Bejelentették Brüsszelben: megkerülik Magyarországot, teljesen leválik az orosz olajról és gázról az EU!

A bejelentés lényege

Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa megerősítette a tegnap már kiszivárogtatott kétlépcsős orosz leválási terv részleteit, így tehát

• Jövő hónapban előáll a Bizottság a részletes jogi csomaggal, amelyet majd a társjogalkotóknak is el kell fogadnia.
• Ez a csomag előírja, hogy a tagállamoknak "év végéig kötelező érvényű orosz olaj, gáz, és nukleáris fűtőelem leválási tervet kell kidolgoznia". Ezzel párhuzamosan megerősítik az orosz gáz nyomon követhetőségével kapcsolatos transzparencia és monitoring szabályokat.
• Az orosz gázvásárlás uniós kiszorítása érdekében szavai szerint "Az új szerződések és a meglévő azonnali szerződések alapján az idei év végétől kezdődően megtiltjuk az orosz gáz importját." Ezzel elmondása szerint a megmaradt orosz eredetű uniós gázimport mintegy egyharmadát lehet kiiktatni.
• A hosszú távú orosz gázvásárlási szerződésekről azt mondta: "a meglévő hosszú távú szerződések alapján 2027 végéig megtiltjuk az orosz vezetékes gáz és cseppfolyósított földgáz behozatalát." Ezzel a meglévő orosz eredetű orosz gázimport kétharmadát fogják kiiktatni a bizottsági terv szerint.
• A tankereken az EU-ba illegálisan kerülő orosz olaj ügyében így terveznek fellépni: "Az orosz árnyékflottán keresztül a piacra kerülő illegális olaj kezelése érdekében is szigorítjuk a kereteket. Együtt fogunk működni az uniós főképviselővel egy olyan közös uniós biztonsági és védelmi politikai misszió kialakításán, amely felügyeletet végez, figyelemmel kíséri a tengeri tevékenységet a gyanús hajók, vagy magatartásformák azonosítása és az illegális tengeri tevékenységek megakadályozása érdekében."
• Az orosz nukleáris fűtőelemek, dúsított urán és egyéb nukleáris anyagok uniós kiszorítása tekintetében azt vázolta a biztos, hogy "új korlátozásokat vezetünk be", illetve új kötelezettségeket és diverzifikációs előírásokat vezetnek be, amelyek "gazdaságilag vonzerő nélkülivé teszik" ezek importját. Azt is jelezte, hogy az Euratom nem fog egyetlen új orosz beszállítási szerződést sem jóváhagyni, de az ellátásbiztonság érdekében fokozatosan fognak fellépni ezen a téren.

A mai bizottsági bejelentésben furcsa, hogy miközben az orosz kőolajimport teljes leállítását is célként jelölték meg 2027-ig, aközben a bizottsági közleményben, a biztosi sajtótájékoztató során, illetve a 9 elemű útiterv rövid kérdezz-felelek részében

csak az orosz kőolaj árnyékflottával szembeni határozott fellépést említik, mint célt. Nincs tehát külön említés arról, ami Magyarországot és Szlovákiát kiemelten érinti: az orosz vezetékes kőolajimport betiltásáról.

Ezzel együtt a kérdezz-felelek rész utal rá, hogy tavaly három tagállam vásárolt még orosz kőolajat, valószínűleg a két országon kívül még Csehországra utal a szöveg.

Fontos további részletek

A hosszú távú gázvásárlási szerződésekből való kilépést úgy tervezi megoldani a Bizottság, hogy

a tagállamok minősített többséggel hoznak egy megtiltó szabályt.

Felhívta a figyelmet az uniós biztos: a szankciókat egyhangúsággal kell meghoznia a tagállamoknak, és időről-időre meg kell újítaniuk, a kereskedelmi jellegű tiltó szabályokat viszont elég minősített többséggel meghozni és elegendő csak egyszer meghozni. Ezen tiltó keret azt tartalmazza majd a fenti kétlépcsős ütemezéssel összhangban, hogy 2027 végétől kezdve nem lehet majd behozni az EU területére orosz földgázt.

Azt is jelezte, hogy a Bizottság jogi szolgálata alaposan megvizsgálta a hosszú távú gázvásárlási szerződésekből való kilépés lehetőségét, amelynek alapja vis maiorra hivatkozás lesz, és a fenti minősített többséggel meghozott tiltó szabályok nyomán

a hosszú távú szerződésekkel rendelkező uniós vállalatokat nem lehet majd felelősségre vonni amiatt, hogy kilépnek ezekből a szerződésekből.

Hozzátette: ezen jogi helyzetet alaposan megvizsgálták, és megnyugtató üzenetet tudnak küldeni az érintett cégeknek, amelyek még rendelkeznek ilyen hosszú távú gázvásárlási szerződésekkel (nem lehet őket felelősségre vonni a szerződésből való kilépés miatt).

Arra a kérdésre, hogy mi van akkor, ha egyes tagállamok (név szerint is említették Magyarországot példaként) a kötelességük ellenére nem készítik el az orosz energiahordozókról való leválás tervét, azt mondta az uniós biztos, hogy

ha egy-két tagállam így tenne, akkor velük szemben "a normál eljárásrend" keretében fognak fellépni.

Kérdésre válaszolva Dan Jörgensen elismerte, hogy az orosz nukleáris fűtőelem uniós kiszorítása összetettebb feladat, ezért az olajjal és gázzal kezdenek, de az lesz a kereskedelmi jellegű stratégia a fűtőelemeknél, hogy egy vámot, vagy adót vetnek majd ki a dúsított urán behozatalára, és így fogják gazdaságilag vonzerő nélkülivé tenni az importot az EU területére. Ezt megelőzően az első feladat az, hogy az érintett tagállamok útitervet készítsenek a leválásra, illetve a függőségük csökkentésére (itt tehát megengedőbbnek mutatkozott a szavak szintjén, mint a teljes orosz leválás). Utóbbi kapcsán megjegyezte: azon öt ország közül, amelyek még használnak orosz nukleáris fűtőelemet, négy már aláírt alternatív szállítóval is szerződést (köztük van Magyarország is, amely nemrég a francia Framatome-mal szerződött le arra, hogy 2027-től fűtőelemeket szállít – a szerk.)

Később a kérdezz-felelek részben Jörgensen elismerte:

míg az orosz kőolaj és földgáz kivezetésével kapcsolatban világos, egyértelmű határidőt tűztek ki, ami 2027 vége, addig a nukleáris energia esetén nincs ilyen, mert tisztábban kell látniuk az öt szóban forgó ország terveit, diverzifikációs lehetőségeit illetően.

Arra a kérdésre, hogy ha a következő időszakban békemegállapodás születne Oroszország és Ukrajna között, akkor mi történne a most felvázolt jogi kötőerejű, az orosz energiahordozók teljes kiszorítását célzó csomaggal, úgy reagált az uniós biztos, hogy ettől a folyamattól függetlenül készül a csomag, és még ha holnap béke lenne a két ország között, akkor sem lenne szabad újra függővé válnunk az orosz energiahordozóktól. Leszögezte:

Nem szabad még egyszer ilyen kiszolgáltatott helyzetbe hoznunk magunkat. Másodszor pedig: nem akarjuk feltölteni a háborús kasszáját és támogatni a háborús gazdaságát, mert ki tudja, mely országok lesznek a következők.

Kérdést kapott arra is az uniós biztos, hogy az orosz nukleáris energiahordozókra kivetni tervezett vám összhangban van-e az uniós alapszerződéssel, annak 194. paragrafusával és a tagállamok azon jogával, hogy a saját energiamixüket saját maguk határozhatják meg. Jörgensen válasza szerint a Bizottság jogi szolgálata alaposan vizsgálta ezt a kérdést már a csomag megszövegezése során, és a tervezett lépéseket "összhangban lévőnek találta az alapszerződésekkel".

Hogy jutottunk idáig? - Néhány fontos további adalék

A biztos a sajtótájékoztatón felidézte, hogy csupán tavaly 23 milliárd eurót, havi átlagban 1,8 milliárd eurót fizettek a tagállamok az orosz energiahordozókért, amellyel végülis hozzájárultak az orosz hadigépezet finanszírozásához, de ezt fokozatosan, koordinált lépések sorozatán át meg kell szűntetni úgy, hogy ez a lehető legkisebb kihívásokkal és áremelkedéssel járjon a tagállamoknak és az energiafogyasztóknak.

Felidézte, hogy az uniós szénimport fele Oroszországból származott 2022 előtt, de ezt már teljesen leállította az EU egy korábbi szankciós döntéssel.

A kőolajimportnak korábban a 26%-a származott Oroszországból, mára ez 3%-ra csökkent, a földgáz esetén pedig a 2022-es 45%-ról 13%-ra csökkent az Oroszországból származó gáz importaránya.

Ez volumenben szavai szerint idén mintegy 37 milliárd köbmétert fog kitenni, viszont idén a globális LNG-kitermelés mintegy 25-30 milliárd köbméterrel fog nőni, 2026-ig pedig becslések szerint összesen mintegy 90 milliárd köbméterrel. Mindehhez még figyelembe kell venni, hogy utána évi 8 milliárd köbméternyi román gázkitermelés is megindulhat, illetve az EU éves gázfogyasztása minden évben 15 milliárd köbméterrel csökkenhet, így tehát az orosz gáz teljes kivezetése (idén 37 milliárd köbméter) utalása szerint nem fogja megrengetni az uniós gázpiacot, illetve nem fogja összességében emelni az árakat.

Kijelentése szerint:

Összességében nem számítunk arra, hogy ez az árnövekedéshez vezetne. Ennek ellenére nem hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy egyes országok számára ez az átállás nehezebb lesz, mint más tagállamok számára.

Ezeket a nehézségi fokokat és az orosz energiahordozókról való leválást jobban fogják majd látni azokban a kötelezővé tett ország tervekben, amelyeket év végéig kell majd elkészíteniük az egyes tagállamoknak, de hangsúlyozta, hogy elemzéseik szerint

egyetlen országot sem visel meg túlságosan keményen

a leválás.

A Bizottság által kiadott közlemény a fentivel párhuzamosan más globális gázpiaci számokat is tartalmaz, eszerint "2025-től kezdve a globális LNG-kínálat várhatóan gyorsan nőni fog, miközben a gázkereslet csökken. Az energiaátalakítási keretrendszer és a megfizethető energiáról szóló cselekvési terv teljes körű végrehajtásával az EU 2030-ig várhatóan akár 100 milliárd köbméter földgázt is helyettesíthet, ami 2027-ig 40-50 milliárd köbméteres keresletcsökkenést jelent. Ugyanakkor az LNG-kapacitások 2028-ig várhatóan mintegy 200 milliárd köbméterrel nőnek, ami ötször több, mint az EU jelenlegi orosz gázimportja."

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images