
Mi a nagy kép röviden?
A napokban tette közzé az Eurostat a lakossági és nem-lakossági (céges és intézményi) áram- és gázárak tavalyi második féléves adatbázisát (ebből az európai szinten is legalacsonyabb magyar lakossági árak kérdésével szerdán már foglalkoztunk), amely költségoldali versenyképességi szempontból is nagyon jó összevetést ad arra, hogy a magyar cégek áram- és gázárai mennyire magasak európai viszonylatban.
A kép az áramárak szempontjából lesújtó, mert még inkább Európa élmezőnyébe ugrottak a magyar céges nettó áramárak.
Amint a tavalyi első félévi adatok alapján megírtuk: akkor a harmadik-hetedik legmagasabbak voltak a magyarországi céges áramárak a különböző fogyasztási sávokban, ezek a második-negyedik helyekre jöttek előre a tavalyi második félévre.
A földgáz esetén vegyesen változott a helyzet: a tavalyi első félévben az első, illetve a negyedik-hatodik legmagasabb árakat láttuk európai összevetésben a magyar adatoknál, és a második félévben megmaradt a messze legmagasabb átlagár az egyik nagy fogyasztási sávban, míg örvendetes, hogy a kisebb fogyasztási sávokban Európa középmezőnyébe csúsztunk vissza az átlagárakat tekintve.
Emelkedett a nagykereskedelmi piaci árkörnyezet, de…
Egy áprilisi elemzésünkben röviden már bemutattuk, hogy melyek voltak azok a főbb nemzetközi tényezők, amelyek mind a gáz-, mind a villamosenergia nagykereskedelmi árát feljebb tolták a tavalyi második félévben; és amelyek emelték idehaza is a kiskereskedelmi értékesítési átlagárakat, szűkítve a kereskedők profitját a kissé erősödő piaci verseny mellett.
Ezzel együtt is érdemes ránézni az alábbi grafikonra, amely azt mutatja, hogy
tavaly a második félévben a nagyobb céges magyarországi áramfogyasztók átlagára nőtt meg jobban (17-20%-kal, a kisebbeké 4-6%-kal), de közben a kisebb éves fogyasztású cégek átlagára még mindig sokkal magasabb, kilowattóránként 0,25 euró közeli értéket tett ki.
Mindez arra utal, hogy a nagyobb cégek magasabb arányban alkalmazhattak az árambeszerzésük során indexált alapú szerződéseket, és emiatt szűrődött be intenzívebben az ő áramszámlájukba a második féléves – olykor kiugró mértékű hazai - nagykereskedelmi piaci áremelkedés. Ezzel párhuzamosan viszont a kisebb magyarországi cégek nagyobb arányban támaszkodhattak a fixált, és ezzel együtt átlagosan drágább árambeszerzési szerződésekre.

Lássuk a rangsorokat az áramnál az egyes fogyasztási sávokban!
Bár a nagykereskedelmi gáz- és áramárak piaci összefüggései miatt logikus lenne a kiskereskedelmi nem-lakossági gázárak rangsorának bemutatásával kezdeni, de a több érdekesség miatt megfordítjuk a sorrendet. Így tehát a villamosenergia területén nézünk először körbe, amelynek keretében ötfajta éves fogyasztási sávot vizsgáltunk az Eurostat besorolása alapján (mindenhol a nettó, azaz az áfa és egyéb levonható adók nélküli adatokra koncentráltunk).
Azt látjuk, hogy
a legkisebb éves fogyasztási sávban (20-499 MWh) Írország után Magyarországon fizették a második legtöbbet az áramért a cégek a tavalyi második félévben
Ez átlagosan 0,2443 eurót jelentett kilowattóránként, ami ráadásul 6,4%-os visszaemelkedés volt a tavalyi első félévi adathoz képest (0,2296 euró). A minden adót és áfát is tartalmazó bruttó ár (amely adótartalmat idővel nyilván vissza tudnak igényelni a cégek, de átmenetileg leköti a likviditásukat) esetén szintén Európa második legmagasabb áramárával (0,3248 euró/KWh) szembesültek a magyar cégek az írek után a tavalyi második félév átlagában.

Az eggyel nagyobb éves fogyasztási sávban (500-1999 MWh) a magyar cégek Európa harmadik legmagasabb nettó áramárát (0,2138 euró/KWh) voltak kénytelenek kifizetni a tavalyi második félévben az ír és a horvát cégek után. Ebben a kategóriában a bruttó árat tekintve szintén a harmadik helyen állt a magyar adat (0,2861 euró/KWh), de itt a ciprusiak és a dánok előztek meg minket.

