A Nature Microbiology című szaklapban közzétett tanulmány a koronavírus-fertőzés korai hatásaira összpontosított, azon belül is a vírusok által elsőként megcélzott sejtekre, az emberi orrhámsejtekre (NEC).
A kutatás során egészséges önkéntesek - köztük gyermekek (0-11 év), felnőttek (30-50 év), és most először idősek (70 év felett) - orrsejtjeit használták fel.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a gyermekek orrsejtjei három nap után intenzív interferon választ adtak, ami gátolta a vírus szaporodását.
Ez az erős vírusellenes reakció azonban csökkent az életkor növekedésével.
Az idősebb korosztály sejtjeiben - a gyengébb védekezéssel párhuzamosan - ráadásul nagyobb mértékű sejtkárosodást is észleltek.
A gyermekektől származó sejtek erős vírusellenes válasza magyarázatot adhat arra, hogy a fiatalabbak jellemzően enyhébb tüneteket tapasztalnak koronavírus-fertőzéskor. Ezzel szemben az idősek orrsejtjeiben tapasztalt fokozott károsodás és magasabb vírusreprodukció összefüggésbe hozható a betegség idősebb felnőtteknél tapasztalt súlyosabb hatásokkal.
A szerzők, Dr. Claire Smith és Dr. Kerstin Meyer kiemelték, hogy ezek az eredmények fontosak lehetnek a különböző korcsoportokra szabott vírusellenes kezelések fejlesztése szempontjából, különös tekintettel az idősekre, akiknél nagyobb a súlyos megbetegedés kockázata.
A projekt további célja, hogy hosszú távú következményeket vizsgáljanak és terápiás beavatkozásokat teszteljenek egy egyedülálló sejtkultúra-modell segítségével. Ezen kívül a kutatócsoport hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy vizsgálják az öregedés hatását a szervezet más vírusfertőzésekre adott válasza esetén is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
