Amint reggeli cikkünkben megírtuk: 3 kínai banktól április közepén összesen 1 milliárd eurós hitelt vett fel a magyar állam 3 évre, amelyet eddig nem jelentett be a kormány. A kondíciókról nem tudunk semmit, a tényleges hitelcélokról csak keveset.
Az április 19-i euró/forint árfolyam 395-nél volt az MNB középárfolyam adata szerint, így ezzel a 395 milliárd forintos tétellel néztük meg, hogy a március végi államadósság különböző tételeihez képest mégis mekkora arányról beszélhetünk:
- A külföldi hitelek március végi állományához (2795 milliárd forint) képest a 395 milliárd forintos kínai hitel 14%-ot tett ki, tehát érdemben növelte azt. Az alábbi ábra egyébként jól értékelteti, hogy az utóbbi években ismét intenzíven hízni kezdett a magyar állam külföldi hitelállománya, miután a 2008-2009-ben felvett EU/IMF-hitelcsomagot a 2010-es évek közepére szépen sikerült visszafizetni. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a tavaly év végi 2750 milliárd forintos külföldi hitelállomány a 2023-as teljes évi 75 ezer milliárd forintos folyó áras magyar GDP-hez képest mindössze 2,6%-ot tett ki; és a június végi 3220 milliárdos hitelállomány se lehet érdemben magasabb a bruttó hazai termékhez nézve a százalékos arányt tekintve.
- Június végén egyébként a magyar államadósság szerkezete így nézett ki az ÁKK címlapi grafikonja szerint, azaz a devizahitelek aránya mindössze 6%-os volt. Június végén egyébként a magyar állam összes devizaalapú külföldi hitelállománya összesítésünk szerint 8,2 milliárd euró volt, amelyhez 887 milliárd forintnyi forintalapú hitel is társult (mintegy 2,2 milliárd euró tett ki).
- A külföldi hitelek állományát a devizaalapú adóssághoz, illetve a teljes magyar államadóssághoz képest is megnéztük idősorosan, hogy a fent látott intenzív emelkedést jobban el lehessen helyezni. Amint látható: előbbihez képest 20%-os, utóbbihoz képest szintén 6%-os rátáról beszélhetünk.
- Amennyiben a devizaalapú államadóssághoz képest viszonyítunk, amelybe a devizaalapú állampapírok is beletartoznak, és amelynek állománya március végén 15600 milliárd forintot tett ki, akkor a 395 milliárd forintos új kínai hitelfelvétel mindössze 2,5%-ot tett ki.
- A devizaalapú államadósság aránya egyébként a teljes államadóssághoz képest március végén 28,7%-ot tett ki, amely április végére 29,2%-ra emelkedett. Így tehát a kínai hitelfelvétel 0,5%-ponttal emelte az államadóság devizaarányát egyéb tételekkel együtt, így ezzel még jobban megközelítette az adósságkezelő a saját stratégiájában lefektetett legfeljebb 30%-os arányt. Amint látható: az adósság devizaarányának esése a koronavírus-válság miatti költekezéssel együtt fordult meg, és az elmaradó új EU-pénzek miatt is egyre nagyobb összegekben fordult a nemzetközi kötvénypiacok felé a kormány. E két fő ok együttesen 15% körülről 30% közelébe tornászta fel az arányszámot.
- A teljes magyar államadósság március végi szintjéhez képest (54300 milliárd forint) a 395 milliárd forintos kínai hitelfelvétel mindössze 0,7%-ot tett ki, és maga a tranzakció csak minimális hatással járt az adósság szintjének emelkedésére.
- A folyó áras magyar GDP tavaly 75 ezer milliárd forint volt a friss konvergenciaprogram szerint, így ahhoz viszonyítva a 395 milliárd forintos kínai hitelfelvétel csupán 0,5%-ot jelent. Év végén egyébként a maastrichti kritériumok szerinti magyar államadósság a GDP 73,5%-át tette ki.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
