Kormányinfó: ellehetetlenülhet a rezsicsökkentés

A kormányinfo legfontosabb bejelentései:

• A kormány új árrésstopot vezet be május 19-től, amely 15%-os árrésplafont ír elő több mint ezer drogériai termékre 30 kategóriában, várhatóan 10%-os árcsökkenést hozva, az intézkedés első körben augusztus 31-ig vagy 90 napig lesz érvényben, miközben az élelmiszerekre vonatkozó korábbi szabályozás jövőjéről még nincs döntés.
• Magyarország ellenzi az orosz energiahordozók uniós tilalmát, mert az 1,5–2 milliárd eurós többletköltséget és a rezsivédelem ellehetetlenülését okozná, az árak duplázódnának, a kormány jogi kifogásokat emel az Európai Bizottság javaslatával szemben, nem támogatja az egyhangúság megkerülését, és szövetségeseket keres az energiapolitikai szuverenitás védelmében.
• Gulyás szerint a háború kezdete óta Magyarország 20 milliárd eurót veszített az energiaárak növekedése miatt, a többletköltség szinte teljes egészében az energiaszámlákból ered.
• A devizahiteleseket érintő luxemburgi bírósági ítélet új törvényt nem igényel, de ha a banki tájékoztatás tisztességtelen volt, a pénzintézet viseli a veszteséget, az ítélet minden esetben egyedi elbírálást igényel.
• Benyújtották a 2026-os költségvetést, amely 7700 milliárd forintot irányoz elő nyugdíjakra, 5600 milliárdot családtámogatásra és rezsivédelemre, 5500 milliárdot gazdaságfejlesztésre, emellett adómentességet biztosít többgyermekes anyák számára, és fegyverpénzt is tartalmaz a honvédelmi dolgozóknak.
• A Demján Sándor Program keretében több tízezer vállalkozás pályázott különböző támogatásokra, 48 milliárdos keretre 137 milliárdnyi igény érkezett, a honlapprogramban 11 milliárd forintnyi támogatást kértek, a munkáshitelprogramban 19 ezer folyósítás történt, előnyt élveznek az elmaradott térségek cégei.
• A minimálbér-megállapodás újratárgyalása jogilag lehetséges, ha a GDP-növekedés legalább 1 százalékponttal elmarad a várt 3,4%-tól; a kormány továbbra is a 13%-os emeléssel számol, de nyitott a tárgyalásra, ha valamelyik fél kezdeményezi, a második negyedéves adatok megvárását javasolják.
• A ferihegyi repülőtér fejlesztése állami tulajdonszerzés után új terminálokat és jobb közlekedési kapcsolatot céloz, hosszú távon vasúti összeköttetéssel, konkrét ütemezés még nincs.
• Az állategészségügyi helyzet javul, a száj- és körömfájás-járvány két hete nem terjedt tovább, a kár eddig 10 milliárd forint, és ha ez így marad, rövidesen újraindulhat az állattenyésztés.
• A kormány nem lát okot ingatlan-árrésstop bevezetésére, ezt Gulyás egyértelműen kizárta.
• A nyugdíjasoknak tervezett áfa-visszatérítés részleteiről még nincs döntés, sem a kifizetés formájáról, sem az összegről, az egyeztetések nyugdíjasszervezetekkel folynak, határidőt nem ígértek.
• Az alkotmánybírók és a legfőbb ügyész jelölése nem kormányhatáskör, de Gulyás támogatná Polt Pétert, ha jelölnék, Hende Csaba neve is felmerült, az Országgyűlés május 20-án szavazhat.
• Gulyás nem lát problémát Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2023-as katonai kijelentéseiben, szerinte azok a védelmi felkészülésről szóltak, és nem ellentétesek a kormány diplomáciai békefókuszú célkitűzéseivel.

Gulyás Gergely a 2025-ös költségvetésben szereplő, mintegy 30 milliárd forintos választási előirányzattal kapcsolatban elmondta, hogy annak összegét a Nemzeti Választási Iroda állapította meg, majd juttatta el a Belügyminisztériumon vagy a Pénzügyminisztériumon keresztül a költségvetési tervezéshez.

