Hozzányúl a kormány a szocho-szabályokhoz

A magyar adórendszer versenyképességét fenn kell tartani.

Ősszel várhatóak még nagyobb horderejű adómódosítások,

így várhatóan a KIVÁ-t érintő intézkedések is akkor lesznek esedékesek - kezdte beszédét Gerlaki Bence.

Elmondása szerint folyamatosan egyeztetnek a kamarákkal, ahogyan abban megállapodtak a legutóbbi Gazdasági Csúcstalálkozón.

Az államtitkár emlékeztetett: a családtámogató lépéseket 4 külön törvényben kezelte a kormány. Megemlítette: ez volt a csed és a gyed kapcsán, a háromgyermekesek esetében, ami október 1-től él, a kétgyermekeseknél, ami 4 lépcsőben 2026 január elsejétől indul, és a 30 év alatti anyák adómentessége, amit 2026-tól vezet be a kormány.

A benyújtott javaslatok itt érhetőek el a parlament oldaláról:

• Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról (101 oldalas pdf)
• Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról (91 oldalas pdf)

A Portfolio kérdésére az államtitkár válaszában kifejtette: az szja-mentességnek és a családi adókedvezmény növelésének lehet fogyasztásserkentő hatása, hiszen többletjövedelem marad a családoknál, ami támogathatja a jövő évi gazdasági növekedési cél elérését. Azt azonban nem lehet előre megmondani, hogy a plusz jövedelmet milyen célokra használják fel, elköltik vagy megtakarítják. Elmondása szerint az óvatossági motívum még mindig tetten érhető a háztartásoknál, a havi kiskereskedelmi adatok azonban még mindig hektikusak, ezeket a Nemzetgazdasági Minisztérium mélyen és rendszeresen elemzi. A kiskereskedelmi forgalom stabilan nem állt még helyre, de az adómentességi intézkedések oldhatják az államtitkár szerint ezt az óvatossági motívumot.

Épp ebből a célból készítette az NGM a családi-adókedvezmény kalkulátort, melynek segítségével az érintett családok könnyedén kiszámolhatják, hogy éves szinten mekkora plusz jövedelemhez jutnak a kormány intézkedései nyomán.

Másik kérdésünkre arról is beszélt Gerlaki Bence, hogy az árréscsökkentés időbeli hatályának esetleges kiterjesztésének kérdése (a jelenlegi szabályok szerint ez május végén jár le) a döntéselőkészítés fázisában van.

Szja és szocho

Emlékeztetett arra, hogy a családbarát adókalkulátort a múlt héten megjelentették. Ezúttal az szja-törvényhez kellett hozzányúlni, ami összefüggésben áll a kedvezményekkel.

Fontos módosítás: a szocho-szabályokhoz is hozzá kellett nyúlni az adómentesség miatt. Az átlagbér négyszerese felett, havi 2,5 millió forint felett (éves szinten 30,5 millió forint feletti bruttó bér esetén), szocho kifizetési kötelezettség terheli a kifizetőt. Ez egy kiskapu, amit be kellett zárni ismertetése szerint. E feletti rész után 13%-os szocho-t kell megfizetni.

A 4 gyermekes anyák, akik nyugdíjasok voltak, magas összegre voltak bejelentve egyes cégekbe. Több száz érintett volt így, ami inkább visszaélésszerű gyakorlat volt a tapasztalatok szerint, mert munkajövedelmen keresztül vették ki a cégből a tulajdonosok az osztalékot (hiszen TB-járulékot és szocho-t sem kellett nekik fizetni az szja-mentesség mellett). Ezt a NAV egyedi helyzetenként kezelte eddig, de az új szja-mentes szabályok alapján 1 millió édesanya is lehet adómentes, ezért ezt az új helyzetet már jogszabályilag kell kezelni. Mostantól ez az adókijátszás lezárt lesz, így a kormány nem támogatja az adóelkerülést, hanem a családokat támogatja valóban.

Extraprofitadók

Eddig kormányrendelet szabályozták a részleteket, most ez törvényi szintű szabályozásra emelkedik

- mondta Gerlaki Bence.

Korábban még 1000 milliárd forint felett volt az extraprofitadókból származó teljes bevételi összeg, mostanra viszont lefeleződtek az adófizetési kötelezettségek - ismertette.

A bankokat terhelő extraprofitadóból jövőre 180 milliárd forintot vár a kormány, az idén várható 160 milliárd forint után.

