A Népszava beszámolója idézi Somogyi Alízt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatóját, aki szerint
a bevételeik már rég nem fedezik a kiadásaikat.
A lap arra is emlékeztet, hogy a korábbi években szinte adósság mentes egykori intézmény mostanra több mint hatmilliárddal tartozik a beszállítóinak.
Az első nagy sokk az energiaválsággal érkezett, amely nyomán fél év alatt 3,5 milliárdos tartozásuk lett - részletezte. Az eladósodás mértékét tovább növelte az egészségügyi anyagok árának átlagos 30%-os emelkedése. A gyógyszereknél ez már több mint a 44 százalékot is elérte, és voltak olyan orvosságok is, ahol a drágulás többszáz százalékos - ismertette. Még egy további tényezőre felhívta a figyelmet: a kórházintegráció során az ózdi, az edelényi, a kazincbarcikai, valamint a sátoraljaújhelyi került a megyei kórházuk alá, és ha ezek az intézmények nem tudnak fizetni, akkor az bizony az irányítókórház pénzügyi egyenlegére is hatással van.
Emellett megemlítette, hogy elmaradt a finanszírozási díjak kiigazítása, de egyre több a kártérítési per is, ami emeli a költségeiket. Ismertetése szerint ezeknek nemcsak a száma növekedett meg, hanem a kifizetendő kártérítések összege is.
Hatása van a gazdálkodásra a lakosság romló egészségi állapota, a betegforgalom tervezhetetlensége - számol be a lap. A szakember szerint a központosított közbeszerzési eljárásoknak is árfelhajtó hatása van.
A gazdasági igazgató előadása után Révész János jelenlegi országos kórházi főigazgató, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház korábbi főigazgatója egyetértett abban, hogy
értékalapú, inflációt pótló finanszírozás nélkül az eladósodást nem tudják megszüntetni.
Elárulta hozzászólásában, hogy már OKFŐ vezetőként ő maga is javasolta az egészségügyi kormányzatnak, hogy vezessék be ismét az átlagfinanszírozást, ám „ötlete” döbbenetes vereséget szenvedett.
Szerdán az Orvostechnikai Szövetség tartott sajtóeseményt, ahol Bidló Judit helyettes államtitkár jelezte: a kormány arra törekszik, hogy éven belül több adósságkonszolidációban részesüljenek az intézmények.
A Magyar Kórházszövetség szerda délután, a kongresszus első napján állásfoglalást adott ki, melyben azt hangoztatják, hogy
a mindennapi működéshez is biztosítani kell a gyógyító munkához szükséges forrásokat.
"Egyrészt gazdaságtalan az ellátórendszer folyamatos magas adósságállománnyal való működtetése, másrészt a magas szintű gyógyítást csak megfelelő körülmények között, kifogástalan szakmai eszközökkel és magasan képzett, tapasztalt szakemberek részvételével tudjuk biztosítani" - írta a szövetség. Majd azt is hozzátették: "a bizalomhiány nemcsak az egyéni, hanem a közösségi gyógyító tevékenységet is rontja. A bizalomra a gyógyításhoz folyamatosan szükségünk van".
Javaslatot is megfogalmaz a 99 tagot számláló kórházszövetség. Az egyre bonyolultabb gazdasági és technológiai környezetben a kialakult központi irányítású állami kórházrendszer akkor érheti el célját, és akkor maradhat működőképes, ha a helyi menedzsmentek nagyobb mozgásteret kapnak. A helyi városi, járási, megyei és kerületi közösségek támogatására nagy szükség van, valamint a háziorvosi alapellátó rendszerrel is még szorosabb együttműködés kialakítása szükséges.
Szondi Zita, az OKFŐ főigazgató-helyettese az egészségügyben megindult ellenőrzéseket ismertette. A Belügyminisztérium irányítása alatt három szervezeti egység – a BM ellenőrzési főosztálya, az Egészségügyi Államtitkárság felügyeleti szolgálata, s az Országos Kórházi Főigazgatóság Ellenőrzési Főosztálya - járja az intézményeket. Az ellenőrzésekről előre értesítették az érintett egészségügyi szolgáltatókat, tudatva velük, hogy az ellenőrzések a betegfogadások lemondásának gyakoriságát illetve annak okait vizsgálják - mondta. A vizsgált esetek 100 százalékában megtalálták az indokot, hogy miért mondták vissza az ügyeleti ellátást egy-egy beteg esetében a kórházak, és miért irányították át a beteget egy másik intézménybe - ismertette.
A sürgősségi ügyeletek esetében az ellenőrzés hatására szignifikánsan csökkent a lemondások aránya
- jelezte.
„Amint kihirdettem országos kórházfőigazgatói értekezleten, hogy az ellenőrzéseket március 18-án megkezdjük, abban a pillanatban lezuhant Budapesten a lemondásoknak a száma, és lényegében az ellenőrzés végéig ez fennmaradt" - részletezte Révész János, aki szerint az ellenőrzéseknek van visszatartó ereje.
Címlapkép forrása: Getty Images