A sok magyar céget érintő éves fogyasztási sávban (2000-20000 MWh) szintén az írek után a magyar cégek szembesültek Európa második legmagasabb átlagos nettó áramárával a tavalyi második félévben (0,1961 euró/KWh), ráadásul itt a többiekhez képest feltűnően intenzív, 16,7%-os volt a magyar áremelkedés az első félévi átlagárhoz képest (0,1680 euró/KWh). Ebben a fogyasztási kategóriában a bruttó árakat tekintve csak a ciprusi és a dán cégek néztek szembe a magyarnál magasabb átlagárakkal a tavalyi második félévben.

Az ipari méretű energiafogyasztókat még inkább érdekli, hogy hogyan alakultak az évi 20000-69999 MWh közötti fogyasztási sávba tartozó nettó árak a tavalyi második félévben. Az Eurostat adatbázisa alapján az látszik, hogy
itt a negyedik legmagasabb volt a magyar átlagár
(0,1725 euró/KWh) az ír, horvát és ciprusi adatok után. Amint az alábbi ábra is érzékelteti, a magyar adat komoly, 20,6%-os emelkedést mutatott a tavalyi első félévi adathoz képest (0,1463 euró), és a magyar cégek legtöbb versenytárs országában 10-30%-kal olcsóbb volt az áramár a tavalyi második félévben. A bruttó, áfát és egyéb levonható adókat is tartalmazó magyar ár ebben az éves fogyasztási sávban a harmadik legmagasabb volt egész Európában Dánia és Ciprus után.

Az igazán nagy, 70000-150000 MWh közötti éves áramfogyasztású vállalati kategóriában is a negyedik legmagasabb volt a magyar nettó áramár
(0,1630 euró/KWh) az ír, holland és ciprusi értékek után, és amint az alábbi ábrán mutatjuk: itt is intenzív emelkedést tapasztaltak a magyar cégek a tavalyi első félévi adathoz képest (0,1352 euró). A bruttó magyar nem-lakossági áramár (0,2216 euró) ebben a kategóriában a harmadik legmagasabb volt a tavalyi második félévben a ciprusi és dán adatok után.

Lássuk a rangsorokat a gáznál az egyes fogyasztási sávokban!
A nem-lakossági magyarországi földgáz kiskereskedelmi árak a tavalyi második félévben mind a négy, általunk vizsgált éves fogyasztási sávban csökkentek 2-12% közötti mértékben, a fent jelzett nagykereskedelmi áremelkedés mellett is.
Ezzel együtt még inkább érdekes az, amit az alábbi negyedik (nagy) fogyasztási sávnál találtunk, miszerint Európában messze a magyar volt a legmagasabb adat az összes elérhető uniós és azon kívüli ország között.

A nem-lakossági földgázfogyasztás esetén az első releváns éves fogyasztási sáv a kisvállalkozásokra jellemző 39-392 köbméter közötti (1000 és 10000 GJ közötti) kategória, amelyben a tavalyi második félév során a magyar nettó átlagár (0,0664 euró/KWh) belesimult a régiós, sőt az összeurópai mezőnybe, tíz ország átlagára is magasabb volt, és így az uniós átlagárnál (0,0681 euró) is alacsonyabb volt a magyar. Ezen a viszonylag kedvező magyar helyzeten az sem változtat, ha az áfával és egyéb adókkal együtt nézett bruttó árat vizsgáljuk: ott is alacsonyabb volt a magyar átlagár az uniósnál.

Az egy kategóriával nagyobb, évi 392-3921 köbméter közötti (10000 és 100000 GJ közötti) éves fogyasztási sávban a magyar nettó átlagár (0,0553 euró/KWh) szintén belesimult az uniós mezőnybe, és megegyezett az uniós átlaggal, és például alacsonyabb volt, mint a régióban a cseh, német és szlovák adat. A bruttó magyar átlagár is megegyezett az uniós átlagárral, és számos olyan tagállamot találtunk, amelyeknél jóval drágább volt a nem-lakossági gázár a tavalyi második félévben.

A még nagyobb,
éves szinten 3921 és 39215 ezer köbméter közötti (100 ezer és 1 millió GJ közötti) gázfogyasztási sávban viszont már változott a helyzet, mert csak hat tagállamban volt drágább az átlagár a tavalyi második félévben,
mint Magyarországon (0,0516 euró/KWh), például a szlovákoknál, svédeknél, finneknél.

