A német adósságfék (Schuldenbremse) egy alkotmányba foglalt költségvetési szabály, amely 2009 óta korlátozza a kormányzat hitelfelvételét, azzal a céllal, hogy hosszú távon fenntarthatóvá tegye az államháztartást. A szabályozás értelmében a szövetségi kormány költségvetési hiánya legfeljebb a GDP 0,35%-a lehet, míg a tartományoknak (Länder) kiegyensúlyozott költségvetést kell fenntartaniuk. Noha a 2008-as pénzügyi válság után bevezetett adósságfék stabilizálta a német költségvetést és csökkentette az államadósságot, a mindenkori politikai vezetés mindeddig elkerülte a módosítását, mivel a német közvélemény hagyományosan elkötelezett a fiskális fegyelem mellett, és a szabályozás megváltoztatása politikailag kockázatosnak számított.
Az elmúlt években azonban a gazdasági stagnálás, az elmaradó beruházások és a védelmi kiadások sürgető növelése miatt egyre erősebbek lettek azok a hangok, amelyek szerint a jelenlegi korlátok túlságosan rugalmatlanok és akadályozzák a gazdasági növekedést.
Azután, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken a Fehér Házban összeveszett Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, valamint egyre valószínűbbnek látszik, hogy az Egyesült Államok magára hagyja az európai NATO-szövetségeseket, égető lett, hogy Németország növelje védelmi kiadásait. Azonban az EU legnagyobb gazdasága évek óta a legnagyobb beteg is az elmaradt gazdasági reformok és a magas energiaárak okozta stagnálásával.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Milyen makrogazdasági hatása lehet az adósságfék eltörlésének?
- Mely befektetések lőhetnek ki a lépés után?
- Milyen kockázatokkal jár a lépés?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
