Az elmúlt bő évtizedben hatalmas számban és teljesítménnyel épültek fotovoltaikus naperőművek Magyarországon, és bár az olcsó, tiszta és hazai energiaforrásra támaszkodó új kapacitások megjelenése jelentős előnyökkel járt, az, hogy ilyen tömegben és elsöprő többségében szinte kizárólag ez a technológia lépett be a villamosenergia-termelésbe, számos kihívás elé is állítja a hálózatok és a rendszer irányítóit.
A forrásoldal ilyen egyoldalú változásának következménye az is, hogy míg a napenergia-termelés szempontjából optimális körülmények között egyre több napközbeni órában Magyarország már több villamos energiát állít elő, mint amennyit fogyaszt, és a többletet exportálja, addig egy ugyanilyen napon sötétedés után már masszív importra kényszerül. Ráadásul míg a napközbeni áramexport viszonylag alacsony áron történik nagyrészt éppen a naperőművek elmúlt években Európa-szerte tapasztalt előretörése eredményeképpen, addig az esti-éjszakai import a kínálati szűkösség miatt igencsak drága.
Amint a HUPX alábbi grafikonján is látszik, a napközbeni napenergia-dömping idején egyre gyakrabban negatív árak alakulnak ki a naperőművek úgynevezett kannibalizációs-hatása következtében (vagyis a termelő/kereskedő még fizet is azért, hogy elvigyék tőle az energiát és ne kelljen leállnia), az esti órákra vonatkozóan azonban nem ritkán jóval 100 euró/megawattóra (MWh) feletti árak alakulnak ki a másnapi árampiacon, ami nyilván a hazai importköltségeket sem hagyja érintetlenül.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