Hangsúlyozta, hogy a részletes költségbontást az NVI készíti el, és a kormány nem avatkozik bele a lebonyolítás pénzügyi részleteibe, mivel Magyarországon az a gyakorlat, hogy a választási folyamat nem kormányzati irányítás alatt áll.

Gulyás Gergely a biztosítók díjemeléseivel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter folytat tárgyalásokat, amelyek szerinte biztató eredménnyel zárulhatnak.

A kormány egyelőre nem hozott döntést arról, hogy mely biztosítási termékek árképzésébe avatkozna be.

A miniszter szerint erre csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyalások nem vezetnek megállapodáshoz.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a magyar állam esetleges tulajdonrész-eladásáról az MBH Bankban nem született döntés, és a kérdés az elmúlt másfél hónapban nem került a kormány napirendjére. Bár korábban felmerült a téma, jelenleg nincs előrelépés az ügyben, és arról sincs döntés, hogy az állami tulajdonrész megtartása vagy értékesítése szolgálná inkább a magyar állam érdekét.

Arra a kérdésre, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a nyári hőségben problémát okozhatnak-e a kórházi klímaberendezések, Gulyás megerősítette: a kormány számít erre, és folyamatosan dolgozik a kórházi termek légkondicionálásának bővítésén. A műtők közel 100%-a már klimatizált, minden olyan helyen biztosított a hűtés, ahol nyári hónapokban is végeznek beavatkozásokat. A kórtermekben is folyamatos a fejlesztés, ezt a Kormányzati Ellátási Főigazgatóság koordinálja. Szerinte az államtitkár korábban is beszámolt arról, hogy nagy előrelépés történt ezen a téren.

Gulyás Gergely az amerikai vámintézkedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg nincs tudomása arról, hogy a kormány egyeztetett volna a MOL-csoporttal az ügyben. Hozzátette, hogy az amerikai döntések egy része még nem lépett hatályba, mivel az elnök 90 napos halasztást rendelt el.

A kormány reményei szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió végül megállapodásra jut, és nem kerül sor súlyos vámszabályok bevezetésére a két gazdasági térség között.

Gulyás Gergely az atomenergia és a fűtőanyag-beszerzés uniós szabályozásával kapcsolatban elmondta: a magyar kormány nem támogat semmilyen olyan javaslatot, amely korlátozná a nukleáris fűtőanyagok beszerzését. Hangsúlyozta, hogy az energiamix kialakítása továbbra is nemzeti hatáskör, amit az uniós alapszerződések is rögzítenek.

Magyarország több évre előre rendelkezik nukleáris fűtőanyaggal, de a pótlása technikailag összetett, nem egyszerűen lecserélhető termékről van szó. De vizsgálják, hogy az orosztól eltérő beszállítókat is találhatnak-e.

Gulyás Gergely az ukrán EU-csatlakozás kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a nemzetiségi jogok tiszteletben tartása a legfontosabb feltétel. Szerinte Ukrajnának legalább a 2015 előtti állapotokat kellene visszaállítania, amikor még biztosított volt az anyanyelvi oktatás a magyar kisebbség számára. Ezt a kormány a minimális elvárásnak tekinti, és nem követeli meg, hogy Ukrajna minden nemzetiségre egységesen terjessze ki ugyanezeket a jogokat.

A miniszter szerint azonban még e feltételek teljesülése esetén is fennállnak komoly gazdasági aggályok, amelyek miatt Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna uniós csatlakozását, így az összes csatlakozási fejezet megnyitását.

Gulyás Gergely a minimálbér-megállapodás újratárgyalásának lehetőségével kapcsolatban elmondta, hogy bár a magyar kormány továbbra is a 13%-os minimálbér-emeléssel számol, jogilag adott a lehetőség az egyeztetésekre, ha azt valamelyik fél kezdeményezi.

A jelenlegi megállapodás szerint akkor kell újratárgyalni a béremelést, ha az idei GDP-növekedés legalább 1 százalékponttal elmarad a korábban várt 3,4%-tól.

