Áprilisban is jelentős lett a költségvetés hiánya

A tervezettnek megfelelően alakulnak a költségvetés bevételei címmel adta ki szokásos közleményét az államháztartás havi teljesítményéről az NGM. A részletekből kiolvasható, hogy az év negyedik hónapjában 376,4 miliárd forint lett a hiány a központi alrendszerben, gyűjtésünk szerint az elmúlt években csak egyszer volt ennél magasabb a negyedik havi deficit, 2023-ban.

A részletes havi adatokat csak két hét múlva ismerhetjük meg, ugyanakkor az NGM által közölt kumulált adatokból kiszámolható például, hogy még mindig magasabb a kamatokra kifizetett összeg, mint a korábbi években.

Így áll eddig a költségvetés

Ezzel 4 hónap alatt a deficit 2930 milliárd forint fölé hízott, ami minden korábbi első négyhavi egyenlegénél rosszabb.

Ezen belül a központi költségvetés 2 851,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 44,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123,0 milliárd forintos hiányt mutattak.

Ezzel április végére az éves pénzforgalmi hiányterv több mint 71 százaléka teljesült.

Ez első ránézésre nagyon magas, vagyis továbbra is igaz az, hogy a költségvetési hiánypálya orrnehéz,

ugyanakkor az elmúlt 3 évben ennél magasabb volt a teljesülés 4 hónap után.

A minisztérium néhány részletet is elárult az első négyhavi adatok kapcsán:

• Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 10,9 százalékkal magasabban alakultak.
• Ezen belül továbbra is kiemelten teljesültek a fogyasztáshoz kapcsolódó adók; itt az előző év azonos időszakához viszonyított növekmény mintegy 13 százalék.
• Április végéig a költségvetés 1 916,5 milliárd forint kamatkifizetést teljesített, ami 408,7 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A minisztérium ennek kapcsán részletezi: az államadósság eltérő szerkezete és az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja miatt adódik.
• Meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is. Az első négy hónapban – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – összesen 2 738,1 milliárd forint került kifizetésre.
• A kiadási oldalon a közüzemi szolgáltatások támogatása az előző év azonos időszakával összehasonlítva csaknem 30 milliárd forinttal többet, 569,9 milliárd forintot tett ki, amely részben a kifizetés eltérő ütemezéséből, részben a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközműszolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből fakad.

Nem véletlen, hogy lépni kellett

Az idei költségvetés tehát a vártnál rosszabb makrogazdasági környezet és helyzet miatt elcsúszásban van, ami ugyanakkor nem meglepő (2,5%-os GDP-növekedést vár a kormány, az eredetileg tervezett 4,1% helyett). Az idei költségvetési hiánycélt a kormány nemrégiben 3,7%-ról 4,1%-ra emelte, és Kisgergely Kornél NGM-államtitkár Portfolio-nak adott interjújából kiderült, hogy idén jelentős zárolásokat hajtottak végre a költségvetésben.

Mindez azt jelenti, hogy a kormány felismerte, hogy elcsúszásban van az idei büdzsé és idejekorán lépett, ez ugyanakkor felvet kérdéseket a (tervezés alatt álló) jövő évi költségvetés megalapozottságával kapcsolatban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images