Mi jöhet a történelmi bírósági ítélet után? Megmenekült a világ Trump vámjaitól?

Mi történt pontosan?

Az amerikai kereskedelmi bíróság szerdán kimondta, hogy Donald Trump túllépte a hatáskörét, amikor az 1977-es nemzetközi vészhelyzeti törvényre hivatkozva vámokat vetett ki. A döntés az amerikai elnök által az elmúlt hónapokban bevezetett 10-30%-os kereskedelmi terheket érinti, az egyes szektorokra bevezetett különadók érvényben maradhatnak.

A bírósági ítélet szerint az elnök nem vethet ki vámokat a vészhelyzeti törvény alapján akkor, ha a vészhelyzet nem érinti közvetlenül a külkereskedelmet. Nem fogadták el azt az érvelést, hogy az USA 49 éve folyamatosan meglévő külkereskedelmi deficitje „rendkívüli fenyegetést” jelent. Egy másik, 1974-es kereskedelmi törvény viszont lehetővé tenné, hogy legfeljebb 15%-os vámokat vezessen be az elnök 150 napra, ehhez azonban „kereskedelmi vészhelyzetet” kellene hirdetnie, amit Trump nem akart megtenni tavasszal a kötvénypiaci feszültségek miatt.

A mostani bírósági intézkedés az alábbi vámokat érinti:

• A fentanilkereskedelem és bevándorlás miatt bevezetett 10-30%-os vámokat Kínával, Kanadával és Mexikóval szemben.
• A globális külkereskedelmi többletre kivetett 10%-os vagy magasabb vámokat, beleértve a kölcsönös intézkedéseket is.

Ugyanakkor a mostani bírósági döntés nem vonatkozik az acél- és alumíniumvámokra, melyek március óta 25%-os mértéket jelentenek, illetve a szintén 25%-os teherre az autók és alkatrészek esetében.

Mi jöhet most?

A bíróság tíz napot adott a Fehér Háznak, hogy visszavonja az érintett vámokat, ugyanakkor az amerikai adminisztráció már most fellebbezett a döntés ellen. Egyelőre senki sem tudja, hogy az ítélet mikor lép hatályba, ez pedig rövidtávon további bizonytalanságot jelent a gazdasági szereplők számára – figyelmeztet a Bloomberg cikke. Az ügy valószínűleg egészen a legfelsőbb bíróságig megy majd, mely meghozhatja a visszavonhatatlan döntést – olvasható az ING Bank elemzésében.

Ha fenntartják a vámok felfüggesztését, akkor az amerikai kormányzatnak vissza kell térítenie azt az összeget, amit a kifogásolt vámok alapján szedett be, az ING becslései szerint ez mintegy 13,7 milliárd dollár volt április végéig. Ennek tetemes része, nagyjából 7,9 milliárd dollár a kínai és hongkongi termékek után került befizetésre. Ezek az összegek pedig csak tovább nehezítenék az amerikai költségvetés egyébként sem rózsás helyzetét, miközben a Kongresszus előtt van Trump 3800 milliárd dolláros adócsomagja.

Az elemzők szerint bármi is lesz a mostani per vége, a jövőben várhatóan más amerikai törvények alapján kivethető vámok kerülnek majd középpontba. Ilyen lehet például a nemzetbiztonságra vagy az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatra való hivatkozás. Az ilyen vámok kivetése nagyobb előkészítést, előzetes vizsgálatot igényel, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az elnök egyszemélyében döntsön. Az ING szerint már elkezdődtek a vizsgálatok, melyek alapján később további szektorális adók jöhetnek például a gyógyszerekre, a félvezetőkre, a teherautókra, a kritikus ásványkincsekre, a tengeri élelmiszerekre, a rézre, a fára, a repülőgépekre vagy a hajókra.

Vagyis, ha Trump veszít a bíróságon, akkor a jelenlegi egyes országokra vonatkozó kereskedelmi gyakorlat után áttérhet arra, hogy bizonyos szektorokat vagy importtermékeket vámol meg.

Az ING szakértői szerint hamarosan akár újabb bejelentések jöhetnek az új vámpolitika kapcsán, a jövőben a Kínával és az Európai Unióval zajló tárgyalásokon is az egyes szektorok terhelése kerülhet a középpontba. Éppen ezért azt gondolják, hogy

nem érdemes túl nagy reményeket táplálni a szerdai bírósági döntés után a vámháború lezárásával kapcsolatban.

Ráadásul az sem zárható ki Trump korábbi viselkedését ismerve, hogy a bíróság mostani visszautasítása csak még agresszívebb lépéseket vált majd ki az elnökből. Nem szabad elfelejteni, hogy a kivetett vámok oka nem csak az USA kereskedelmi mérleghiánya, hanem az, hogy a kormányzat többletbevételekre akart szert tenni. Éppen ezért a kieső pénzt vélhetően igyekszik majd más forrásból, akár más vámokból pótolni.

Hasonlóan gondolkodnak a Goldman Sachs elemzői is, akik azt feltételezik, hogy Trump más jogszabályok alapján megkerüli majd a most jogellenesnek minősített vámokat.

Amellett, hogy egyelőre nem tudni az ítélet életbe lépésének részleteit, a történelmi döntés középtávon is bizonytalanságot hozhat, mivel megakaszthatja a már zajló kereskedelmi tárgyalásokat az USA és a partnerei között.

Nem értem, miért vállalna valaki önként vámokat, melyekről most bíróság mondta ki, hogy illegálisak

- érzékeltette a helyzetet a Bloombergnek Jennifer Hillman, a Georgetown Law School professzora, aki korábban bíróként a WTO-nál dolgozott. Szerinte a mostani bírósági ítélet hosszútávon is fontos precedens lehet, mivel egyértelműen kimondja, hogy a kölcsönös vámterhek jogellenesek.

Hillman értékelése szerint a bíróság azt is kimondta, hogy Trump nem vethet ki vámokat annak érdekében, hogy saját alkupozícióját javítsa, ebből a szempontból is nagyon fontos a szerdai döntés.

A piac lelkesedése is rövidéletű lehet

Az amerikai részvénypiacok mégis optimizmussal fogadták a bejelentést, a határidős indexek érezhető emelkedést mutattak csütörtök délelőtt. A dollár erősödéssel reagált az első hírekre, azonban nem tudott tartósan rákapcsolni az euróval szemben. Az ING szerint jelentős kockázati prémium épült be az amerikai deviza árfolyamába április óta, ennek egy kis részét iktathatja csak ki a bírósági ítélet.

EUR/USD árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Tartós dollárerősödés ugyanakkor nem várható az elemzők szerint, mivel várhatóan új vámokkal pótolja majd Trump a most felfüggesztett kereskedelmi terheket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images