Mivel az első negyedéves adatok gyengébbek a vártnál, Gulyás szerint érdemes megvárni a második negyedév számait, mielőtt végleges következtetéseket vonnának le. Hangsúlyozta, hogy a kormány eddig is a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodásokat támogatta, és ha szükséges, kész tárgyalni. A jövő évi költségvetés tartalmazza a közszféra minimálbér-emeléséhez szükséges forrásokat – tette hozzá a miniszter.

Gulyás Gergely a kormányinfón elmondta, hogy az orosz energiahordozók uniós tilalmának lehetséges hatásaival kapcsolatban jelenleg is zajlik a minisztériumok közötti egyeztetés. Az 1,5–2 milliárd euróra becsült többletköltség nagysága a külügyminiszter és az energetikai miniszter eltérő becslésein alapul:

Szijjártó Péter inkább az alsó, míg Lantos Csaba a felső érték felé hajlik.

A pontos számításokat az érintett tárcák állítják össze, és azokat később a sajtóval is megosztják.

A témával kapcsolatban Gulyás arra is kitért, hogy Magyarország nem köti össze más uniós döntésekkel az energiapolitikai vitát, ugyanakkor jogi kifogásokat emel az Európai Bizottság eljárásával szemben. Szerinte a testület most olyan döntést kíván kereskedelempolitikai kérdésként előterjeszteni, amelyet korábban még egyhangúság alá eső szankciós intézkedésnek tartott.

Magyarország más közép-európai országokkal együtt ellenzi a javaslatot, és bízik abban, hogy vagy sikerül a Bizottságot eltántorítani, vagy – ha mégis előterjesztik – egy blokkoló kisebbség meg tudja akadályozni az elfogadását.

Gulyás Gergely ismertette, hogy a miniszterelnök által említett, 20 milliárd eurós veszteség elsősorban az energiaköltségek emelkedéséből adódik. A kormány számításai szerint Magyarország 2022 februárja óta ennyivel többet fizetett az energiáért, mint amennyit az orosz–ukrán háború előtt kellett volna.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a pontos bontást nem részletezte, de hozzátette, hogy ez az összeg döntő részben, ha nem teljes egészében, az energiaszámla-növekedésből ered.

Gulyás Gergely a devizahiteleseket érintő luxemburgi bírósági döntéssel kapcsolatban közölte, hogy a kormány álláspontja szerint minden szereplőnek – így a bankoknak is – tiszteletben kell tartania a hatályos jogszabályokat és bírósági ítéleteket.

A döntés nem ír elő új jogalkotási kötelezettséget, hanem a bíróságok számára ad iránymutatást az egyedi ügyek elbírálására

– mondta el a miniszter.

Szerinte az ítélet lényege, hogy ha a banki tájékoztatás tisztességtelen volt, akkor nem lehet a veszteségeket megosztani az ügyféllel, hanem a bank viseli a teljes kárt. Gulyás szerint tehát lehetnek olyan esetek, amikor a bankoknak kártérítést kell fizetniük, de ez minden esetben egyedi elbírálást igényel. A kormány jelenleg nem lát szükséget új törvényi beavatkozásra.

Gulyás Gergely az RTL kérdésére ismertette, hogy május 19-én hatályba lép az új árrésszabályozás, amely 30 termékkategóriára, főként drogériákban kapható fogyasztási cikkekre terjed ki.

Az intézkedés több mint ezer terméket érint, és körülbelül 35 ezer különböző árucikkre vonatkozhat.

A döntés hátterében az áll, hogy a kormány szerint ezen a piaci területen indokolatlanul magas árrések alakultak ki, amelyek hozzájárulnak az infláció fenntartásához. A szabályozás augusztus 31-ig, illetve legfeljebb 90 napig lesz érvényben első körben, de szükség esetén meghosszabbítható.

A száj- és körömfájás-járvánnyal kapcsolatban Gulyás közölte, hogy

az elmúlt két hétben nem jelentkeztek új fertőzések, ami kedvező jel.

