. Kiterjedt tervezés és előkészítés után készen állunk arra, hogy magas integráltságú krediteket kínáljunk a Globális Észak vevőinek, akik ezzel bizonyíthatják elkötelezettségüket az erdőirtás elleni küzdelem iránt.
Az tény, hogy az elmúlt években számos erdővédelmi programot ért bírálat.
A kritikusok szerint ezek a karbonkreditek (más néven offszetek) az erdőirtás csökkentése helyett elsősorban azoknak a vállalatoknak az érdekeit szolgálják, amelyek karbonkrediteket keresnek, hogy teljesítsék klímavédelmi céljaikat, és igazolják saját karbonsemlegességükre vonatkozó állításaikat.
A ghánaihoz hasonló más állami programok azonban ettől eltérnek. Az erdőirtásból és erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentésére tervezve ezek a kezdeményezések hatalmas területeket fednek le, miközben az egyes projektek előtt álló problémák egy részét kezelik.
Például csökkentik az illegális erdőirtás kockázatát a kijelölt erdővédelmi zónákon kívül.
A koncepció nem új. A 2015-ös párizsi klímamegállapodás 5. cikke arra ösztönzi a fejlett országokat, hogy az emissziócsökkentést jutalmazva eredményalapú kifizetéseket ajánljanak fel a fejlődő országoknak. Az elmúlt két évtizedben az állami erdővédelmi erőfeszítéseket nagyrészt állami donorok finanszírozták, míg a vállalati források az önkéntes karbonpiacon keresztül konkrét kibocsátáscsökkentési projektekbe áramlottak. Ez azonban most változik, és olyan országok, mint Ghána, élen járnak ebben.
A nyugat-afrikai guineai erdőkön belül fekvő ghánai erdőséget (High Forest Zone) a világ 36 fő biodiverzitási pontjának egyikeként ismerik el. 2008-ban az erdőirtás riasztó mértékű növekedése arra késztette a ghánai kormányt, hogy csatlakozzon a Forest Carbon Partnership Facility (FCFP) kezdeményezéshez, és kialakítsa saját erdővédelmi programját azzal a céllal, hogy a karbonfinanszírozást az erdőirtás megállítására és visszafordítására használja fel.
Az FCPF, a Világbank és a Green Climate Fund pénzügyi támogatásával öt kritikus, nyersanyagokhoz kötődő beavatkozási területet határoztunk meg. A közösségek bevonásával csapatunk a különböző érdekelt felek eltérő igényeihez igazított haszonmegosztási stratégiákat dolgozott ki. Speciális mérési technológiákat is kifejlesztettünk, amelyek lehetővé teszik a ghánai erdőkben tárolt karbonkészlet pontosabb nyomon követését.
Miután közel két évtizedet töltöttünk a szükséges technikai alapok megteremtésével és a helyi közösségekkel való kapcsolatok kiépítésével, Ghána nemrégiben belépett az önkéntes karbonpiacra. Felkészülünk arra, hogy az Architecture for REDD+ Transactions (ART) eljárásain keresztül állami karbonkrediteket bocsássunk ki, lehetővé téve ezzel a hazai és nemzetközi vállalatok számára, hogy támogassák természetvédelmi erőfeszítéseinket.
Célunk, hogy a karbonkrediteket hosszú távú bevételi forrássá alakítsuk át. Ennek érdekében Ghána a közelmúltban azon első országok egyike lett, amelyek kibocsátáscsökkentési megállapodást írtak alá az emisszió csökkentését célzó LEAF (Lowering Emissions by Accelerating Forest Finance) koalícióval.
A megállapodás részeként Ghána 50 millió dollárt kap a szén-dioxid-kibocsátás ötmillió tonnával történő csökkentéséért.
Míg a Globális Észak vásárlói a karbonkrediteket a klímavédelmi céljaik eléréséhez szükséges eszköznek tekinthetik, Ghánában ezek mélyrehatóbb változást jelentenek. A karbonkreditekből származó bevétel kézzelfogható jövedelemmé válik a helyi közösségek számára, lehetővé téve a háztartásoknak, hogy anyagi hasznot húzzanak az erdővédelemből. Ezek a karbonkreditek a puszta pénzügyi forrásokhoz képest többet jelentenek; több éves környezetvédelmi munka és elköteleződés bizonyítékai.
Ahhoz azonban, hogy ez a program hatékony legyen, a vásárlóknak fel kell ismerniük, hogy az integritáshoz és a kellő hatáshoz jelentős beruházásokra van szükség. A magas minőségű karbonkrediteknek nem csupán a vállalati klímastratégiákat kellene támogatniuk, hanem a világ erdeinek megőrzéséhez is hozzá kellene járulniuk.
Ez lényegében azt jelenti, hogy a helyi közösségek számára pénzügyi ösztönzőket kell nyújtani arra, hogy a fák kivágása helyett az erdők megőrzésére törekedjenek.
Miközben a LEAF-megállapodás – amely a szén-dioxid-kibocsátást tonnánként 10 dollárra értékeli – pozitív első lépést jelent, az nem tekinthető elegendőnek, mivel az illegális erdőirtás biztosította haszon ennél nagyobb.
Mivel úgy tűnik, hogy a karbonárképzést a keresleti oldal alakította ki a saját maga számára, a Globális Észak vevőknek konzultálniuk kellene olyan országokkal, mint Ghána, hogy tisztában legyenek a magas integráltságú karbonkreditek előállításának valódi költségeivel. Az erdőirtás elleni küzdelemben szerzett széleskörű tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy az áraknak figyelembe kell venniük a szükséges előkészítő munkát, és – ami még döntő fontosságú – meg kell haladniuk az illegális fakitermelőknek és bányászoknak fizetett összegek mértékét.
A karbonkreditek nem hasonlíthatók a segélyalapokhoz, amelyeket a donorországok aszerint osztanak szét, hogy saját felmérésük szerint mennyit tudnak vagy kell adniuk.
A karbonkreditek inkább olyan kibocsátáscsökkentések utáni kifizetést jelentenek, amelyekért a kibocsátók, mint Ghána, keményen megdolgoztak – és amelyek kulcsfontosságúak a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához. A potenciális vásárlóknak helyszíni látogatást kellene tenniük, hogy saját szemükkel lássák, milyen kihívásokkal kell szembenéznünk az erdőirtás elleni küzdelemben, majd olyan árképzésről kellene tárgyalniuk, amely tükrözi eredményeink valós értékét.
Szerzői jog: Project Syndicate, 2024.
Címlapkép forrása: Getty Images
