Januárban lényegében nem tértek el a vállalatok az elmúlt négy évben során látott átbérezési mintázattól, és pont ez a meglepő egy stagnáló gazdasági helyzetben – válaszolta a Portfolio megkeresésére Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza, utalva arra, hogy a korábbi időszakhoz növekedéséhez képest most rosszabbak a gazdasági körülmények. Szerinte a bérdinamika még úgy is meglepő, hogy az szja-befizetések jól alakultak és jelentősen nőttek a bérek a közoktatásban.
„A januári 14,6 százalékos átlagos béremelkedés kétségkívül erőteljesebb volt a vártnál. Az év egészére korábban 12-13 százalékos átlagos béremelkedést vártam, de ez most felfelé módosul” – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Figyelembe véve, hogy most decemberben várhatóan nem lesz előrehozott minimálbéremelés, így az év egészére elérhetőnek tűnik egy 14 százalék körüli átlagbéremelkedés, esetleg ennél valamivel magasabb – prognosztizálja a közgazdász.
A januári béradat nagyon erősre sikeredett. Ezt már Árokszállási Zoltán, az Equilor vezető elemzője mondta. Ennek fényében már elég könnyűnek tűnik az idei, kétszámjegyű bruttó bérdinamika elérése. Már az a nagyon valószínűtlen és igencsak pesszimista forgatókönyv is 6,3 százalékos átlagos bruttó béremelkedést jelentene az idei évre, ami azt feltételezné, hogy 2024 végéig nem változik a nominális bruttó átlagbér a januárihoz képest – emelte ki Árokszállási. Mivel azonban a következő hónapok is hoznak majd béremeléseket, illetve bónuszkifizetéseket (különösen márciusban), amelyek megdobják az átlagbért, így a dinamika bőven kétszámjegyű tartományban, 12-14 százalék körül várható tavasszal.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese szerint bár egyhavi adatból még korai messzemenő következtetéseket levonni, az átlagkereset januári 14,6%-os emelkedése nemcsak érezhetően nagyobb a cég által vártnál, de minden bizonnyal előjele egy korábban gondoltnál gyorsabb keresetemelkedésnek. Ráadásul januárban az elsősorban nem a munkateljesítménytől, hanem a központi döntésektől függő költségvetési szektorban az átlagosnál magasabb, 17,7% volt a keresetemelkedés – fogalmazott. Az emelkedő bázis és a már bejelentett további béremelések (egészségügyi szakdolgozók) egymást kioltó hatása következtében a költségvetési szektorban változás nem valószínű, de a versenyszektorban az egyelőre gyenge konjunktúra miatt lehetséges némi ütemcsökkenés. Mindezek alapján 2024-re jelenleg 13% körüli nominális keresetemelkedés prognosztizálható a GKI szerint.
Árokszállási hasonlóan gyors növekedést prognosztizál, szerinte tavasz után a nominális bérekben hónapról-hónapra némi lecsorgás valószínűsíthető. Ugyanakkor ez az év végéig továbbra is elégnek tűnik arra, hogy 10-11 százalék felett tartsa az éves bérdinamikát, ami majd csak decemberben eshet (a 2023 év végi minimálbér és garantált bérminimum emelések okozta magas bázis miatt) 10 százalék alá. Az éves bruttó bérdinamika mindezek következtében 12 százalék közelében alakulhat.
A vártnál magasabb bér- és reálbér-emelkedési ütemnek lesznek kedvező hatásai a gazdaságra nézve. Karsai Gábor kiemelte: a korábban gondolt 2,5%-ról 3%-ra növelheti a vásárolt fogyasztás bővülését (és ezzel 2% fölé a teljes lakossági fogyasztásét). Hozzájárul az inflációcsökkenés megrekedéséhez, majd félő, hogy az év vége felé 6% fölé emelkedéséhez. A növekvő importigény rontja a külső egyensúlyt, arra azonban elsősorban a magyar export iránti kereslet, illetve a magyar exportképesség lesz hatással. A magas infláció szigorú kamatpolitikát követel, amivel a forint jelentős gyengülése elkerülhető - tette hozzá.