A kártalanítási folyamat folyamatban van, a becslések szerint eddig mintegy 10 milliárd forintos kár keletkezett. Ha a fertőzés nem terjed tovább, néhány héten vagy egy-két hónapon belül újraindulhat az állattenyésztés.

Gulyás Gergely a ferihegyi repülőtér fejlesztéséről elmondta, hogy a részleges állami tulajdonszerzést követően nagy volumenű beruházások várhatók, köztük új terminálok építése és a reptér jobb közlekedési elérhetőségének megteremtése.

Hosszabb távon cél, hogy gyors és olcsó vasúti összeköttetés is létrejöjjön Budapest és a repülőtér között, de erről egyelőre még folynak a tárgyalások, konkrét bejelentés még nem történt

– mondta el a miniszter.

A turizmus növekedése miatt a reptér forgalma már most is megközelíti az évi 20 millió utast.

A politikus nem jelezte, hogy mikorra várhatók döntések.

Gulyás Gergely a román elnökválasztással kapcsolatban kijelentette, hogy a magyar kormány nem kíván beavatkozni a választási folyamatba, és semmilyen formában nem támogat egyetlen jelöltet sem.

Hangsúlyozta, hogy Románia Magyarország szomszédja, és a magyar kormány a választások eredményétől függetlenül együtt kíván működni a megválasztott román államfővel.

Nem kommentálta, hogy a korábban magyarellenes kijelentéseket tevő Georgian Simion szélsőséges politikus vezet az első forduló után.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy

Magyarország kilépése az Európai Unióból soha nem merült fel, és az ezzel kapcsolatos hírek félrevezetőek vagy szándékos félremagyarázások.

A kormány célja egy működőképesebb, az eredeti alapelvekhez közelebb álló uniós működés. Gulyás szerint a jelenlegi Európai Bizottság nem képviseli kellőképpen Közép-Európa érdekeit. A kormány ezért olyan változást szeretne, amelyben nagyobb súlyt kapnak azok a politikai erők, amelyek nem egy föderális unióban, hanem a tagállamok együttműködésén alapuló modellben hisznek.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely miniszter kategorikusan cáfolta, hogy ingatlan-árrésstopot tervezne a kabinet.

Gulyás Gergely a nyugdíjasoknak tervezett áfa-visszatérítéssel kapcsolatban közölte, hogy a kormány még nem hozott végleges döntést a támogatás technikai részleteiről. Ezért egyelőre nem tudott választ adni arra sem, hogy az érintettek milyen formában – például csippantással vagy élelmiszerutalványon keresztül – és milyen összegben számíthatnak visszatérítésre.

Hangsúlyozta, hogy a kormány célja egy egyszerűen működtethető rendszer kialakítása, amely figyelembe veszi az átlagos nyugdíjas fogyasztási szokásait és a költségvetési lehetőségeket.

A döntés meghozatala előtt nyugdíjasszervezetekkel is egyeztetnek.

Gulyás arra kért minden érintettet, hogy a részletek bejelentéséig legyenek türelemmel, határidőt nem ígért, hogy meddig dönthet a kabinet.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az alkotmánybírók jelölése és megválasztása nem a kormány hatásköre, hanem az Országgyűlésé, hiába terjed pletyka arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyészt alkotmánybírónak jelölhetik a kormánypártok. A miniszter elmondta, hogy a Fidesz-KDNP frakció a héten várhatóan bejelenti az alkotmánybíró-jelölteket.

A miniszter Polt Pétert kiváló jogásznak tartja, aki szerinte bármely közjogi tisztség betöltésére alkalmas, így alkotmánybírónak is. Ha a jelölése megtörténik, Gulyás saját bevallása szerint jó lelkiismerettel fogja támogatni.

Újságírói kérdésre azt is megerősítette, hogy a jelenlegi információk szerint Hende Csaba neve is felmerült a jelöltek között, akit szintén alkalmasnak tart. A döntések határideje közeleg, mivel május 20-án kerülhet sor a kétharmados szavazásra az alkotmánybírók megválasztásáról.