Az ipari nagyobb fogyasztók számára igazán releváns éves fogyasztási sávban (39 ezer és 392 ezer köbméter, azaz 1 és 4 millió GJ között) viszont nagyon más a helyzet a fentiekhez képest, mert itt
a tavalyi első félévhez hasonlóan messze a magyar adat volt továbbra is a legmagasabb
(0,0605 euró/KWh) az összes elérhető uniós és azon kívüli ország között. Ezt jól érzékelteti, hogy az uniós átlag is csak 0,0440 euró volt a tavalyi második félévben, azaz 28%-kal kisebb a magyarnál. Ha az áfát és egyéb visszaigényelhető díjakat is figyelembe vevő bruttó gázárat nézzük ebben a fogyasztási kategóriában, akkor a Dánia és Finnország adata megelőzi a magyart.

Címlapkép forrása: Jonathan Raa/NurPhoto via Getty Images
Totális kudarc az orosz-ukrán béketárgyalás, már Trump is megszólalt - Háborús híreink pénteken
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Érdekesen takarítanak meg a magyarok: olyat műveltek, mint Európában senki
Szokatlan befektetést választottak a magyar megtakarítók.
Olyan csalási mód terjed, hogy az FBI is megszólalt
A mesterséges intelligenciát használják.
Trump tervével Amerika sokkal többet veszít, mint amennyit nyer
Az ipari termelés önmagában nem érték, a rozsdaövezeti kétkezi munkások támogatása politikailag fontos, de gazdaságilag nem jár előnyökkel. Pedig nem kellene nagy változás, az Egyesült...
EU-pályázatok Bulgáriában 2025-ben - Zöld, innovatív, digitális és tudásalapú átalakulás fókuszban
Bulgária 2025-ben is jelentős mértékben támaszkodik az Európai Unió strukturális és beruházási alapjaira, hogy előmozdítsa a tudásalapú társadalmat, az innovációvezérelt gazdasági növe
Tranzakciós adó a Binx szolgáltatásaira is
Sötét napra ébredt ma az ország, a már nem létező demokrácia egy újabb hatalmas szöget kapott a koporsójába, a legsötétebb putyini diktatórikus rendelkezéseket tovább másolva Orbán is to
A kapitalisták Woodstockján jártam - ilyen Warren Buffett cégének közgyűlése belülről
A világ minden tájáról érkeznek a tanulni vágyók Warren Buffetthez, mint egy ókori filozófushoz. Miután az omahai bölcs beszélt, a rajongók indulhatnak megvenni Berkshire-logóval ellátott...
SAP bérszámfejtés: kihívások, megoldások és szakemberhiány Magyarországon
Az SAP az egyik legelterjedtebb vállalati szoftvercsomag a világon, amelyet a vállalkozások különböző folyamataik és működésük hatékonyságának növelésére használnak. Magyarországon is
Csődbe menni nem jó, de utána is jöhetnek a sikerek
Számos fociklub jut csődközelbe, egyesek konkrétan át is élik, vagy tulajdonosuk jut hasonló sorsra. Még a legmélyebb gödörből is van visszaút, ha okosak vagyunk, de...
The post Csődbe menni
Tudod, hogy nem engedheted meg magadnak!
Már rég nem újdonság a buy now, pay later fizetési séma, de most találtam egy terméket, ami több szempontból is hihetetlen volt számomra. Aki esetleg nem találkozott még vele (talán Magyarors
USA munkaerőpiac: közelgő elbocsátási hullám?
Makrogazdasági területen az elmúlt hét nem okozott számottevő meglepetést. Az USA, Kína és az eurózóna gazdaságát tekintve egyaránt megtorpanni látszik a szolgáltatóipari szektor korábbi

A Stanley kulacs felemelkedése: hogyan lett státuszszimbólum egy ipari termoszból? (x)
Újragondolt márka: így lett virális siker a Stanley kulacs.

- Hozzányúl a kormány a szocho-szabályokhoz
- Felszámolták az önjelölt király birodalmát Európa legerősebb országában: bilincsben vitték el I. Pétert
- Amióta világ a világ, ilyen még nem történt az amerikai részvénypiacokon
- Megrettent Amerika az üres polcoktól - Hamarosan nagy bejelentések jönnek a vámháborúban
- Kihúzzák a szőnyeget a magyar szankciós vétók alól
Ingatlanpiaci elemző
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Sikeres befektető online tanfolyam
Megtanulhatod, hogyan találj rá a legjobb befektetési lehetőségekre, és azonnal alkalmazható, gyakorlati stratégiákat sajátíthatsz el – mindezt egy interaktív, élő online eseményen.
Válaszút előtt Románia – küszöbön az összeomlás?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
Egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások – Mit kell tenni értük?
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
Világbotrány az élelmiszerpazarlás, de a változás a konyhánkban kezdődik
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.