A boltok készülnek az árrésstop kivezetésére

A végső javaslatok a versenyjogi szabályozás maximális figyelembevételével készülnek el.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer árrésstopnak május 31-én vége, a kormány azonban több nyilvános fórumon is kilátásba helyezte annak meghosszabbítását.

Ez a bizonytalanság már önmagában is elegendő ahhoz, hogy zavarokat okozzon a fogyasztók, a kiskereskedelem szereplői és a beszállítók körében. Tekintettel arra, hogy az árrésstop már az eddigi rövid élete alatt is erőteljesen torzította a piaci viszonyokat, már most ügyelni kell arra, hogy kivezetése a kormány, a beszállítók, a kiskereskedelem és a vásárlók szempontjából is zökkenőmentes legyen

– mondja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A kereskedelmi láncok a saját költségvetésük terhére elkerülték az átárazást, így az árrésstop be tudta tölteni a neki szánt szerepét, azonban a láncoknak ez a hozzájárulása a költségek csökkentéséhez május 31-e után már nem fenntartható, hiszen a beszállító partnerektől folyamatosan érkeznek az áremelései igények.

Bizonytalan vevők

Az OKSZ tagjai minden nap érzékelik, hogy az árrésstop elbizonytalanítja a vevőket. Ez a lakossági fogyasztás visszafogásával jár, ami leállíthatja a GDP utolsó, még érdemi hajtóerőt kifejtő motorját.

Álláspontjuk szerint az árrésstop csak átmenetileg támogatja az infláció csökkenését, egyebekben elfedi a rendszer feszültségeit, amik az idő előrehaladtával egyre növekvő erővel törnek a felszínre. A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van. Ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, és ezen keresztül a GDP csökkenésével jár. Ezek a torzulások csak lassan állíthatók helyre.

A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők a forgalmuk csökkenésével szembesülnek,

jelentős részük készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább növeli az ellátásbiztonsági problémákat.

Magyarországon csak tavaly 1279 élelmiszer jellegű kiskereskedés szűnt meg, több mint 400 településen semmilyen bolt nincs, további többszáz településen egyetlen kisbolt működik olyan korlátozott árukészlettel, ami nem alkalmas egy nagybevásárlás lebonyolítására.

Az árrésstop alatt a kiskereskedelem nem tudja betölteni közvetítő szerepét a beszállítók és a vásárlók között, emellett kényszerűségből visszafogja a fejlesztéseket. Ezeket a hatásokat már ma is érzékelhetik – főleg a kispénzű – vásárlók, az árrésstop fenntartásával azonban ezek a káros következmények felerősödnek.

Az OKSZ mindezeket a megfontolásokat figyelembe véve juttatja el az árrésstop május 31-i kivezetésével kapcsolatos veszteség minimalizáló javaslatokat a kormánynak és egyeztetéseket kérnek, amelybe bevonják az értékláncban érintett összes szereplőt, legyenek azok termelők, beszállítók, fuvarozók, közüzemek vagy önkormányzatok.

Önmagában ha a beszállítók emelik az áraikat, a boltok még be tudják tartani az árrésstop szabályait. Mindez azonban ellentétes a kormány szándékaival, amely az árrésstoppal az inflációt szeretné fékezni. Korábban már ígéretet tettek arra, hogy ha a beszállítók árat emelnek, akkor őket is sújthatják valamilyen árszabályozással.

Az eredeti, még csak az élelmiszerek széles körére vonatkozó árrésstopot Orbán Viktor jelentette be, a rendelet elvileg május 31-ig tart. A legfontosabb pont, hogy az élelmiszerek széles körében a kiskereskedők árrése nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10 százalék lehet.

Most hétfőtől a drogériákra is kiterjesztették az árrésstopot, ott 15 százalék a limit.

Az árrésstop bevezetése a korábbról ismert árstop újraélesztése volt, kicsit megváltozott formában. Az árstop hatásainak megítélése meglehetősen negatív volt, hosszú távon az árszintet és az inflációt sem csökkentette, sőt, inkább növelte. Az első, nagyon rövid távú tapasztalatok szerint az árrésstop egyelőre nem okozta más termékek látványos drágulását, de a szakértők véleménye szerint ez előbb-utóbb elkerülhetetlen, mert a durván leszorított árrés hosszú távon ellehetetleníti a cégeket.

Az érintett élelmiszerek a következők:

• Csirkemell
• Csirkecomb
• Csirke far-hát
• Csirkeszárny
• Egész csirke
• Pulykamell
• Sertéscomb
• Sertéskaraj
• Sertésoldalas
• Sertéstarja
• Sertészsír
• Párizsi
• UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom
• UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom
• ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom
• ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom
• Vaj
• Tejföl
• Natúr joghurt
• Gyümölcsjoghurt
• Trappista sajt
• Tehéntúró
• Margarin
• Napraforgó- és repceolaj
• Finomliszt BL 55
• Rétesliszt BFF 55
• Kristálycukor (fehér cukor)
• Fokhagyma
• Étkezési burgonya az újburgonya kivételével
• Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás)

A húsok esetében beletartozik a friss, hűtött, fagyasztott termék is, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt is. Minden érintett terméknél a laktózmentes változatoknál is él az árrésstop.

A rendelet a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

_{A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images}