Magyarországon a legmagasabb rendű olyan szabályozás, amely a síkosságmentesítési célú sózásnak igyekezett gátat szabni, a fás szárú növények védelméről szóló 2008-as, 346/2008. számú kormányrendelet volt, 2024 október elsejétől pedig a 282/2024. számú, a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendelet szabályozza a kérdést.
Az új rendelet vonatkozó szövegrésze csaknem pontosan megegyezik az előzőével. A korábbihoz képest a szövegrészben annyi változás történt, hogy míg a 2008-as rendelet tiltása csak a közterületekre vonatkozott, addig a 2024-es szabályozásban már a közhasználatú területekre terjed ki. A közhasználatú terület fogalma tágabb értelmű, mint a közterületé, mivel a közterületek mellett a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrészét is lefedi.
Az új rendelet szerint "belterületi közhasználatú területen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – síkosságmentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti". Bár a szövegben nem szerepel a "csak" vagy "kizárólag" szó, a rendelet szakértői vélemények szerint
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!