A legfőbb ügyész személyéről a köztársasági elnök dönt majd, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban Polt Pétert is Göncz Árpád jelölte. Gulyás bízik abban, hogy az államfő most is bölcs döntést fog hozni.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön kiszivárgott hangfelvételen elhangzott kijelentéseiben nem lát semmi rendkívülit vagy problémásat. Mint ismert, a honvédelmi vezető arról beszélt 2023 áprilisában egy zárt eseményen, hogy a magyar kormány döntése nyomán lezárul az eddigi békementalitás és megkezdődik „a háború felé vezető út nulladik fázisa”.

Gulyás szerint a kijelentések a katonai logikának megfelelően a Magyar Honvédség védelmi feladataira és felkészültségi kötelezettségére vonatkoztak. Hangsúlyozta, hogy minden ország azért tart hadsereget, hogy az adott országot – jelen esetben Magyarországot – szükség esetén meg tudja védeni.

A miniszter leszögezte, hogy a katonáknak nem békemissziókra, hanem a hazai védelemre kell felkészülniük. Szerinte ez nem áll szemben azzal, hogy a kormány politikai szinten a háborús helyzetek diplomáciai megoldását támogatja. A tárcavezető azt mondta, a kabinet álláspontja továbbra is az, hogy a szomszédban zajló háborús helyzet miatt a katonai felkészültség szükségszerű, de ez nem jelent háborús szándékot.

Vitályos Eszter kormányszóvivő több kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) érintő támogatási program aktuális adatairól számolt be.

Az 1+1 beruházásélénkítő program keretében eddig 6800 vállalkozás érdeklődött, 1885-en nyújtottak be pályázatot, és a 48 milliárd forintos keretösszegre 137 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett.

A pályázók között 937 kis-, 509 közép-, és 9 mikrovállalkozás szerepel. Jelenleg az értékelés és a hiánypótlás zajlik, az első nyertesek értesítése hamarosan megtörténik.

A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programra 9960 jelentkező volt 11 milliárd forint értékben, míg a rendelkezésre álló keret 9 milliárd forint.

Eddig 5200 kérelmet nyújtottak be, 3,4 milliárd forint támogatást már 2657 vállalkozás elnyert. A munkáshitel programban több mint 19 ezer folyósítás történt. A döntések során előnyt élveznek az elmaradottabb régiók vállalkozásai is

Gulyás Gergely kérdésre azt válaszolta, hogy Magyarország továbbra is szövetségeseket keres az Európai Unióban az energiapolitikai szuverenitás védelmében, de nem kíván összekapcsolni egymástól független uniós döntéseket – például az orosz szankciókat és a gázimportot érintő javaslatokat.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság új javaslata – amely korlátozná az orosz gázimportot – valójában szankciós természetű, még ha kereskedelempolitikai eszközként is próbálják előterjeszteni.

A kormány szerint ez jogilag gyenge alapokon áll, és az ilyen típusú döntésekhez továbbra is egyhangúságra van szükség. Gulyás emlékeztetett arra, hogy 2022-ben Magyarország, Szlovákia és Csehország mentesítést kapott egy hasonló ügyben, miután a magyar vétó miatt nem volt meg az egyhangú támogatás.

Gulyás Gergely szerint a kormány óvatos becslései alapján az újonnan, a háztartási termékekre bevezetett 15%-os árrésplafon

több mint 10%-os árcsökkenést hozhat az érintett termékek esetében.

Ugyan az egyes termékcsoportok árrése eltérő – van, ahol 30% körüli, máshol alacsonyabb vagy magasabb –, a pontos hatások az árfigyelő rendszer segítségével körülbelül egy hónap múlva lesznek láthatók.

Arra a kérdésre, hogy az élelmiszerekre vonatkozó korábbi árrésszabályozás hatályban marad-e május után, a miniszter közölte: erről a kormány még nem döntött.

Vitályos Eszter kormányszóvivő tájékoztatása szerint az elmúlt két hétben több mint 15 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg országszerte. A legnagyobb volumenű beruházások közé tartozik:

• Útfejlesztés: megújult a 37-19-es számú út Sátoraljaújhely és Hollóháza–Kéked között, közel 18 kilométer hosszan, 4 milliárd forintból.

