Ingyen áram délben, horror árak este: szétszakadt a magyar árampiac

Mezősi András, a REKK kutató főmunkatársa előadásában egyből egy nagyon fontos árampiaci dinamikára hívta fel a figyelmet: a tavalyi évben - hasonlóan a legtöbb európai és régiós országhoz -

Magyarországon is jelentősen megugrott a negatív nagykereskedelmi árú órák száma.

Az ábrából az is nagyon jól látszik, hogy ezen időszakok jellemzően nyáron, dél környékén (napos időjárásban) fordulnak elő, amikor a napenergia-termelés bősége miatt a kínálat meghaladja a keresletet. Ezzel ellentétben, amikor lemegy a nap, akkor egy általános "áramhiány" alakul ki a piacon, amelyet csak hagyományos (drágább) erőművekkel és/vagy importtal lehet pótolni - ami szintén drágább, mint a megújulóalapú-termelés. A szakértő kiemelte, hogy hazánkban

a jelenséget felerősíti a megújulókat támogató KÁT-rendszer, hiszen a tőzsdei ár nem jelent ösztönzőt a termelés csökkentésére akkor sem, ha az negatív.

Annak ellenére, hogy a világ egyre gyorsabban elektrifikálódik, az ebben élmezőnyben járó EU villamosenergia-fogyasztása lényegében 20 éves mélyponton volt, míg 2024-ben nem emelkedett kismértékben az előző évhez képest. Hozzá kell tenni, hogy országonként jelentős eltéréseket lehet látni. Hazánkban a tavalyi évben közel 5,5%-os növekedést regisztráltak az áramfogyasztásban - emelte ki Mezősi András.

Ez egyrészt a technológia fejlődésének köszönhető, mivel egyre hatékonyabb eszközöket használunk, amelyek áramfogyasztása kisebb. Azonban a felpattanás jól látszik, ami egy most kezdődő trend első jele lehet: az AI boom, az elektromos-autózás elterjedése, valamint a különböző hűtési-fűtési megoldások elektrifikálása jelentős mértékben fogja növelni az áramigényt minden előrejelzés szerint.

Tehát egy kérdés marad: miből lesz előállítva ez a többlet áram?

Az EU válasza megvan, hiszen a megújuló energiaforrások térnyerése 2024-ben újabb rekordot döntött és hatalmas mennyiségű nap- és szélerőművi kapacitást helyeztek üzembe Európában. Ennek köszönhetően a megújulók termelési részesedése emelkedett, a fosszilis (szén- és gáztüzelésű) áramtermelés visszaszorult. Mezősi András rámutatott, hogy a gáztüzelésű erőművek termelése 2019 óta folyamatosan csökken – a 2023-as nagy zuhanást 2024-ben újabb mérséklődés követte –, és a szénerőművek termelése is rekord alacsony szintre esett.

Magyarországon a paksi atomerőmű 2024-ben is stabilan magas kihasználtsággal termelt, a gázerőművek termelése viszont összességében trendszerűen csökken (kivéve Gönyüt). Ez különösen érdekes annak fényében, hogy hazánk nemrég két új gázerőmű-projektet - összesen 1520 MW kapacitással - is meghirdetett:

Márpedig egyelőre úgy néz ki, hogy a megújulók térnyerése mellett ezekre az energiaforrásokra többnyire csak kiegyenlítő szerepben lesz szükség, és nem az állandó (base load) áramtermelés biztosítására. Ez azt is jelenti, hogy a most épülő gázerőművek megtérülési ideje elhúzódhat, hiszen csak kisebb kihasználtság mellet tudnak működni - hozzátéve, hogy pont azokban az időpontokban tudnak a legjobban keresni a jelenlegi árampiaci struktúra miatt (merit order).

A merit order rendszer nagyon tömör lényege, hogy az erőműveket a határköltségük alapján rangsorolják és a legolcsóbbak termelnek először a kereslet kielégítésére. A megújulók alacsony vagy nulla határköltségük miatt elől szerepelnek a behívási rangsorban, ami csökkenti a drágább gázerőművek termelési idejét, hiszen csak akkor termelhetnek, ha az olcsóbb erőműveket már "kimerítették".

Főleg a naperőművek elterjedése (és termelési sajátossága) miatt a magyar rendszerirányítónak 2024-ben is rendszeresen be kellett avatkoznia a hálózat egyensúlyának fenntartásába. Pozitívum, hogy a biztonsági tartalékok lekötésének éves költsége tovább csökkent, és már a 2021-es szint alá esett. A legnagyobb tétel az utóbbi években a negatív irányú aFRR kapacitás lekötés költsége, ami 2024-ben a teljes lekötés 52%-át adta. Ráadásul

nem látszik erős összefüggés a PV kapacitások mértéke és a lekötött tartalékkapacitások mértéke között

- bár egy erős szezonalitás még mindig van, mutatott rá Mezősi András.

Eközben a kiskereskedelmi árakat a kettősség jellemzi: miközben a magyar háztartások (köszönhetően a rezsivédett áraknak) régiós összehasonlításban a legalacsonyabb áramárakat fizetik, addig a kis- és nagyfogyasztók (ipari szereplők) elektromos áram-költsége jelentősen kiemelkedik. Tehát amíg a háztartások áramára 2024-ben az EU átlag 28%-a volt, addig kis fogyasztók 47%-kal, a nagyfogyasztók pedig 54%-kal magasabb feláron juthattak energiához az EU átlaghoz képest - erről a jelenségről bővebben a Portfolio is írt:

Ami külön érdekes, hogy mi okozza ezeket a nagy eltéréseket:

Magyarországon a háztartási fogyasztók számára rendkívül alacsonyak az energiadíjak, a hálózati díjak pedig az uniós átlagnál mintegy harmadával alacsonyabbak. Ugyanakkor a nem lakossági, kisebb ipari fogyasztók esetében az energiadíj már az uniós élvonalba tartozik – ebben a kategóriában csak Ausztriában magasabb –, míg a hálózati díjak a legmagasabbak közé tartoznak Európában, dupláját is elérhetik az EU-s átlagnak. Az adók és hálózati díjak együttes vizsgálata alapján a nem háztartási szektorban Magyarországon jelentősen drágább az áram, mint az EU-s átlag - emelte ki a szakértő.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images