A biztosítók esetében 60 milliárd forintot vár a kormány jövőre az extraprofitadójukból.

Mind a bankoknál, mind a biztosítóknál alkalmazható a felezési kedvezmény, ha megfelelő mértékű állampapír vásárlást hajtanak végre. A hosszú állampapírvásárlást támogatjuk, de hogy ne legyen állampapír átrendezés, ezért az az elvárás, hogy a teljes állományt növelni kell.

2030 január elseje után lejáró állampapír vásárlására ösztönözzük az intézményeket - tette hozzá.

A biztosítók eddig a növekmény 30%-át tudták leírni az adójukból, most ezt a kormány 60%-ra emeli, vagyis könnyebben tudják érvényesíteni a biztosítók a kedvezményeket.

Az életág biztosítások esetében teljes mértékben le tudják írni az adófizetési kötelezettségüket. A nem életág üzletág esetében 40%-ig terhedhez ez a mérték - részletezte.

Alábbi cikkünkben részletesen is megírtuk a bankokat és biztosítókat érintő változásokat:

Energiaszektor: Ural-Brent spread adó marad, ami a legjobb extraprofitadónak tekinthető, hiszen ha szűkül a spread, akkor egyre kevesebb a tényleges extraprofitja az érintett szereplőnek. Éves szinten ebből 50 milliárd forintot vár a kormány. Ezt a piaci folyamatok tudják befolyásolni és a dollár árfolyam is.

A Robin Hood adó is megmarad, de az extraprofit mérték kivezetésre kerül: a 40%-os kulcs visszacsökken a korábbi 31%-ra. A víziközműszolgáltatók és szennyvíztisztítók adóalanyisága megszűnik ennél az adónál, támogatva ennek a szektornak a beruházásait.

Ezen a ponton azt kérdeztük az államtitkártól, hogy ha az extraprofitadók csökkentése, vagy kivezetése 1-1 szektorban segíti a beruházások megvalósulását, akkor megfordítva az állítást, egyetért-e azzal az állítással, hogy az extraprofitadók kivetése negatívan befolyásolja az adott szektorban működő cégek beruházási szándékait. Gerlaki Bence válaszában kifejtette, hogy a gyakorlat az érintett szektorok esetében mást mutat az elhalasztott beruházások terén. Azt is megemlítette, hogy a beruházások elhalasztásának veszélye fennállna abban az esetben, ha egy szektor túladóztatott lenne, de ezt személy szerint nem látja valósnak.

A kiskereskedelmi adó változatlanul fennmarad, ebből 130 milliárd forintot vár a kormány és a CO2-kvóta adó is.

Összesen 530 milliárd forintot vár a kormány jövőre az extraprofitadóktól.

Egyéb módosítások

Elektromos motor: 300 wattról 700 wattra emeli a kormány az adómentesen adható e-bike-ok teljesítményét.

Mikrovállalkozások társasági adókedvezményét is növeli a kormány, duplázza a létszámkeretet. A cél, hogy a mikrocégek létszámban növekedjenek és ezt kedvezménnyel ösztönzi a kormány.

A K+F kedvezményeket is növeli a kormány: 50 millió forintról 150 millió forintra emeli a kormány a kedvezményt, ez a társasági adóalapban érvényesíthető kedvezmény, azon cégek esetében, amelyek együttműködnek az egyetemekkel technológiai és innovációs fejlesztésekben.

Áfamentesség értékhatárát emelte a kormány januártól, 12 millió forintról 18 millió forintra. Ez most törvényi szintre emelkedik, de

vizsgálja az NGM azt is, hogy a 18 millió forintos áfamentességi határt tovább emeljék.

Emeli a kormány a helyi iparűzési adómentesség értékhatárát, a jelenlegi 20 milliós határt 40 millió forintra emeli a kormány az egészségügyi szolgáltatók esetében, vagyis a háziorvosi praxisokat érinti a módosítás. Az önkormányzatok élhetnek ezzel, a praxistulajdonosok felé, az orvosok és az ápolónők járhatnak jól a gyakorlatban ezzel a kedvezménnyel.

Bevezeti a kormány a NAV digitális jegyzőkönyvét, kevesebb papírhasználat és gyorsabb ügyintézés. A helyszíni vizsgálat papír alapú volt, ez elektronikusra áll át - magyarázta Gerlaki Bence. Szerinte ez többezer ellenőrzésnél gyorsítja meg az ellenőrzés folyamatát.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert