"Ilyen szakmaiatlan döntést még nem láttam" – megszólalt az ÁSZ-elnök a jegybanki alapítványok ügyében

Ahogy arról részletesen beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos visszásságokat tárt fel a jegybanki alapítvány, a PADME működésében: a jelentés szerint átláthatatlan cégháló, megalapozatlan befektetési döntések és akár 150 milliárd forintos elszámolási veszteség keletkezhetett. Az ügyben feljelentést tettek az ügyészségnél, amely mostanra már meg is kezdte a nyomozást.

Windisch László, az ÁSZ elnöke a 444-nek adott interjúban egy mondattal foglalta össze a legfontosabb megállapításokat:

Nem megfelelően bántak a rájuk bízott közpénzzel a kuratórium tagjai.

A befektetések kapcsán Windisch kiemelte, hogy az Optima-csoport döntései nem feleltek meg az előírt óvatos befektetési politikának. A PADME a vagyonát szinte teljes egészében két külföldi társaság, a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital részvényeibe fektette, ami szakmailag is kifogásolható volt: „Ilyen szakmaiatlan, döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon láttam, holott itt egy 200 milliárdot meghaladó befektetésről volt szó.”

Matolcsy György volt MNB-elnök közvetlen büntetőjogi felelőssége nem merült fel az ÁSZ szerint, mivel nem volt hivatalos szerepe a döntéshozatalban.

„Nem volt sem kuratóriumi, sem felügyelőbizottsági tag az alapítványban, és a befektetéseket végrehajtó céghálózatban, alapkezelőkben, különböző kft.-kben sem volt vezető tisztségviselő” – mondta Windisch. Ugyanakkor elismerte, hogy Matolcsy csak későn rendelt el ellenőrzést, miután ő erre külön felhívta.

„Ahogy ezek a technikai lépések megvoltak, az első adandó alkalommal közzétettük a jelentést” – mondta azzal kapcsolatban Windisch László, hogy a jelentés közzétételének időzítésének semmilyen politikai megfontolás nem volt a hátterében. Hozzátette, különösen fontosnak tartotta, hogy

Matolcsy György még véleményezhette a dokumentumot, de annak publikálása már az új jegybankelnök hivatali ideje alatt történt.

Az ÁSZ vizsgálata nem terjedt ki a PADME-n kívüli alapítványokra, de a feltárt szálak nyomán újabb vizsgálatok indultak. Amint arról írtunk, a Neumann János Egyetem Alapítványánál például az keltett gyanút, hogy rendkívül alacsony kamatozású Optima-kötvényeket vásároltak hatalmas összegben. „Ha megfelelően kezelték volna a közvagyont, nem hozhattak volna ilyen döntést” – kommentálta Windisch László a helyzetet, utalva arra, hogy a jelentésben külön kiemelik, hogy államkötvénybe fektetve sokkal nagyobb profitot érhetett volna az egyetem.

A cégháló komplexitása, az átláthatatlan kereszttulajdonlások és a jelentős túlárazás mind a felelőtlen gazdálkodás jelei voltak a számvevőszék vezetője szerint. „A mai napig nem értjük ennek a valós okát, ezt is leírtuk a jelentésben” – mondta az ÁSZ elnöke. Példaként említette a GTC-részvények beszerzését, ahol a tőzsdei árfolyamhoz képest 30 százalékos prémiumot fizettek az eladónak. „Ezt nagyon alá kellett volna támasztani” – kommentálta a 444-nek adott interjúban a helyzetet.

Nagyon látványos a személyi összefonódás a kuratóriumi tisztviselők, az Optima vezérkara és a cégek vezetése között

– sorolt még egy aggályt az MNB-alapítvány és cégek kapcsán, azt viszont megjegyezte.

A vizsgálat során nemcsak pénzügyi, hanem intézményi szempontból is fontos tanulságok születtek. Az ÁSZ elnöke szerint a magántőkealapok alkalmazása közpénzek esetében erősen problematikus:

Amennyire lehet, kerülni kell a magántőkealapot, pont azért, mert nehezen nyomon követhető, hogy milyen eszközök vannak az alapban és ki a tulajdonos.

Az ÁSZ-elnök cáfolta a 444-nek adott interjúban, hogy már vizsgálat indult volna a Tisza Párt gazdálkodását illetően.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán