Bejártuk a Mol pozsonyi olajfinomítóját – Izgalmas képeket mutatunk!

130 éve, 1895-ben kezdett el olajfinomítással foglalkozni a szlovákiai Slovnaft vállalat elődje, az Apollo. Első hangzásra talán ez nem tűnik olyan érdekesnek, de az évforduló apropóján lehetőségünk nyílt egy nemzetközi sajtóút keretein belül betekintést nyerni a finomítás múltjába, jelenébe és valamennyire a jövőjébe is, hiszen számos égető kérdés merül fel jelenleg a Mol leányvállalataként működő Slovnaftnál:

• hogy áll a diverzifikációs program, mekkora a nem-orosz eredetű kőolaj bekeverési aránya?
• mik az átállás nehézségei?
• június elejéig él az az EU-s könnyítés, hogy szállíthat olajtermékeket a fő piacaira (elsősorban Csehországba) az alapvetően exportra berendezkedett Slovnaft - mi lesz ezután?
• hogyan ítélik meg a korábban nagy port kavart szolidaritási adót, mennyire válik ez általánossá?
• a korábban megszokottal ellentétben idén csak egy éves olajbeszerzési szerződést tudott kötni a Mol (és a Slovnaft) a horvátországi JANAF-al, az üzletmenet folytonossága szempontjából viszont jobb lenne visszatérni a hosszabb távú szerződésekhez - van erre esély?

A fenti aggályok/kérdések közül sok mindenre választ kaptunk, ráadásul a Slovnaft olajfinomító bejárása egy olyan élmény volt, amit szavakkal talán nehéz lenne leírni – nagy szerencse, hogy vannak képeink!

A Slovnaft olajfinomító – képekben

Galéria18 képSlovnaft olajfinomító bejárása

A Slovnaft olafinomító – szavakban

Azért álljon itt némi (nem is olyan kevés) kontextus.

A Slovnaftról elsőként azt fontos tudni, hogy a vezető szlovák olajfinomító- és petrolkémiai vállalatról van szó, a cég székhelye Pozsonyban található. A Mol csoport leányvállalataként üzemelteti Európa egyik legösszetettebb finomítóját, amely évente 5,5–6 millió tonna kőolajat dolgoz fel, ami a Mol csoport éves finomításának kb. 27 százalékát jelenti. Ipari tevékenységein túl a Slovnaft működteti Szlovákia legnagyobb töltőállomás-hálózatát is.

Hogyan került a Mol a képbe?

A Mol 2000-ben szerezte meg a Slovnaft 36,2%-os részvénycsomagját, majd fokozatosan növelte tulajdoni hányadát, míg végül 2003-ra teljes ellenőrzést szerzett a vállalat felett. Az ügylet célja az volt, hogy egy erős regionális szereplőt hozzon létre, amely versenyképes lehet a nyugat-európai és globális olajcégekkel szemben.

A Slovnaft széles termékpalettával rendelkezik, összesen 17 terméket gyárt, ezek közül messze a legfontosabb a dízel üzemanyag, de ezen felül fűtőolajok és petrolkémiai termékek, köztük a műanyag-iparban elengedhetetlen polimerek is készülnek.

A finomító (ahogy az már korábban is szóba került) export-orientált, ami azt jelenti, hogy

a termékek mintegy kétharmadát külföldre szállítja,

elsősorban Csehországba, de a fontos partnerek között megtalálható még Ausztria, Lengyelország, Németország és Magyarország is. A december közepén elfogadott 15. Oroszország elleni uniós szankciós csomag hosszabbította meg annak a jogi lehetőségét, hogy a Slovnaft exportálni tudja az orosz eredetű kőolajból származó termékeket Csehországba, a derogáció jelenlegi formájában június elejéig él.

Kőolajdiverzifikációs program

• A Slovnaft finomítót eredetileg orosz kőolaj feldolgozására tervezték.

• Az elmúlt évtizedben kisebb mennyiségben más típusú kőolajokat is feldolgoztak.

• Eddig 14 különböző típusú olajat és több keveréket teszteltek, a finomító a világ minden jelentős régiójából vásárol jelenleg olajat.

