Az energetika a második féléves magyar uniós elnökségnek is az egyik legfontosabb témája lesz, és az a célunk, hogy a versenyképességi szempontok érvényesítésével jelentős előrelépést érjünk el ezen a területen - mondta el Steiner Attila. A tagállamoknak júliusra kell elkészíteniük aktualizált, végelegesnek szánt Nemzeti Energia- és Klímaterveiket (NEKT), így a magyar elnökség végére a nagyobb, európai kép is összeállhat.
A másfél éve megalakult Energiaügyi Minisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) együtt azon dolgozik, hogy az energetika területén adódó kihívások kezelésével fokozza a vállalatok versenyképességét. A kormány energiastratégiai gondolkodását nagymértékben az határozza meg, hogy hogyan tudjuk az energiaszuverenitásunkat erősíteni, a kitettségünket csökkenteni. Ennek érdekében 3 fő irányt jelöltünk ki - fogalmazott előadásában (Megfizethető, biztonságos, tiszta energiaforrás az ipari felhasználók számára).
Az első fő szempont, hogy hogyan tudjuk energiafogyasztásunkat kordában tartani; e tekintetben a gázfogyasztás kiemelt jelentőséggel bír, és e téren 20%-os csökkenést sikerült elérnünk az elmúlt években. Nem mindegy azonban, hogy a fogyasztás csökkentés milyen módon történik; a cél az, hogy ez egészséges módon történjen. A gázfelhasználást ugyanakkor nem lehet a végtelenségig csökkenteni, gázra mindig szükeség lesz - tett hozzá.
A fogyasztás szerkezete viszont közben átrendeződik. A villamosenergia-rendszer gázfelhasználását növeli, hogy a kormány lépéseket tett 3 új gázerőmű építése érdekében, ugyanakkor a lakossági szegmensben, illetve ahol lehet, csökkenteni szeretnénk a fogyasztást. Erről szól a múlt héten meghirdetett otthonfelújítási program is, mellyel 30%-os fogyasztáscsökkentést céloztunk meg.
Lényeges kérdés az is, hogy hogyan lehet a gázfogyasztást kiváltani. E szempontból fontos a hazai biogáz-termelés és -felhasználás növelése, és ennek érdekében a kormány tavaly szintén fontos jogszabályi változásokról döntött, de emellett a geotermia felhasználásával is szertnénk a fűtési célú gázfelhasználást csökkenteni.
E szempontból a részben spontán is történő elektrifikáció is nagy lehetőséget jelent. Ez viszont azzal a következménnyel is jár, hogy villamosenergia-felhasználásunk jelentősen nőni fog, konzervatív becslés szerint is a mostani 42-43 terawattóráról (TWh) 2030-ig körülbelül 60 Twh-ra. Ehhez az egész rendszerben jelentős fejlesztésekre van szükség, új erőművekre, hálózatfejlesztésekre és hálózatfejlesztésre is.
A nemzetközi energiaválság hatására a korábbi mintegy 7 milliárd forintról 17 milliárd forintra nőtt az ország energiaszámlája. Az árak megfizethető szinten tartása, és a költségek szétterítése az aktorok között fontos és nehéz feladat volt, de alapvetően sikeresek voltunk e téren, miközben jelentős tapasztalatokkal gazdagodtunk.
Az árak emelkedésének egyik kiemelt tényezője rendszerhasználati díjak (RHD) megugrása volt. Ezek meghatározása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) feladata, de a minisztérium dolgozik az ezeket meghatározó költségtényezők kérdésén is, melyben a kiegyenlítő energia az egyik legfontosabb tétel. A problma súlyát jelzi, hogy 2022-ben a magyar kiegyenlítő energia költség magasabb volt nominálisan, mint Németországé. Az RHD kontroll alatt tartásának feltétele, hogy ne csak gáztüzelésű erőművek végezzék a rendszer kiegyensúlyozását, hanem például tárolók is legyenek, ezért is hirdettük meg az év végén a vállalati energiatároló pályázatot 62 milliárd forintos kerettel, amely csökkenteni fogja a hazai kiegyenlítő energia költségeket.
Emellett több technológiában, diverzifikált portfólióban gondolkodunk. A kiegyenlítő kérdést alapvetően egy szivattyús tározós erőmű kezelheti, a kormány terveiben pedig egy hozzávetőleg 500-600 MW-os kapacitás megvalósítása szerepel, melynek érdekében szintén elkezdődött a munka.
A helyben történő energiatermelés és -felhasználás ipari fogyasztók számára is történő előmozdítása érdekében a tavalyi év folyamán a villamosenergia-törvényben és végrehajtási rendeleteiből is változtatásokat vezettünk be. A mérőóra mögötti, helyi megoldások, így a mikrohálózatok alkalmazása érdemben elősegítheti a közvélú hálózat terhelésének csökkentését is, miközben csökkenti a cégek energiakitettségét is, és az így megtermelt és felhasznált energia után nem kell RDH-t sem fizetniük.
Az elmúlt időszakban napenergia tekintetében számos rekordot megdöntött Magyarország. Már több mint 6000 MW fotovoltaikus kapacitás van a rendszerben, amely kedvező időszakokban teljesen el tudja látni a magyar áramigényt, és annak érdekében, hogy akkor is hozzájáruljon az igények kielégítéséhez, tárolók telepítésére is szükség van. A magyar energiastratégia is ebbe az irányba megy: kicsit túltelepítjük a napnergia-kapacitás - a NEKT frissítésében a korábbi 6000 MW-ot 12 000 MW-ra emeltük -, és a felesleget betárolva máskor is felhasználhatjuk.
Ennek érdekében szeretnénk a kompelementer technológiákat is támogatni. A szélenergia szabályozásában is kedvező változások történtek, így 12 kilométerről 700 méterre csökkentettük a védelmi távolságot, de a telepítések engedélyezéséhez a helyi közösségek szerepe, beleegyezése is szükséges.
Az RHD és a hálózati költségek kontrollja érdekében az is fontos, hogy a meglévő hálózati csatlakozásokat jobban használjuk ki a jelenleginél. Ezt a célt szolgálja például az is, hogy a komplementer technológiákat egymáshoz közel telepístük, ami például a 2. közzétételi eljárásban is megjelenik.
A fotovoltaikus kapacitás növekedéséhez kapcsolódóan a hálózatfejlesztés az egyik legkritikusabb feladat. A pv-kapacitás felfutását nehéz lekövetni, de komoly fejlesztéseket és egy 160 milliárd forintos programot is indítottunk, amelynek végrehajtása ugyanakkor évekbe telik.
Az energiahatékonyság növelése szintén kiemelt cél. E szempontból is fontos fejlemény, hogy az Európai Bizottság tavaély év végén jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet, melynek keretében májusban újabb programokat indítunk, például egy, a vállalkozások energiahatékonyságának javítását célzó pályázatot is, amelynek keretében a lakossági programhoz hasonlóan 30%-os fogyasztáscsökkentést kívánunk elérni.
Mindemellett az NGM-mel új megoldásokon is gondolkodunk, például a hosszú távú árambeszerzési szerződések, a PPA-k terjedésének előmozdítása érdekében, amelyek alkalmazása szintén egyfajta kiszámíthatóságot nyújthat a vállalatoknak. A korábbiakhoz képest szintén nagy változás, hogy most már az EU is expliciten támogatja a PPA-kat.
Az ipari energiaárak és a magyar vállalatok ezzel összefüggő versenyképességének elősegítése kiemelten fontos feladatunk. Az Energiaügyi Minisztérium az NGM-mel együttműködve ezen dolgozik, de minden ötletre, megkeresésre is nyitottak vagyunk a cél megvalósítása érdekében. Olyan energiarendszert szeretnénk, amely válsághelyzetben is megfizethető, stabil ellátást biztosít a hazai vállalatoknak is - mondta Steiner Attila.
Címlapkép forrása: Portfolio