Regős Gábor kiemelte: a mostani béradat megerősít abban, hogy elérhető a 3%-os GDP-növekedés, még ha nem is könnyű. A béradat alapján tehát van miből nőnie a fogyasztásnak, a kérdés csupán az, hogy az óvatossági motívum lazulása mikor következik be. Rámutatott, hogy egyelőre hiába nőnek gyorsan a reálbérek, a kiskereskedelmi forgalom gyenge, vagyis nem következik az erős béremelkedésből az, hogy a fogyasztás is azonnal meglódul.
„A remény azonban inkább az, hogy a fogyasztás előbb-utóbb beindul és ezt nagyban támogatja az erőteljes béremelkedés. Ha a fogyasztás nem indulna be, az az egész GDP-t negatívan befolyásolná, így bár az egyensúlyi mutatóknak összességében jót tenne, de a gazdaság számára káros lenne, nem sikerülne visszatérni a növekedési pályára” – fejtette ki.
Árokszállási is azt emelte ki, hogy a magas béremelkedés segíti a fogyasztás beindulását, ugyanakkor ehhez az is kell, hogy a háztartások óvatossági motívuma oldódjon. A fogyasztói bizalom mindenesetre trendszerű javulásban van 2023 eleje óta. A kiskereskedelmi forgalmi adatokban a következő hónapokban lassú javulás várható, és a kilábalás sebességét növelhetik az erős béradatok. A GDP felhasználási oldalára ugyanakkor az állami beruházások visszafogása (ami költségvetési okokból történik) rossz hatással van. A kormány 2-3 százalék közötti GDP növekedési várakozása reálisnak tűnik, a mi várakozásunk továbbra is 2,3 százalék – tette hozzá.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint a gyors reálbérnövekedés fokozatosan meg tud jelenni a lakossági fogyasztásban is. „A fokozatosság nem elhanyagolható szempont, tehát az első negyedévben még sok nem fog tudni látszódni ebből a folyamatból, és könnyen lehet csalódást keltő az év eleji GDP” – tette hozzá.
Becsey Zsolt a kockázatokra hívja fel a figyelemt. A makrogazdasági egyensúly megőrzéséhez, ha elfogadjuk, hogy a jelenlegi 13-14 százalék körüli bértömeg-növekedés jellemző lesz az év egészére, akkor egy ehhez felérő nominális GDP növekedés lenne szükséges. A jelenlegi ismeretünk szerint ez nem egy reális kimenet, becslésünk szerint valahol 8-9 százalék között alakulhat idén a folyóáras GDP. „Ez egyben azt is jelentené, hogy a sok szempontból felejthető 2023 után egy további évben növekednének gyorsabban a bérterhek, mint az ezt megalapozó gazdasági teljesítmény” – mutatott rá. Bár a 2010-es évek második felében volt már hasonló bérnyomásra példa itthon ráadásul infláció nélkül, az sok szempontból egy kivételes időszak volt. Most már sokkal nehezebben képzelhető el az infláció nyugvóponton maradása az akkorihoz hasonló reál bérnyomás mellett – vélekedett.
A január-februári átárazások szerkezete is azt mutatja, hogy bérvezérelt jelenleg az infláció itthon, ráadásul az árvárakozások sem csökkennek, igaz nem is nőnek. „Gazdasági szereplőkkel folytatott beszélgetéseink is megerősítik, hogy számos ágazatban vannak elfojtott költségek, amelyek a kereslet visszatértével felfelé mutató kockázatot fognak jelenteni az inflációra. A mostani béradat efelé mutat, bár a lakossági bizalmi indikátorok nem javulnak ilyen gyorsan, így csak elnyújtva jelentkezhet árfelhajtó hatás” – prognosztizálja Becsey.
