Így néz ki a kormány nyári adóemelő csomagja
Gazdaság

Így néz ki a kormány nyári adóemelő csomagja

Ismét módosítja a 2022-ben kihirdetett extraprofitadó-rendeletet a kormány, a hétfői adóemeléssel kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben. Hasonlóan a többi friss kormánydöntéshez, ez is a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg, így megtudhatjuk, hogyan változik a tranzakciós illeték, mi is az a kiegészítő tranzakciós illeték és hogy a bankok hogyan felezhetik a 2024-es extraprofitadó-befizetéseiket. Ezen túlmenően még az energetikai extraprofitadó felülvizsgált szabályai is kiderülnek belőle.

A hétfői bejelentések után valóságos kormánydöntés-dömping jelent meg a hétfői közlönyben, melyekről külön cikkeinkben számoltunk be:

A kormány tegnapi rendeletei közül az egyik legfontosabb az, amivel a 2022-es extraprofitadó-szabályokat módosítja, a "védelmi hozzájárulásnak" nevezett sarc beszedése érdekében. A Nemzetgazdasági Minisztérium a bankokat érintő adómódosításokat egy közleményben alaposan részletezte, most ez jelent meg hivatalos formában is a közlönyben. Ismeretes, a kormány ezekkel az adóemelésekkel teszi rendbe részben az elcsúszó 2024-es költségvetést.

Változó banki extraprofitadó-szabályok

A rendeletmódosítás első paragrafusa a bankok idei új extraprofitadó-szabályait tartalmazza. Első körben rögzíti: "amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő, (5c) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5a) bekezdés alapján a 2024. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét az (5c)–(5f) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni".

Másrészt hozzáteszi a kormány, hogy "az (5b) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2063 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá".

Fontos mértékeket is leszögez a rendelet. Az (5b) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege az (5c) bekezdés szerinti állampapír-állomány névértéknövekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (5b)–(5e) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 50 százaléka, azzal, hogy a csökkentés során az (5b) bekezdés szerinti állampapír állomány névértéknövekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak – ideértve az (5c) bekezdés szerinti állampapírt és az (5c) bekezdés szerinti állampapíron kívüli állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, értékpapírfinanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2063 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

A fenti szabályok lényegét így lehet összefoglalni és értelmezni: a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofitadó befizetési kötelezettségüket a 2024-es évben, amennyiben növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak.

Ennek hátteréről ezekben a korábbi cikkeinkben írtunk, illetve Lóga Máté, az NGM államtitkára írt még ezzel kapcsolatban a Portfolio-n megjelent elemzésében.

Új tranzakciós illeték szabályok

A rendeletmódosítás második paragrafusa egy kiegészítést tesz az eredeti extraprofitadó-rendelethez, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szabályaitól való eltérés címén.

A legfontosabb eleme ezeknek a változásoknak, hogy a főszabály szerint az illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint. Eddig ez 0,3% volt és legfeljebb 10 ezer forint.

Szerepel a rendeletben továbbá az is, hogy "a Pti. tv. 7. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,9 százaléka a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén". Vagyis készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik (0,6 százalékról).

A hétfő esti rendeletből kiderül egy új, eddig kevéssé hangsúlyozott, de a korábbi emelésekkel logikusan összefüggő adóemelési elem is.

Ezek szerint az értékpapír tranzakciós illeték is emelkedik.

Ugyanis a rendelet kimondja: "a Pti. tv. 8/A. § (3) bekezdésétől eltérően a Pti. tv. 8/A. §-a szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,45 százaléka, de vételenként legfeljebb 20 ezer forint".

A törvény szerint a 8/A paragrafus alá ezek a tranzakciók tartoznak: a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN-azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után.

A rendeletmódosítás után sem változik a következő szabály: mentesül az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a) a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.

Itt annyiban módosul a szabály: mentesül a tranzakciós illeték megfizetése alól ha magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 50 ezer forintot meg nem haladó értékben történik. Itt a korábbi 20 ezer forintos limitet emelte a kormány 50 ezer forintra.

A pénzügyi tranzakciós illeték emelése augusztus 1-jétől lép hatályba.

A kiegészítő tranzakciós illeték

A rendeletmódosítás behoz egy új különadót is, a kiegészítő tranzakciós illetéket (korábban ehhez hasonló volt a pótadó például, ami más szektorokat érintően hozott be plusz különadókat). A kormány rendelete ugyanis kimondja, hogy az eredeti extraprofitadó-rendelet kiegészül egy 15/A paragrafussal.

A Pti. tv.-től eltérően a Pti. tv. 1. §-a szerinti

adóalanyokat kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték-fizetési
kötelezettség terheli

– a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmazó,

  • a) a Pti. tv. 3. § (1)–(3) bekezdése szerinti fizetési művelet, továbbá a Pti. tv. 3. § (4) bekezdés a) pontja és – a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi és külföldi hitelintézet, illetve a központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet kivételével – a Pti. tv. 3. § (4) bekezdés e) pontja szerinti fizetési művelet,
  • b) a Pti. tv. 8/A. § (1) bekezdése szerinti vétel,
  • c) az ügyfél javára, továbbá – a hitelintézetek kivételével – más belföldi, illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, valamint befektetési alap javára a befektetési szolgáltatást nyújtó által a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdés 12. pontja szerinti csereügyletre vonatkozó megbízás végrehajtása esetében. Ez utóbbi pont a csereügyletekre (swapokra) vonatkozik.

Amennyiben egy ügylet vonatkozásában az (1) bekezdés a) vagy b) pontja és c) pontja alapján is keletkezne kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, akkor a kötelezettséget csak az (1) bekezdés c) pontja alapján kell teljesíteni - mondja ki a rendelet.

Leszögezik továbbá, hogy nem terheli kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség:

a) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetést és

b) – az (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével – a Pti. tv. 3. § (4) bekezdése szerinti műveletet.

"A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ügylet teljesítésének napján, az (1) bekezdés c) pontja esetében, amennyiben a csereügylet egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből áll, akkor az azonnali ügylet értéknapján, amennyiben a csereügylet több határidős ügyletből áll, akkor az első határidős ügylet értéknapján keletkezik" - olvasható a rendeletben.

A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget

  • a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti művelet esetén a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre a Pti. tv. 5. §-a alapján kötelezett személy,
  • b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti vétel esetében a Pti. tv. 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy,
  • c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti csereügylet esetében a Pti. tv. 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy köteles megfizetni.

A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alapja

  • a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti művelet esetében a Pti. tv. 6. § (1) bekezdés a)–g) és i) pontja szerinti adóalap,
  • b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti vétel esetében a Pti. tv. 8/A. § (2) bekezdése szerinti adóalap,
  • c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti csereügylet esetében az az összeg, amelyre a csereügyletre vonatkozó megbízás vonatkozik.

A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint.

Vagyis a konverziós (deviazaváltást, cserét tartalmazó) ügyletek esetében az alap illeték 0,3%-ról emelkedik 0,45%-ra és bizonyos ilyen műveletek esetében bejön még egy kiegészítő jellegű 0,45%-os kulcs.

Vagyis ezeknél a tranzakcióknál a pénzügyi illeték kulcsa megtriplázódik, 0,3%-ról 0,9%-ra.

A kiegészítő tranzakciós illeték szabályai október elsejétől lépnek hatályba.

Egy talányos módosítás

A kormány ebben az extraprofitadó-rendeletmódosításában is alkalmazza a rendkívül innovatív adóemelési jogtechnikai lépését.

A 2022 december 23-i rendeletmódosításához hasonlóan ezúttal is "szövegrész" módosítással hajt végre adóteheremelést a kormány.

A hétfő esti rendelet 4. paragrafusa ugyanis csak ennyit tartalmaz:

a Korm. rendelet (eredeti 2022-es extraprofitadó-rendelet - a szerk.) 2. § (3) bekezdésében a „7,5” szövegrész helyébe az „5” szöveg lép.

Visszakeresve az eredeti 2022-es rendelet megfelelő részére, kiderülhet számunkra, hogy ez a módosítás ezúttal a kőolajtermék-előállító vállalatokra kivetett különadót írja át.

Az eredeti rendelet ezt mondja ki:

E § alkalmazásában a kőolaj világpiaci árkülönbözete a Platts Crude Oil Marketwire Brent (Platts Dated Brent-PCAAS0) tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzései Mid értékeinek (amerikai dollár/hordó) számtani átlaga és az Orosz Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség hordónként 7,5 amerikai dollárral csökkentett összege, ha az pozitív, azzal, hogy a kőolajtermék-előállító az adókötelezettség megállapításakor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, tárgyhavi átlagos amerikai dollár árfolyamát alkalmazza.

A hétfő esti új szabályok tehát a fenti bekezdésben található 7,5-es számot átírják 5-re. De mit jelent ez a gyakorlatban az érintett különadóterhet-viselő cég esetében, a Mol számára?

Vagyis a 7,5 amerikai dollár értéket csökkenti a kormány 5 dollárra, ami azt is jelenti, hogy az olajárak közötti különbözetből a Mol kisebb összeget vonhat le hordónként, nem 7,5 dollárt, hanem 5 dollárt. Ez növeli az adott különadó adóalapját, vagyis lényegében adóteher-emelést jelenthet.

A Brent-Ural közti különbözetre épülő extraprofit-adónál logikusan azért is emelhette az adóalapot a kormány a különbözet mínusz hordónkénti 7,5 dollárhoz képest (Brent-Urals) -5usd/bbl-re, mert az elmúlt hónapokban meredeken bezuhant a nyugati és az orosz típusú olaj közti árkülönbség. A mai árfolyamokon számolva alig több, mint 5 dolláros az eltérés a két jegyzés között, így a korábbi adókörnyezetben gyakorlatilag semennyi befizetési kötelezettsége nem keletkezne a Molnak az államkassza irányába (hiszen az 5 dollár körüli árkülönbözetből le tudta vonni a 7,5 dollárt hordónként). Az új rendszerben viszont, ahol 5 dollárnál húzzák meg az extrának minősülő profit határát, még valamennyi összeg juthat majd a költségvetésbe, bár ahogy a grafikonon is láthatjuk, a trend eléggé erős és egyértelmű.

brentural diff 1

Egyébként ilyen ütemben haladva nem kizárt, hogy pár hónapon belül akár visszaállhat a közel tökéletes egyensúly a nyugati és az orosz olajtípusok között, amire utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt láthattunk példát.

brentural long

Így néz ki a csomag

A kormány által bejelentett kiigazító csomagnak tehát ismerjük az adóemelésre vonatkozó részleteit (lásd fentebb a rendeletet). Emellett ismert az is, hogy a kormány beszed plusz pénzt az MVM-től is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A Skynet-teszt
Gazdaság

A Skynet-teszt

Mi alapján lehet eldönteni, hogy emberrel vagy mesterséges intelligenciával beszélgetünk?

Kasza Elliott-tal

Eladások

Augusztus közepén pénzre lesz szükségem, és ehhez el kell adnom pár részvényt. Egy éve is volt egy hasonló dilemám...

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Követeléskezelési trendek 2024
2024. szeptember 18.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Ez is érdekelhet
ausztria_tajkep_hegy_haz