• A Slovnaft alternatív (tehát nem-orosz) olajbedolgozási képessége jelenleg 30-35 százalék körül van.

• A különböző típusú kőolajok rugalmas feldolgozásához a Slovnaftnak beruházásokra és technológiai változtatásokra van szüksége, a folyamatot több részprojektre bontották, a teljes költséget 200 millió dollárra becsülik.

Égető kérdések – fontos válaszok

A finomító bejárását megelőzően lehetőségünk nyílt kérdéseket feltenni a Slovnaft vezetőinek, a kérdésekre Branislav Vinter, a Slovnaft termelésért felelős igazgatója és Anton Molnár, a vállalat kommunikációs igazgatója válaszolt.

Hogyan működik a kőolaj-feldolgozás, mi a különbség az orosz és a nem-orosz termékek között?

A kőolaj-termékek nem homogének, hiszen nem csak egy alapanyagból tevődnek össze - maga a feldolgozásra kerülő nyersolaj is egy keverék, több olajtípus és gázok folyékony halmazállapotú kombinációja, az orosz olaj esetében ez a REBCO, a Russian Export Blend Crude Oil. A folyamat során a finomító alapvetően a nyersolaj különböző részeit választja el egymástól és vonja ki különböző hőmérsékleteken, aztán tovább feldolgozza őket.

Minden nyersolajnak más az összetétele: az orosz nyersolaj nagyon nehéz típus. A piacon elérhető könnyű fajtákhoz képest a finomító eltérő mennyiségű termékeket, például dízelt és benzint állít elő belőle. Amint elkezdünk az orosz olajoktól eltérő, általában könnyebb kőolajokat feldolgozni (pl. azeri light), az azt hozza magával, hogy eltolódnak az üzemi kapacitás igények. A megfelelő kihozatal (yield) elérése érdekében jelentős fejlesztésekre van szükség,

amit nem az üzleti racionalitás, hanem a geopolitikai helyzet és a tengertől elzárt országok történelmi kiszolgáltatottsága indokol.

Mik a finomítói rugalmasság növelésének kihívásai, szűk keresztmetszetei?

A finomítót eredetileg orosz kőolaj feldolgozására tervezték. Korábban is teszteltük kisebb mennyiségben különböző típusú kőolajok feldolgozását, azonban geopolitikai okok miatt ez a folyamat felgyorsult. 2022-ben több országból – főleg az USA-ból – származó beszállítókkal és licenszorokkal együtt teszteltük az alternatív olajfajták feldolgozásakor felmerülő potenciális kihívásokat, ami alapján a termelő egységekben testreszabott fejlesztéseket hajtottunk végre.

A technológia esetében ez általában különböző kompresszorok, szivattyúk, speciális csövek, karimák és vezérlők telepítését jelenti. Ezek gyakran egyedi, nem sorozatgyártott alkatrészek, amelyeket kifejezetten nekünk készítenek a beszállítóink.

Bizonyos termékek esetében a csővezetékeket nagyobb átmérőjűre kell cserélni. Ráadásul a különböző típusú, újonnan bekeverésre kerülő nyersolajok az oroszhoz képest másféle szennyeződéseket tartalmaznak, mint például a klór, amely nagyon maró hatású. Ezért a csővezetékek egyes szakaszait a hagyományos szénacélról rozsdamentes acélra kell cserélni, ami szintén egy jelentős beruházás. Azt is gondosan kellett megtervezni, hogy mikor hajtjuk ezeket végre, hogy a legkevésbé érintsék a finomító működését.

Jelenleg 25 százalék körül van a nem-orosz típusú kőolaj bedolgozási aránya. Várhatóan hogyan fog ez az arány alakulni a jövőben?

Dolgozunk a technológiai változtatásokon annak érdekében, hogy teljesen rugalmasak legyünk, így az arány fokozatosan fog növekedni. Fontos kiemelni, hogy öt évvel ezelőtt még az oroszon kívül szinte semmilyen más nyersolajat nem tudtunk olyan hatékonyan feldolgozni a Slovnaftnál. A finomító egyes részei - például a nyersolaj keverőállomás - esetében már 100%-ban képesek vagyunk a nem orosz olaj feldolgozására. Tehát bizonyos részeken már készen vagyunk, más részeken pedig további beruházásokra van szükség.