• Iparfejlesztés: átadták a NAVÉV Kft. új, robotikával működő és környezetbarát technológiát alkalmazó üzemét Tiszacsegén. A 7,5 milliárd forintos beruházáshoz 1,5 milliárd forintos állami támogatás társult.

• Oktatás: a Déli Agrárszakképzési Centrum több mint 1 milliárd forint értékben kapott korszerű mezőgazdasági munkagépeket. Bővítették a mezőcsáti Dr. Enyedi Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde épületét is.

• Felsőoktatás: befejeződött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szarvasi Tudásközpontjának 1,13 milliárd forintos energetikai korszerűsítése.

• Településfejlesztés: kiemelt projektek zajlottak több helyszínen, köztük víziközmű-korszerűsítés (514 millió Ft), patakvíz-elvezetés Sajóváronyban (212 millió Ft), valamint egészségház- és szociális központátadások Berettszán és Garandán.

A fejlesztések több szektorban – közlekedés, ipar, oktatás, egészségügy, szociális ellátás és kultúra – is érezhetően hozzájárulnak a helyi közösségek fejlődéséhez.

Összefoglaló a 2026-os költségvetési tervezet benyújtásáról (a számok már korábban ismertté váltak a nyilvánosságra hozott előterjesztésből):

A kormány hivatalosan is benyújtotta a 2026-os költségvetés tervezetét az Országgyűlés elé. A főbb számadatok már korábban is nyilvánosságra kerültek a költségvetési előterjesztésben, így Gulyás Gergely csak rövid kiegészítő nyilatkozatot tett.

A miniszter elmondta, a forrásokat leginkább a magyar családok és a gazdaság megerősítésére kívánják fordítani. Ennek jegyében a családpolitikai célokra 4800 milliárd forintot irányoznak elő, a rezsivédelemre pedig több mint 800 milliárdot, vagyis ezek együtt 5600 milliárd forintot tesznek ki.

A kabinet szerinte "Európa legnagyobb adócsökkentési programját" hirdeti meg: a 2 és 3 gyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességére 320 milliárd forintot különítenek el, míg a januártól két ütemben megduplázott adókedvezményre 290 milliárdot.

A költségvetés legnagyobb kiadási tétele továbbra is a nyugdíjakra fordított összeg: összesen 7700 milliárd forint szerepel nyugdíjemelésre, 13. havi nyugdíjra és nyugdíjprémiumra.

A tervezet számol a 13%-os minimálbér-emelés hatásaival, illetve a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány részére korábban nem rögzített hat havi fegyverpénz kifizetésével is.

A gazdaságfejlesztési programokra 5500 milliárd forint jut, míg az önkormányzatok iparűzési adóból származó bevételei várhatóan több mint 100 milliárd forinttal nőnek jövőre.

A kormány szerint a 2026-os büdzsé egyszerre biztosítja a családtámogatások fenntartását, a gazdaság fejlődését, valamint a nyugdíjasok anyagi megbecsülését. A cél egy kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítása a kihívásokkal teli időszakban is.

A kormány legutóbbi ülésén kiemelten foglalkozott a gazdaság helyzetével, különös tekintettel az infláció alakulására és az élelmiszerárak szabályozására. Gulyás Gergely bejelentette, hogy a korábban bevezetett élelmiszer-árrésszabályozás nem hozta meg a kívánt eredményt, ezért a kormány további lépéseket tervez.

A kabinet továbbra is elutasítja az indokolatlan áremeléseket, különösen egy olyan gazdasági környezetben, ahol a háború következményeként 2022-ben megugró infláció komoly pénzromláshoz vezetett. Gulyás szerint nem elfogadható, hogy a kereskedelmi láncok extraprofitot realizáljanak a magyar családok kárára.

Ezért a kormány az élelmiszerek után most a háztartási cikkekre és drogériai termékekre is kiterjeszti az árrésszabályozást.

Az új intézkedés több mint ezer terméket érint 30 kategóriában, és 15%-os árrésplafont vezetnek be. A cél az, hogy visszafogják az indokolatlan áremelkedéseket és ezzel is mérsékeljék a családokra nehezedő terheket.

