Az energiabeszerzés tekintetében kétféle ügyfélgondolkodást lehet látni, kezdi a szakember: a talán kevésbé megfelelő módszer a tendereztetés, a tervezhetőség és kockázatkezelés szempontjából azonban jobban működő megoldás, ha egy cég hosszú távú energiastratégiával rendelkezik és ezt menedzseli. Utóbbi keretébe tartoznak a PPA-szerződések - a vezető az előadásában többek között az ilyen típusú szerződések által kezelt, illetve ebben a konstrukcióban megjelenő kockázatokról beszélt.
Maguk a PPA-szerződések egyébként olyan, a vállalkozások mint vevők, és a villamos energia termelő mint eladó között létrejövő hosszú távú szerződések, amelyek alapján a vállalkozások megújuló alapú villamos energiát (és a kapcsolódó származási garanciát) vásárolnak a termelőtől, előre meghatározott áron az előre meghatározott szerződéses időszak alatt. A szerződés célja a vállalatok és egyéb piaci szereplők között a hagyományos ellátási megállapodások által elérhető szintnél hosszabb távú villamosenergia beszerzési árak rögzítése.
A szerződés elősegíti a megújuló energiatermelés fejlődését, annak finanszírozhatóságát és a fenntarthatósági célok teljesítését, és beszerzési kapcsolatot tesz lehetővé a felhasználó számára egy termelővel saját invesztálás, illetve jellemzően az erőműhöz csatlakozó közvetlen fizikai vezeték nélkül.
Tihanyi több kihívásról is beszélt, amelyekre jó megoldást nyújthatnak egyes PPA-szerződések, többek között:
- Piaci árvolatilitás: a volatilitás bár mérséklődött, de nem szűnt meg - a napon belüli változékonyság egyáltalán nem csökkent, a piac továbbra is "idegesnek" mondható. Például a vörös-tengeri helyzet, a tajvani szituáció vagy az orosz-ukrán háború fejleményei is jelentősen befolyásolják az árakat, elsősorban a villamosenergia-árakat. Az előre fixált árak a PPA-rendszerben ezt kezelhetik.
- Harmadik fél bevonása: nem egyidőben történik jellemzően a szereplők bevonása, ha pedig nincs harmadik fél, az komoly kockázatot jelenthet.
- Termelés kiegyenlítés (időjárás-függőség): az erőmű-kiegyenlítési kérdés is hangsúlyos, ez a kockázat is megjelenik a fogyasztóknál.
- Adózás: pénzügyi konstrukcióról van szó, nem folyik fizikai energiaadás-vétel - kérdés, hogy hogyan zajlik a céltartalékképzés, hogyan történik az adózás.
- Országok közti eltérő szabályozás: nehezen lehet kalkulálni a szabályozási változásokkal országon belül is, egyszerre több piacot figyelemmel kísérni pedig még nehezebb és kockázatosabb.
- Ugyancsak kockázatot jelenthet a zöld források elérhetősége, a túlvásárlás és a greenwashing kérdése is.
Hosszú távon komoly kérdés lehet az időzítés, a jövőben ugyanis nem kizárt, hogy jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet majd megkötni a PPA-szerződéseket, hívta fel a figyelmet Tihanyi Gábor.
Címlapkép forrása: Portfolio