A beruházási program alapján, ha minden jól megy,

a végleges átalakítások 2026-ban fognak befejeződni, tehát ez lehet az a pillanat, amikor képesek leszünk 100%-ban nem-orosz nyersolajat feldolgozni.

Véleményünk szerint minél több forrásból tudunk olajat behozni a régióba, annál nagyobb biztonságot tudunk garantálni a régió ellátásában, és persze annál nagyobb mozgásterünk van abban is, hogy elérhető áron biztosítsunk üzemanyagot. Ezért tesszük újra és újra egyértelművé: a régió ellátásbiztonságához legalább két, kereskedelmileg is versenyképes és valóban működő ellátási útvonalra van szükség. Ha most lecserélnénk a Barátság-vezetéket az Adria-vezetékre, azzal csak annyit érnénk el, hogy - dacára a százmilliós fejlesztéseinknek - megint egy ellátási útvonaltól függne, hogy jut-e elég megfizethető üzemanyag az embereknek.

Június elejéig él az EU-s derogáció, amely alapján a fő exportpiacaira szállíthat olajtermékeket a Slovnaft. Miért pont június a határidő, és mi lesz ezután?

A derogáció meghosszabbítása azért júniusig tart, mert szorosan kapcsolódik a TAL-Plus projekthez.

Júniusig a TAL-PLUS-nak már elméletileg működnie kell, ezért kellett a derogációt eddig meghosszabbítani, ellátásbiztonsági okokból. A célunk az, hogy minden ügyfelet továbbra is ellássunk, így fel vagyunk készülve a derogáció utáni időkre is, és nem számítunk majd jelentősebb fennakadásokra. A finomító komplexitása és képessége a többi nyersolaj feldolgozására olyan szintű, hogy kezelni tudjuk a helyzetet.

A TAL-PLUS projekttel megnövelik az európai TAL-vezeték szállítási kapacitását, ennek köszönhetően Csehország a nyugati útvonalon keresztül évente akár 8 millió tonna nyersolajat is felvehet, ami a tervek szerint teljes mértékben fedezheti a Cseh Köztársaság egész éves szükségleteit.

Novemberben derült ki, hogy egy váratlan adóteher érkezik a szlovák államkassza felől, a 2024-es évi eredményre ugyanis egy év kihagyás után ismét szolidaritási adót vetettek ki a Slovnaftra. Hogyan értékelik ezt a fejleményt?

Ehhez hasonló mértékű hozzájárulások már korábban is jelentkeztek a vállalatnál, összességében nem érte nagy meglepetésként a vezetést, hogy ismét terítékre került a szolidaritási adó.

Múltidézés

A Slovnaft elődjeként működő Apollo Finomító építése 1895 áprilisában kezdődött Pozsonyban a Duna partján, egy olyan időszakban, amikor Európa az autóipari forradalom küszöbén állt. A finomító fő terméke a kerozin volt, amelyet fokozatosan kiegészítettek kenőanyagokkal, olajokkal, benzinnel, paraffinnal, dízelolajjal, gyertyákkal, sőt mesterséges jéggel is. A második világháború során a finomító elpusztult, de az 1950-es években a Slovnaft folytatta az olajfeldolgozás hagyományát.

A szlovákiai olajipar 130 éves jubileuma alkalmából a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár Kiállítóterme kiállítást rendezett, amely bemutatja az Apollo finomító alapításának és a jelenlegi utód, a Slovnaft fejlődésének kulcsfontosságú pillanatait, a sajtóút során lehetőségünk nyílt megtekinteni a kiállítást.

Érdekes adalékok:

• az Apollo finomító alapításakor Pozsony mindössze 27 gépjárművel büszkélkedhetett.
• Az Apollo alapítója szkeptikus volt az autóipari kilátásokkal kapcsolatban, olyannyira, hogy sokáig nem vált autó-tulajdonossá, és lovaskocsin járt a finomítóba dolgozni.
• Eleinte "mozgó" töltőállomások voltak, tehát nem az autók mentek a "kútra", hanem éppen fordítva. Alább egy kép az eredetileg használt töltőállomásokról:

Címlapkép és képek forrása: Slovnaft

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.