Gulyás Gergely arról beszélt az uniós orosz leválási tervek kapcsán, hogy Magyarországnak a jelenlegi hosszú távú orosz gázszerződés helyett más forrásból kellene földgázt vásárolnia, az 1,5–2 milliárd euróval lenne drágább évente.

Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a teljes költségvetési rezsivédelem összegét újra kellene gázvásárlásra fordítani

– fogalmazott.

Tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz kőolajról, földgázról és nukleáris energiáról leválás együttesére mondott be 600 milliárd forintos, kb. 1,5 milliárd eurós költségtöbbletet, ma tehát ehhez képest már egy nagyobb szám is elhangzott, ráadásul csupán a gázbeszerzés többletköltségére.

A lakossági áram- és gázárak kétszeresére, illetve két és félszeresére emelkednének, ami a magyar embereknek és vállalkozásoknak is komoly terhet jelentene.

Ez a rezsivédelem ellehetetlenítését jelentené, ezért a kormány mindent megtesz az intézkedés ellen – tette hozzá a miniszter.

A miniszter szerint az Európai Bizottság megpróbálja kijátszani az uniós alapszerződések egyik alaptételét, miszerint minden tagállam maga határozhatja meg energiamixét. Ezt eddig minden nyilatkozat megerősítette, beleértve a 2022-es versailles-i nyilatkozatot is. Most viszont kereskedelempolitikai intézkedések révén próbálják megkerülni ezt az elvet, ráadásul úgy, hogy az egyhangúságot is csorbítanák a döntéshozatal során.

Gulyás bejelentette, hogy Magyarország szövetségeseket keres az Európai Unióban az energiapolitikai szuverenitás védelmében, és már látja a jeleit annak, hogy más tagállamok is csatlakoznak ehhez az állásponthoz.

Tegnap a kormány hosszú ülést tartott – kezdte a tájékoztatót Gulyás Gergely. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint hosszan tárgyalták Ukrajna helyzetét, ennek részeként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság szerdai EP-bészédét is, ami az ország csatlakozásáról szólt.

A kormány továbbra sem támogatja, hogy idén minden tárgyalási fejezetet megnyissanak az ukrán féllel a csatlakozási tárgyalásokon.

Csütörtökön délelőtt ismét bejelentéseket tesz a szerdai kormányülés legfontosabb döntéseiről, valamint az azon tárgyalt témákról.

Várhatóan ismét összefoglalják a kabinet ukrajnai háborús friss helyzetértékelését.

De várhatóan további részleteket ismerhetünk meg az árrésstop meghosszabbításáról, valamint esetleges kiterjesztéséről, miután kiszivárgott, hogy a kormány fontolgatja a drogériás termékeken való alkalmazását is.

A mai tájékoztatón várhatóan szó lesz az Európai Bizottság javaslatáról, amely 2027-től teljesen leállítaná az orosz gáz- és olajimportot, amit Orbán Viktor veszélyesnek tart a rezsicsökkentés szempontjából.

Téma lehet még a 2026-os büdzsé előkészítése, amelyet nyilvánosságra hozott a Nemzetgazdasági Minisztérium és már véleményezhető.

Ennek kapcsán a vészhelyzeti uniós költségvetési klauzula alkalmazásáról is szó eshet, amely a védelmi költségeket akár a GDP 1,5 százalékáig levonhatóvá teszi.

Arról is szó eshet, hogy az első negyedévben a magyar gazdaság negyedéves alapon 0,2, míg éves szinten 0,4 százalékkal zsugorodott. A csütörtökön közzétett ipari termelési statisztika szerint az ágazat továbbra is szenved.

Várhatóan több kérdés elhangzik majd arról a kiszivárgott hangfelvételről, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf egy 2023 tavaszi kijelentése hallható, hogy Magyarország honvédségi modernizációjával a békementalitás helyett átállnak a háború felé vezető út nulladik fázisára.

A bejelentéseket élőben közvetítjük a Portfolio-n.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán