A februári 3,7%-ról márciusra 3,6%-ra mérséklődött az infláció Magyarországon. A szakértői várakozásokkal megegyező adat vegyes képet mutat: több területen szépen normalizálódott az áremelkedési ütem, ám a szolgáltatások miatt az árfolyamatok nem mutatnak általános árstabilitást.
Virovácz Péter, az ING közgazdásza szerint az egyhavi átárazás miatt egyáltalán nem lehet felhőtlen az öröm a mai adat láttán. Az elmúlt két hónapban egyaránt 0,7-0,7 százalékkal emelkedett az általános árszínvonal, ehhez képest még gyorsult is márciusban az átárazás, 0,8 százalékra. Összességében tehát továbbra is jelentős inflációs nyomás uralkodik a magyar gazdaságban, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóan elérhető legyen a 3 százalékos inflációs cél, az egyhavi inflációnak 0,2-0,3 százalék körül kellene alakulnia. A 3,6 százalékos infláció 72 százalékát a szolgáltatószektor adja, vagyis a fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan immáron ez a tétel okozza a legnagyobb fejfájást a monetáris politika számára. Annál is inkább, mert ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása.
Áprilisban arra számítunk, hogy a havi átárazódás kissé gyengébb lesz az elmúlt három hónapban látott mutatónál - mondja Virovácz. Ez elsősorban az élelmiszerek és ruházkodási cikkek szezonális árváltozásával hozható összefüggésbe. Valamint arra számítunk, hogy az üzemanyagok áremelkedése is megtorpan, elsősorban a kormányzat és a MOL között lezajlott tárgyalás hatására. Ezzel szemben a szolgáltatások áremelkedése tovább folytatódhat. Ennek hatására az éves bázisú fogyasztóiár-index a jelenlegi szint körül maradhat majd. Ezt követően azonban ismét emelkedésnek indulhat az inflációs mutató, vagyis a most kedvezőbbnek tűnő inflációs kép fokozatosan romlásnak indul. Továbbra is kétkörös reflációra számítunk. Az első kör várhatóan májusban indul el, a második pedig októbertől kezdődik. Ennek eredményeképpen a 2024. decemberi inflációs előrejelzésünk változatlanul az 5,5-6,0 százalékos tartományban mozog, jelenleg inkább a sávtetőhöz közelebb.
Továbbra is úgy látjuk, hogy az inflációnak a célsávba (2-4%) való mostani visszatérése egyelőre átmeneti jelenség - mondja Nagy János, az Erste Bank makroelemzője. A bázishatás még áprilisban is támogató, de májustól várhatóan ismét emelkednek az éves inflációs ráták. Rövid távon fontos pro-inflációs tényező a visszatekintő árazások folytatódó gyakorlata (főleg a szolgáltatási szektorban), illetve a bérkiáramlás és az annak nyomán várt fogyasztásbővülés. Ez utóbbi tényező a jelek szerint inkább a második félévben lesz meghatározó. Összességében az év egészében zömmel 4-5 százalék között határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várunk. Várakozásunk szerint a jegybanki célsávba tartósan csak 2025-ben térhet vissza az infláció.
A havi bázisú adatokból látszik, hogy a Covid-válság előtti szezonalitási mintázat még nem állt vissza, ugyanis az átlagos márciusi emelkedés a „békeidőben” 0,3 százalék volt, nem pedig 0,8 - írja értékelésében Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója. A bázishatások kifutása és a szezonalitás miatt az infláció hullámzó emelkedését várjuk májustól, 4,6 százalékos, az inflációs sávon kívüli évzárással. A forintpiaci stabilitásra jelen helyzetben különösen érzékeny jegybankot a mostani adat feltehetően nem hozza zavarba, a kamatcsökkentés az előre jelzett, lassabb ütemezésben folytatódhat. A közeljövőben a forinteszközökkel kapcsolatos befektetői megítélésre a fejlett piaci adatok, kamatvárakozások nagyobb hatást gyakorolhatnak, mint a hazai monetáris politikai lépések.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arról ír, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára márciusban havi alapon nem változott, azaz a gyengébb forintárfolyam egyelőre nem jelent meg az adatokban. Ez vagy a készletek felhalmozásából adódik vagy abból, hogy a vállalkozások termelési költségei több esetben, például az energiánál is csökkentek, így nincsenek rászorulva arra, hogy jelentősebben emeljék áraikat. Ebből, illetve hazánk gazdaságának nyitottságából következik az is, hogy az eddig látott magas béremelkedések sem húzták felfelé érdemben az inflációt, a szolgáltatásoknál is leginkább a telekommunikációs szektor visszatekintő árazásának volt szerepe. Az inflációt egyelőre az alacsony kereslet is inkább visszafogja, de a termelési költségek alakulása sem feltétlenül indokol ennél nagyobb áremelkedést.
A mai inflációs adat nem gördít akadályt a monetáris politika további lazítása elé - mondja Regős, de hozzáteszi, hogy e tekintetben egyelőre egyre kevésbé a magyar infláció jelenti a korlátokat, sokkal inkább a régiós és a nagy jegybankok monetáris politikája. Ebből a szempontból pedig nem segít a tegnapi amerikai inflációs adat sem, amely ismét minimálisan magasabb volt a vártnál, így a Fed lazításának későbbi megkezdésére utalhat.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok és információk alapján – elsősorban bázishatásokból kiindulva – áprilisban még a bázishatás támogatja az inflációt, 4% alatt tartva azt - mondja Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató makroökonómiai elemzője, aki szintén úgy látja, hogy ezt követően a visszafogottabb tavalyi bázisok már nem támogatják tovább az infláció lassulását, 4% körüli, ill. 4% feletti inflációs adatokra számíthatunk az év második felében. A 2024-es év egyik fontos kérdése az lesz, hogyan sikerül a jegybanki célnál tartani az inflációt, vagyis az, hogy a pénzromlás üteme az év második felében ne ragadjon be 4-6% közötti szinten, mely negatív forgatókönyv akár reális is lehet.
Címlapkép forrása: Getty Images