„A reálbérek 2023 szeptembere óta ismételten növekedést mutatnak, ami azonban a fogyasztásban egyelőre csak kis mértékben jelent meg, mint azt a legutóbbi adatokon is láthattuk, de a következő hónapokban fokozatosan javulhat a kereslet” – íjra Balog-Béki Márta, az MBH Bank senior elemzője. „A munkaerőpiac feszessége is enyhülni látszik valamelyest, az elmúlt időszakban ugyan a vállalatok igyekeztek a jól bevált munkaerőt megtartani, azonban kivárás jellemezheti a következő hónapokat a gyengébb gazdasági környezetben. A munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok erőteljesebben fordulhatnak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába is” – tette hozzá.
A magas béremelkedés segítheti a kiskereskedelmi forgalom fellendülését, így támogatva a belső fogyasztás bővülését – emelte ki Isépy Tanás és Stamlerné Mándli Marinetta, a Századvég Konjunktúrakutató szakértői. A tényadatokon látszik, hogy a több hónapja tartó reálbérnövekedés ellenére a lakossági fogyasztás csak kismértékben bővült, a jelentősebb reálbérnövekedés teret nyithat a fogyasztás növekedésére. Ez azonban várakozásaink szerint nem fog számottevő inflációs többlettel járni, a fogyasztás bővülése azonban visszatérhet arra a pályára, amiről letért a 2023-as év folyamán.
A lakosság összességében jelentősen növelte megtakarításait (nettó pénzügyi vagyonát). A háztartások egy része azonban a magas inflációs környezetben felélte a megtakarításai egy részét, így a magas reálbérnövekedés egy része csapódik majd le a fogyasztásban, a másik része a megtakarítások növekedéséhez fog vezetni – teszik hozzá. Úgy vélik, az infláció évközbeni növekedése sokkal inkább a bázishatások kiépülésének lesz köszönhető, mintsem a kereslet jelentős növekedésének.
Nem mindenkit lepett meg a béradat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint habár az elmúlt évek során megszokhattuk (és sokszor el is mondtuk), hogy az év eleji bérdinamika nagyjából meghatározza az egész évet, ez idén vélhetően másképp lesz. Ennek oka nem újdonság ugyanakkor. Egyre több multinacionális cég van jelen Magyarországon és egyre több a nálunk foglalkoztatott ember. Ezek a cégek pedig jellemzően inkább tavasz környékén határoznak az elkövetkező egy év bérköltségeiről. Vagyis míg mondjuk akár 10 évvel ezelőtt a januári béremelések voltak jellemzőek, manapság már sokkal inkább egy tavasztól-tavaszig ciklust láthatunk. A vállalatok nagy része márciusban, áprilisban határozza meg az új béreket. Amikor egy stabil, kiszámítható inflációs környezetben mozgunk és nincs komoly munkaerőpiaci turbulencia sem, akkor alapvetően stabil a bérnövekedés is. Azonban az elmúlt évek brutális inflációs sokkja immáron kihozza ezt az új szezonalitást.
A cégek 2023 tavaszán erőteljes inflációkövető béremelés mellett döntöttek (15 százalék környéke volt a jellemző). Ez a béremelés tehát még 2024 első hónapjaiban is velünk van, nem került bele még az év/év bérindex bázisába. Ez most tavasszal történik meg. Ugyanakkor mivel idén a vállalatok zöme inkább 5-10 százalékkal emel csupán, így várhatóan 2024 áprilisát követően – a tavalyi béremelések bázisba kerülésével és az idei alacsonyabb ütemű béremelésekkel – jelentősen lassulhat a bérdinamika Magyarországon - emelte ki Virovácz.
Szerinte a gyengülő munkaerőpiaci adatok – emelkedő munkanélküliség és csökkenő foglalkoztatottság – mérsékli a munkavállalók alkuerejét és ez a friss bérezési döntések esetében is jól látható. A dolgozók ugyanis nem igazán tudták érvényre juttatni azon igényüket, hogy az elmúlt évek inflációs sokkja miatti vásárlóerő csökkenést teljes egészében kompenzálják.
Címlapkép forrása: Getty Images
